Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-03-26 / 13. szám

13-ik in Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 »25 » 1 «ága Gyula, 1899. márczius 26-án XXXI. évfolyam Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: KOHU ID­­A­TT ID­SL Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencs háza, és könyv­kereskedés, hova a hir­detések és nyilt­ téri köz­lemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. A Nyilt-tér sora 10 kr. MIK 9M­ ­ Egyes szám­ára 10 kr. Gyula városa polgármesterének jelen­tése a mult esztendőről. A képviselőtestület folyó hó 28-án tartja ez évi első évnegyedei rendes közgyűlését, melynek nemcsak a tárgysorozatban, de fon­tosságánál fogva is bizonyára első tárgya Dutk­ay Béla polgármesternek zárjelentése az 1898-ik évről. Ezen zárjelentés a meghívóval kioszta­tott a város képviselőinek, módjában van tehát azt minden városatyának behatóan ta­nulmányozni | a sok irányban kínálkozó tanúságot belőle levonni. A helyi sajtóra háruló kötelességet tel­jesítjük mi is, amidőn a jelentésre észrevéte­leinket megtesszük. Mindenekelőtt az igazság követelményé­nek hódolunk, amidőn teljes méltánylással és a legnagyobb elismeréssel honoráljuk a jelentés kimerítő voltát, részletességét, a­mi ékes bizonyítéka, hogy Dutkay Béla polgár­mestert nemcsak hivatali kötelesség, hanem azon felülálló igaz ügyszeretet és buzgóság vezérelte, midőn beszámolt Gyula városa múlt évi működéséről s annak közigazgatási, köz­­gazdasági s társadalmi mozzanatairól. Eme jelentése épúgy, mint a régebbiek is, bizo­nyára nélkülözhetően értékes kútfői lesznek a jövő historikusának, aki Gyula városa történe­tének századvégi korszakát fogja valamikor megírni. A jelentés számszerű adatainak repro­dukálásától, részint térszűke miatt, részint és főleg azon okból, mert azok nagy része különféle­ alkalmakkor már közölve volt la­punkban, ezattal tartózkodunk. Kivételt teszünk a „Közegészségügy“ czím alatt leözölt népmozgalmi adatra vo­natkozólag. Ezt is közöltük ugyan lapunk ez évi első számában, de most is konsta­táljuk, hogy a múlt évbeli születési esetek (777) a halálozási eseteket (694) csakis 83-al múlják felül, tehát az 1897-ik évinél a népszaporulat 212-vel kevesebb. Ez megdöb­bentő, visszaesés és époly klasszikus, mint szomorú bizonyítéka, hogy a közegészség­­ügynél, az e téren történő tagadhatlan hala­dás mellett is, még óriási feladatok hárul­nak a város közönségére. Óriási feladatok pedig bizonyos fokig egyértelmű fogalom, költség és kiadási többlettel.­­ Pedig ami a kiadásokat illeti, amennyiben ez csak a városi pótadó emelé­sével történhetnék, ezt a földmivelő­ i­s kü­lönösen az iparos és kereskedő, de a hono­­ratior osztályra is súlyosodó nehéz anyagi viszonyok között még kombináczióba venni is alig lehet. A polgármesteri jelentés pedig a jövő s mi hozzátesszük, hogy a közeljövő teen­dőiül olyanokat sorol fel, amelyek megvaló­sításától csak nehéz szív­vel, egy részétől pedig épen lehetetlen elzárkózni. Ilyen megvalósításra váró feladatok : 1. gymnázium létesítése. A gymnázium létesítésének kérdésével már több ízben foglalkoztunk. Ez alkalom­mal incidentaliter nem szólunk róla, csupán ismételjük, hogy azok az okok, amelyeknél fogva konstatáltuk, hogy Gyula városa kü­lönleges helyzete, mely e nagyfontosságú kér­dés kedvező megoldását akadályozza, a poli­tikai életben beállott fordulat óta javult ugyan, de még koránsem olyan, hogy ez idő­ szerint a gimnázium ügyében sikeres akcziót remélhetnénk. 