Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-03-26 / 13. szám
13-ik in Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 »25 » 1 «ága Gyula, 1899. márczius 26-án XXXI. évfolyam Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: KOHU IDATT IDSL Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencs háza, és könyvkereskedés, hova a hirdetések és nyilt téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. A Nyilt-tér sora 10 kr. MIK 9M Egyes számára 10 kr. Gyula városa polgármesterének jelentése a mult esztendőről. A képviselőtestület folyó hó 28-án tartja ez évi első évnegyedei rendes közgyűlését, melynek nemcsak a tárgysorozatban, de fontosságánál fogva is bizonyára első tárgya Dutkay Béla polgármesternek zárjelentése az 1898-ik évről. Ezen zárjelentés a meghívóval kiosztatott a város képviselőinek, módjában van tehát azt minden városatyának behatóan tanulmányozni | a sok irányban kínálkozó tanúságot belőle levonni. A helyi sajtóra háruló kötelességet teljesítjük mi is, amidőn a jelentésre észrevételeinket megtesszük. Mindenekelőtt az igazság követelményének hódolunk, amidőn teljes méltánylással és a legnagyobb elismeréssel honoráljuk a jelentés kimerítő voltát, részletességét, ami ékes bizonyítéka, hogy Dutkay Béla polgármestert nemcsak hivatali kötelesség, hanem azon felülálló igaz ügyszeretet és buzgóság vezérelte, midőn beszámolt Gyula városa múlt évi működéséről s annak közigazgatási, közgazdasági s társadalmi mozzanatairól. Eme jelentése épúgy, mint a régebbiek is, bizonyára nélkülözhetően értékes kútfői lesznek a jövő historikusának, aki Gyula városa történetének századvégi korszakát fogja valamikor megírni. A jelentés számszerű adatainak reprodukálásától, részint térszűke miatt, részint és főleg azon okból, mert azok nagy része különféle alkalmakkor már közölve volt lapunkban, ezattal tartózkodunk. Kivételt teszünk a „Közegészségügy“ czím alatt leözölt népmozgalmi adatra vonatkozólag. Ezt is közöltük ugyan lapunk ez évi első számában, de most is konstatáljuk, hogy a múlt évbeli születési esetek (777) a halálozási eseteket (694) csakis 83-al múlják felül, tehát az 1897-ik évinél a népszaporulat 212-vel kevesebb. Ez megdöbbentő, visszaesés és époly klasszikus, mint szomorú bizonyítéka, hogy a közegészségügynél, az e téren történő tagadhatlan haladás mellett is, még óriási feladatok hárulnak a város közönségére. Óriási feladatok pedig bizonyos fokig egyértelmű fogalom, költség és kiadási többlettel. Pedig ami a kiadásokat illeti, amennyiben ez csak a városi pótadó emelésével történhetnék, ezt a földmivelő is különösen az iparos és kereskedő, de a honoratior osztályra is súlyosodó nehéz anyagi viszonyok között még kombináczióba venni is alig lehet. A polgármesteri jelentés pedig a jövő s mi hozzátesszük, hogy a közeljövő teendőiül olyanokat sorol fel, amelyek megvalósításától csak nehéz szívvel, egy részétől pedig épen lehetetlen elzárkózni. Ilyen megvalósításra váró feladatok : 1. gymnázium létesítése. A gymnázium létesítésének kérdésével már több ízben foglalkoztunk. Ez alkalommal incidentaliter nem szólunk róla, csupán ismételjük, hogy azok az okok, amelyeknél fogva konstatáltuk, hogy Gyula városa különleges helyzete, mely e nagyfontosságú kérdés kedvező megoldását akadályozza, a politikai életben beállott fordulat óta javult ugyan, de még koránsem olyan, hogy ez idő szerint a gimnázium ügyében sikeres akcziót remélhetnénk. 