2. A belvásártér kikövezése. Erről elis­merjük, hogy nemcsak czélszerű, hanem iga­zán szükséges volna. De — amennyiben pót­adó felemelésével kellene történnie s más expediens rá nem kínálkoznék —­ bár sajná­lattal — egyelőre le kell róla mondanunk, 3. annyival is inkább, miután a meg­kezdett csatornázási munkálatok folytatása, illetőleg befejezése, nemcsak fensőbb rende­leten alapuló kötelezettség, hanem elhárít­­latlan feladat közegészségi s közforgalmi okok­ból is. 4 A szervezeti s egyéb városi szabály­rendeletek megfelelő módosítása, a folyton nagyobb feladatokat és kötelezettségeket okozó közigazgatás követelményei mellett szintén elhárítlatlan szükségnek bizonyul. 5. Ugyanezen oknál fogva kikerülhetlen szükség a hivatali helyiségek szaporítása, amit azonban költségkímélés okából nem a város­háza kibővítésével, hanem a törvényszéki palota használatba vételével felszabaduló „Szarvas“ épületnek városi hivatali helyisége­kül felhasználásával vélünk egyelőre legczél­­szerübben megoldani. 6­. A villamos világítás behozatala, illetve annak a megkezdett és folyamatban levő ala­pon való létesítése. Ehhez — reméljük — már legközelebbi számunkban lesz alkalmunk újra tüzetesen hozzá­szólni. A jelentés javaslatai különben oly ter­mészetűek, hogy azokkal behatóbban a költ­ségelőirányzatot tárgyaló őszi közgyűlésnek kell foglalkozni. Mindenesetre czélszerű és helyes dolog, hogy a polgármester már most felhívja reájuk a képviselők figyelmét. A ki­vitelre alkalmas eszmék így jobban érlelőd­hetnek, városunk érdekében pedig őszintén kell kívánnunk, hogy oly helyzetet teremt­sünk, amelyben az életrevaló eszmék meg is valósuljanak. Iparkiállítás Orosházán. Az orosházi ipartestület Orosháza község ipa­rosainak, az orosházi polgári iskolával kapcsolatos női kéziipar tanfolyamnak, az orosházi háziiparnak és a békési állami kosárfonó intézetnek termékeiből külön erre a czélra épített csarnokban 1899. április 2 tól április 1- ig kiállítást rendez. A kiállítás megnyitásának s a tervbe vett ün­nepségeknek programmja a következő : Április 2-án husvét vasárnapján délután a kü­­lönvonattal érkező vendégek fogadása a vasúti ál­lomásnál s bandérium kíséretében való bevonulás. Áprili 2-én délután fél 2 órakor a kiállítás ünnepélyes megnyitása. Április 2-án délután 4 órakor az orosházi gazdák által rendezett lakodalmas kocsi felvonulás megtekintése. Április 3-án d. u. 3 órakor a békésmegyei gazdasági egyesület vándorgyűlése. Rendezőbizott­sági elnök dr. Sz­alay József. Április 6-án d. u. 5 órakor a békésmegyei közművelődési egyesület gyűlése. Rendezőbizottsági elnök Harsányi Sándor. Április 9-én d. u. 5 órakor a nemzeti szövet­ség megalakulása. Rendezőbizottsági elnök Horváth Károly. Április 13 án délelőtt 9 órakor tanitógyülés. Rendezőbizottsági elnök Nagy Lajos. 11BI14 Gyulai élet. Mint a féle szerencsétlen vidéki krónikás, akinek mindenáron és minden héten heti karczo­­latot kell kifacsarni a héten történt semmik­ből, elkeseredve bandukoltam az utczán tárgyat ke­resve tárgytalanul és czéltalanul. A kabátom gallérját feltörtem, hogy a nya­kamba ne essen a hideg márcziusi tavas eső és fásultan gondoltam rá, hogy íme már az időjá­rás is követője lett a secessiónak, ennek a — most már provinciára is elhatott — új iránynak, mely irodalomban, művészetben, divatban, ipar­ban, sőt már a politikában is, azt lehet mondani minden téren felüti a fejét és hóbortjait. Verőfényes meleg tél, tavasz fag­gyal és hóval. Váljon mit hoz a nyár? Meglehet hogy jegesmedvét. Vagy az is megeshetik, hogy az újonnan kihajtó bokrok levelei pirosak lesznek. Hja kérem, ez a secessió s az igazi secessionista gavallér a jövőben piros haját fölborzolva, in­digókék bokor aljában, zöld holdfény mellett fog szerelmet vallani lila színhajú ideáljának, — azaz dehogy is szerelmet vallani. . . a tete-a tété órá­jában a tökekamat adóról fognak értekezni. Csúnya bolondos, hóbortos világ ! Különö­sen, ha az ember felgyúrt gallérral ezafattá ázott czipőben havas eső mellett szaladgál krónika­tárgy után. . . . De egyszerre felvidultam. A secessióról gondolkoztam és megakadt a szemem egy zöld plakáton:„Czipó-bál,a Czipó-bál ! Micsoda egészséges józan czim Alá elite bál s megvallom a czipót többre be­csülöm, mint az elitet, mert ha czipótól jól la­kom, az jól esik, de ha az elitével lakom jól, nem érzem jól magamat. És a zöld plakát a maga „Czipó-bál“ hir­detményével olyan biztatólag tekintett le rám az utczasarokról, hogy rögtön megfogtam thémának, íme, micsoda kitűnő ötlet. Minden egyes vendég kap szupé alatt egy czipót. Ezt behoz­hatná a nőegylet is, a műkedvelői előadások he­lyett s ez azért is czélszerűbb, mert a czipó ha kisül — igen jó, ellenben a műkedvelői előadás ha felsül — igen rész. El vagyok rá készülve, hogy a város közön­sége kapni fog ez életrevaló eszmén. S nemso­kára a Remete alkalmazottjai „czipő-bálat“, az Eisele testvérek segédei „nadrág-bálat“ rendez­nek, a Deutsch segédei nyakkendőket, a bicska alkalmazottjai salon-garnitúrákat, Schartenreite­­rék ablakokat, Szabados, Schriffert és Steiger­wal­dék gerendákat fognak szétosztogatni szupé alatt, a Bekker János és Hanzsala Gyula alkal­mazottjai pedig ünnepélyesen mindenkit a szupécsárdás előtt.megborotválnak Passzió lesz bálba járni, ha a többi ipar­ágak is követik a Gémes-sütöde példáját. Egy báli­­ belépőjeg­gyel az ember czipót, czipőt, nadrágot, bútort, kalapot szerezhet, sőt még meg is borotválják trinkgeld nélkül. Ez aztán vívmány ! De mit csinálnak a szegény kéményseprők és kőművesek. A vendégek kéményeit kikotorni aligha lesz lehetséges szupé alatt s viszont a kőműveseknek is aligha lehet minden vendég részére egy-egy hatablakos házat kiosztani a va­csora alatt. De azért az eszme üdvös ! Óhajtandó, hogy ne csak az iparágak, hanem egyéb foglalkozá­súak is megszívleljék. Például igen czélirányos lenne, ha húsvét­­vasárnapján az I. Gyula városi takarékpénztár rendezne hasonló jellegű táncrestélyt, melyen kétszáz darab részvényt ajándékoznának oda a publikum tagjainak, sőt a publikum azon részé­nek, mely a­ váltótárczában szerepel, odapresen­­telnék a „kifizettetett“ bélyegzővel ellátott lejárt váltókat „figyelmeztetés“ nélkül. Igen szép rögtönzött tánczvigalmat rendez­hetnének húsvéthétfőjén a megyebeli nagy-, kö­zép- és kisbirtokosok is a publikum között egy­­egy parczella kiosztásával. A „Clayton és Sc­uttleworth“ gyulai vezér­képviselősége pedig száz darab cséplőmasinával kedveskedhetnek a maga „kicsiny, de disting- svájp közönségének, míg a Dobay-czég nyomdá­szai kinyomnák minden egyes vendég eljegyzési kártyáját, a könyvkötészet pedig „bekötné” a fejét minden pártában maradt hajadonnak. Elképzelhető azonban, micsoda furcsa jele­netek származnának, ha követnék a példát a fogorvosok, végrehajtók, ügyvédek, tyúkszem­­vágók, bábák és kis­birkózók. A legnagyobb valószínűség szerint azonban minden bálnak megvolna a publikuma. Igen sok esetben „szűknek bizonyulna“ a pavilion terme, de a leggyengébb bálon is részt venne az úgy­nevezett „kicsiny, de distingvált publikum.