2. A belvásártér kikövezése. Erről elismerjük, hogy nemcsak czélszerű, hanem igazán szükséges volna. De — amennyiben pótadó felemelésével kellene történnie s más expediens rá nem kínálkoznék — bár sajnálattal — egyelőre le kell róla mondanunk, 3. annyival is inkább, miután a megkezdett csatornázási munkálatok folytatása, illetőleg befejezése, nemcsak fensőbb rendeleten alapuló kötelezettség, hanem elhárítlatlan feladat közegészségi s közforgalmi okokból is. 4 A szervezeti s egyéb városi szabályrendeletek megfelelő módosítása, a folyton nagyobb feladatokat és kötelezettségeket okozó közigazgatás követelményei mellett szintén elhárítlatlan szükségnek bizonyul. 5. Ugyanezen oknál fogva kikerülhetlen szükség a hivatali helyiségek szaporítása, amit azonban költségkímélés okából nem a városháza kibővítésével, hanem a törvényszéki palota használatba vételével felszabaduló „Szarvas“ épületnek városi hivatali helyiségekül felhasználásával vélünk egyelőre legczélszerübben megoldani. 6. A villamos világítás behozatala, illetve annak a megkezdett és folyamatban levő alapon való létesítése. Ehhez — reméljük — már legközelebbi számunkban lesz alkalmunk újra tüzetesen hozzászólni. A jelentés javaslatai különben oly természetűek, hogy azokkal behatóbban a költségelőirányzatot tárgyaló őszi közgyűlésnek kell foglalkozni. Mindenesetre czélszerű és helyes dolog, hogy a polgármester már most felhívja reájuk a képviselők figyelmét. A kivitelre alkalmas eszmék így jobban érlelődhetnek, városunk érdekében pedig őszintén kell kívánnunk, hogy oly helyzetet teremtsünk, amelyben az életrevaló eszmék meg is valósuljanak. Iparkiállítás Orosházán. Az orosházi ipartestület Orosháza község iparosainak, az orosházi polgári iskolával kapcsolatos női kéziipar tanfolyamnak, az orosházi háziiparnak és a békési állami kosárfonó intézetnek termékeiből külön erre a czélra épített csarnokban 1899. április 2 tól április 1- ig kiállítást rendez. A kiállítás megnyitásának s a tervbe vett ünnepségeknek programmja a következő : Április 2-án husvét vasárnapján délután a különvonattal érkező vendégek fogadása a vasúti állomásnál s bandérium kíséretében való bevonulás. Áprili 2-én délután fél 2 órakor a kiállítás ünnepélyes megnyitása. Április 2-án délután 4 órakor az orosházi gazdák által rendezett lakodalmas kocsi felvonulás megtekintése. Április 3-án d. u. 3 órakor a békésmegyei gazdasági egyesület vándorgyűlése. Rendezőbizottsági elnök dr. Szalay József. Április 6-án d. u. 5 órakor a békésmegyei közművelődési egyesület gyűlése. Rendezőbizottsági elnök Harsányi Sándor. Április 9-én d. u. 5 órakor a nemzeti szövetség megalakulása. Rendezőbizottsági elnök Horváth Károly. Április 13 án délelőtt 9 órakor tanitógyülés. Rendezőbizottsági elnök Nagy Lajos. 11BI14 Gyulai élet. Mint a féle szerencsétlen vidéki krónikás, akinek mindenáron és minden héten heti karczolatot kell kifacsarni a héten történt semmikből, elkeseredve bandukoltam az utczán tárgyat keresve tárgytalanul és czéltalanul. A kabátom gallérját feltörtem, hogy a nyakamba ne essen a hideg márcziusi tavas eső és fásultan gondoltam rá, hogy íme már az időjárás is követője lett a secessiónak, ennek a — most már provinciára is elhatott — új iránynak, mely irodalomban, művészetben, divatban, iparban, sőt már a politikában is, azt lehet mondani minden téren felüti a fejét és hóbortjait. Verőfényes meleg tél, tavasz faggyal és hóval. Váljon mit hoz a nyár? Meglehet hogy jegesmedvét. Vagy az is megeshetik, hogy az újonnan kihajtó bokrok levelei pirosak lesznek. Hja kérem, ez a secessió s az igazi secessionista gavallér a jövőben piros haját fölborzolva, indigókék bokor aljában, zöld holdfény mellett fog szerelmet vallani lila színhajú ideáljának, — azaz dehogy is szerelmet vallani. . . a tete-a tété órájában a tökekamat adóról fognak értekezni. Csúnya bolondos, hóbortos