“ Csak mi krónikások, akik sem czipót, sem nadrágot nem osztogathatnánk, járnánk pórul. A mi bálunkon bizonyára egy vendég sem lenne egész tuc­at „Gyulai élet“-ért sem jelen, pláne ha a programúiba vennénk a helyi lanto­sok verseinek kiosztását is. És ezért borulok én újra búbánatba, me­lyen nem tud segíteni a czipóbál sem. Kint esik a márcziusi ólmos eső, én pedig gondolkozom thémáról és a secessióról. Secessió . . . Czipóbál. . . Hiszen thémának ez se rossz. —re. Április 16-án d. u. 4 órakor a vármegyei köz­egészségügyi egyesület gyűlése. Rendezőbizottsági elnök dr. László Elek. A felsorolt gyűlések az állami polgári iskola tornacsarnokában fognak megtartatni. A vendégek fogadásáról és elszállásolásáról külön bizottság gondoskodik, ennek elnöke dr. Sza­­lay József, mindennemű tudakozódási , és látogatási bejelentések hozzá intézendők. Április 18-án d. e. 11 órakor a kiállítás ün­nepélyes berekesztése. A kiállítás mindennap reggeli 8 órától este 6 óráig van nyitva. Belépőjegy húsvét vasárnapján és hétfőjén 20 kr., a többi napokon 10 kr. Belépője­gyek a kiállítási­ csarnok pénztáránál, az „Alföld“ és a „Király“ vendéglőkben, Czinner Gyula és Hé­­zer István kereskedésében kaphatók. Az orosházi iparosok ezen első kiállítását az igen tisztelt közönség szives érdeklődésébe ajánlja Orosháza, 1899. márcz. 22. A kiállítási rendező-b­izottság. Tanügy. ügyelő Gyula városa polgári iskolaszéke s óvodai fel­bizottsága ma délelőtt fél 1­ órakor a városházán ülést tart. A „Szarvasi helyi tanító-egyesület ” tagjainak önképzése czéljából szakkönyvtár létesítését hatá­rozta el. Nemes szándékának végrehajtását illető­leg, tagjainak megadóztatása, azok tulajdonát képező paedagogiai munkák, folyóiratok, tankönyvek, szép­­irodalmi és minden egyéb a tanítói foglalkozások körébe eső müvek átengedése mellett a műveit s a tanügy és annak munkásai a tanítók érd­ek­ei iránt szeretettel viseltető társadalom tagjainak ismert szivességére és áldozatkészségére is számit. E őzei­ből alólirott azon kérelemmel járulok a magyar társadalom minden egyes műveit tagjához, a tan­könyvek, a paedagogiai és szépirodalmi művek szer­zőihez, munkásaihoz s azok kiadóihoz, hogy egye­sületünket ezen nemes szándékában hasonló művek átengedése, ajándékozása által támogatni, pártolni kegyeskedjenek. A midőn a nemesszivü adakozók­nak ez után is hálás köszönetünket nyilvánítom, a küldeményeknek nevemre való czimzését kérve, maradok Szarvason, 1899. márcz. 15. Hazafias üdvöz­lettel Molnár János, tanító-egyesületi elnök. A látó és vak gyermekek szüleihez. I. Mit tegyenek a szülők, hogy látó gyermekeiket a meg­­vakulástól megóvják ? Ha a gyermekeitek látók, úgy adjatok hálát Istennek és őrködjetek, hogy szemük világát baj ne érje. 1. A gyermekekről való gondoskodásnak már a születés előtt kell kezdődnie. Miért is jegyezzétek meg jól, hogy iszákos és kicsapongó életű apák kivétel nélkül beteges gyermekeket nemzenek. 2. Azon nők, kik terhességük alatt fehér­­­folyásban szenvednek, okvetlenül vessék magu­kat alá orvosi kezelésnek, mert különben a gyer­mekeik szemei születés közben megfertőződ­vén, megvakulhatnak. 3. Ha gyermektek születik, szorítsátok rá a bábát, hogy a gyermekek szemét mindjárt szü­letése után megtisztogassa, úgy a mint azt szol­gálati szabályzata rendeli. Aztán vizsgáljátok meg magatok is az első héten mindennap a gyer­mek szemeit, s ha azoknak héjain legcsekélyebb pirosságot, daganatot, vagy nyálkás váladékot vesztek észre, hivassatok rögtön orvost s járja­tok el szorosan annak utasítása szerint. Ha orvos azonnal nem volna kéznél, úgy tisztogas­sátok meg a gyermek szemét, valahányszor a genynek legcsekélyebb nyoma mutatkozik, körül­belül minden 10 perczben hidegvízbe mártott tiszta vászonrongyocskával, vagy egészen tiszta puha szivacsocskával, vagy egy vízbe mártott és kifacsart vattadarabkával, miközben a szemet a halántéktól a szemnyíláson át egészen az orrig törülgessétek. Továbbá folytonosan finom vizes rongyocskákat kell a gyermek szemeire rak­notok, melyeket jeges vízbe való mártogatással vagy jégdarabokra fektetve hűsítettetek meg. A vizes rongyocskák azonban ne legyenek (nagyon) kelleténél vizesebbek s mihelyt kevéssé átmele­gedtek, rögtön újakkal váltandók fel.

Next