világ ! Különösen, ha az ember felgyúrt gallérral ezafattá ázott czipőben havas eső mellett szaladgál krónikatárgy után. . . . De egyszerre felvidultam. A secessióról gondolkoztam és megakadt a szemem egy zöld plakáton:„Czipó-bál,a Czipó-bál ! Micsoda egészséges józan czim Alá elite bál s megvallom a czipót többre becsülöm, mint az elitet, mert ha czipótól jól lakom, az jól esik, de ha az elitével lakom jól, nem érzem jól magamat. És a zöld plakát a maga „Czipó-bál“ hirdetményével olyan biztatólag tekintett le rám az utczasarokról, hogy rögtön megfogtam thémának, íme, micsoda kitűnő ötlet. Minden egyes vendég kap szupé alatt egy czipót. Ezt behozhatná a nőegylet is, a műkedvelői előadások helyett s ez azért is czélszerűbb, mert a czipó ha kisül — igen jó, ellenben a műkedvelői előadás ha felsül — igen rész. El vagyok rá készülve, hogy a város közönsége kapni fog ez életrevaló eszmén. S nemsokára a Remete alkalmazottjai „czipő-bálat“, az Eisele testvérek segédei „nadrág-bálat“ rendeznek, a Deutsch segédei nyakkendőket, a bicska alkalmazottjai salon-garnitúrákat, Schartenreiterék ablakokat, Szabados, Schriffert és Steigerwaldék gerendákat fognak szétosztogatni szupé alatt, a Bekker János és Hanzsala Gyula alkalmazottjai pedig ünnepélyesen mindenkit a szupécsárdás előtt.megborotválnak Passzió lesz bálba járni, ha a többi iparágak is követik a Gémes-sütöde példáját. Egy báli belépőjeggyel az ember czipót, czipőt, nadrágot, bútort, kalapot szerezhet, sőt még meg is borotválják trinkgeld nélkül. Ez aztán vívmány ! De mit csinálnak a szegény kéményseprők és kőművesek. A vendégek kéményeit kikotorni aligha lesz lehetséges szupé alatt s viszont a kőműveseknek is aligha lehet minden vendég részére egy-egy hatablakos házat kiosztani a vacsora alatt. De azért az eszme üdvös ! Óhajtandó, hogy ne csak az iparágak, hanem egyéb foglalkozásúak is megszívleljék. Például igen czélirányos lenne, ha húsvétvasárnapján az I. Gyula városi takarékpénztár rendezne hasonló jellegű táncrestélyt, melyen kétszáz darab részvényt ajándékoznának oda a publikum tagjainak, sőt a publikum azon részének, mely a váltótárczában szerepel, odapresentelnék a „kifizettetett“ bélyegzővel ellátott lejárt váltókat „figyelmeztetés“ nélkül. Igen szép rögtönzött tánczvigalmat rendezhetnének húsvéthétfőjén a megyebeli nagy-, közép- és kisbirtokosok is a publikum között egyegy parczella kiosztásával. A „Clayton és Scuttleworth“ gyulai vezérképviselősége pedig száz darab cséplőmasinával kedveskedhetnek a maga „kicsiny, de disting- svájp közönségének, míg a Dobay-czég nyomdászai kinyomnák minden egyes vendég eljegyzési kártyáját, a könyvkötészet pedig „bekötné” a fejét minden pártában maradt hajadonnak. Elképzelhető azonban, micsoda furcsa jelenetek származnának, ha követnék a példát a fogorvosok, végrehajtók, ügyvédek, tyúkszemvágók, bábák és kisbirkózók. A legnagyobb valószínűség szerint azonban minden bálnak megvolna a publikuma. Igen sok esetben „szűknek bizonyulna“ a pavilion terme, de a leggyengébb bálon is részt venne az úgynevezett „kicsiny, de distingvált publikum.“ Csak mi krónikások, akik sem czipót, sem nadrágot nem osztogathatnánk, járnánk pórul. A mi bálunkon bizonyára egy vendég sem lenne egész tucat „Gyulai élet“-ért sem jelen, pláne ha a programúiba vennénk a helyi lantosok verseinek kiosztását is. És ezért borulok én újra búbánatba, melyen nem tud segíteni a czipóbál sem. Kint esik a márcziusi ólmos eső, én pedig gondolkozom thémáról és a secessióról. Secessió . . . Czipóbál. . . Hiszen thémának ez se rossz. —re. Április 16-án d. u. 4 órakor a vármegyei közegészségügyi egyesület gyűlése. Rendezőbizottsági elnök dr. László Elek. A felsorolt gyűlések az állami polgári iskola tornacsarnokában fognak megtartatni. A vendégek fogadásáról és elszállásolásáról külön bizottság gondoskodik, ennek elnöke dr. Szalay József, mindennemű tudakozódási , és látogatási bejelentések hozzá intézendők. Április 18-án d. e. 11 órakor a kiállítás ünnepélyes berekesztése. A kiállítás mindennap reggeli 8 órától este 6 óráig van nyitva. Belépőjegy húsvét vasárnapján és hétfőjén 20 kr., a többi napokon 10 kr. Belépőjegyek a kiállítási csarnok pénztáránál, az „Alföld“ és a „Király“ vendéglőkben, Czinner Gyula és Hézer István kereskedésében kaphatók. Az orosházi iparosok ezen első kiállítását az igen tisztelt közönség szives érdeklődésébe ajánlja Orosháza, 1899. márcz. 22. A kiállítási rendező-bizottság. Tanügy. ügyelő Gyula városa polgári iskolaszéke s óvodai felbizottsága ma délelőtt fél 1 órakor a városházán ülést tart. A „Szarvasi helyi tanító-egyesület ” tagjainak önképzése czéljából szakkönyvtár létesítését határozta el. Nemes szándékának végrehajtását illetőleg, tagjainak megadóztatása, azok tulajdonát képező paedagogiai munkák, folyóiratok, tankönyvek, szépirodalmi és minden egyéb a tanítói foglalkozások körébe eső müvek átengedése mellett a műveit s a tanügy és annak munkásai a tanítók érdekei iránt szeretettel viseltető társadalom tagjainak ismert szivességére és áldozatkészségére is számit. E őzeiből alólirott azon kérelemmel járulok a magyar társadalom minden egyes műveit tagjához, a tankönyvek, a paedagogiai és szépirodalmi művek szerzőihez, munkásaihoz s azok kiadóihoz, hogy egyesületünket ezen nemes szándékában hasonló művek átengedése, ajándékozása által támogatni, pártolni kegyeskedjenek. A midőn a nemesszivü adakozóknak ez után is hálás köszönetünket nyilvánítom, a küldeményeknek nevemre való czimzését kérve, maradok Szarvason, 1899. márcz. 15. Hazafias üdvözlettel Molnár János, tanító-egyesületi elnök. A látó és vak gyermekek szüleihez. I. Mit tegyenek a szülők, hogy látó gyermekeiket a megvakulástól megóvják ? Ha a gyermekeitek látók, úgy adjatok hálát Istennek és őrködjetek, hogy szemük világát baj ne érje. 1. A gyermekekről való gondoskodásnak már a születés előtt kell kezdődnie. Miért is jegyezzétek meg jól, hogy iszákos és kicsapongó életű apák kivétel nélkül beteges gyermekeket nemzenek. 2. Azon nők, kik terhességük alatt fehérfolyásban szenvednek, okvetlenül vessék magukat alá orvosi kezelésnek, mert különben a gyermekeik szemei születés közben megfertőződvén, megvakulhatnak. 3. Ha gyermektek születik, szorítsátok rá a bábát, hogy a gyermekek szemét mindjárt születése után megtisztogassa, úgy a mint azt szolgálati szabályzata rendeli. Aztán vizsgáljátok meg magatok is az első héten mindennap a gyermek szemeit, s ha azoknak héjain legcsekélyebb pirosságot, daganatot, vagy nyálkás váladékot vesztek észre, hivassatok rögtön orvost s járjatok el szorosan annak utasítása szerint. Ha orvos azonnal nem volna kéznél, úgy tisztogassátok meg a gyermek szemét, valahányszor a genynek legcsekélyebb nyoma mutatkozik, körülbelül minden 10 perczben hidegvízbe mártott tiszta vászonrongyocskával, vagy egészen tiszta puha szivacsocskával, vagy egy vízbe mártott és kifacsart vattadarabkával, miközben a szemet a halántéktól a szemnyíláson át egészen az orrig törülgessétek. Továbbá folytonosan finom vizes rongyocskákat kell a gyermek szemeire raknotok, melyeket jeges vízbe való mártogatással vagy jégdarabokra fektetve hűsítettetek meg. A vizes rongyocskák azonban ne legyenek (nagyon) kelleténél vizesebbek s mihelyt kevéssé átmelegedtek, rögtön újakkal váltandók fel.