Békés, 1906 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-07 / 1. szám

1906. január 7. BÉKÉS 3 az elmaradt haszon a rész­termés következtében, ha annak pusztán elengedett földadója és általános jövedelmi pótadója 314300 korona 79 fillért tesz ki. Az aszálykáron kívül a jég is tett károkat, de ez már jelentéktelenebb adóleirások okozója lett, mert e czimen mindössze 553 korona 6 fillér föld­adót és 22 korona 74 fillér betegápolási pótadót írtak le. Megjegyzendő, hogy még öt aszálykárt szenvedett községnél nem volt keresztülvezethető az adótörlés még ez idén s igy a fenti nagy elen­gedett adóösszeg még növekedni fog, mert külö­nösen Gyomait, Endrődön, a­hol az egész határ kukoriczatermését tönkretette a szárazság,­­ amely községek adóleirási munkálatai még folyamatban vannak, még igen nagy adótörlések fognak létetni. Az adóleirások egyes járások szerint a következők. Leíratott : földadó ált. j. pótadó betegápo­lási pótadó Összesen 298378 64 62761 78 15683 28 A csabai gyilkosság tettese, aki Kohn Mór berényi­ uti szatócsot orozva hasba szúrta, azután megrabolta, m­­ég mindig nem került kézre, daczára annak, hogy több ember látta s vette üldözőbe a menekülő gyilkost. A csabai rendőrség most hosszú és kimerítő körözőlevélben kereste meg az összes hatóságokat a nyomozás iránt. Nyilvánossági jog. A kultuszminiszter a békési 6 osztályú gymnasiumnak, a VII. és VIII. osztályra és az érettségi vizsgák tartására megadta a nyil­vánossági jogot. A vármegyei tisztviselők országos egyesülete tegnap tartotta a fővárosban közgyűlését, amelyen a vármegye tisztviselői karát dr. Berthóty István tb. fő­jegyző képviselte. A vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 8-án, hétfőn tartja január havi rendes ülését. Az év első ülésének egyik tárgya lesz a bizottság meg­alakulása és ennek során a bizottság kebelében alakítandó albizottságok és választmányok meg­választása. Mint értesülünk dr. Krcsmárik János főispán nem vesz részt a közig. bizottság ülésén, amelyen tehát dr. Fábry Sándor alispán fog elnö­kölni. Újévi tisztelgések. A közügyek intézésére hi­vatott tisztviselők — rendes szokáshoz híven, — testületileg járulnak a hivatalfőnök elé minden kék csikorgását, melyekre ráfagyott szerencsét­len bajtársuk vére. Gáspár kábultak­ állott a kocsimester mel­lett. Gondolat nem fért agyába. Nem is hallotta talán a vén altiszt szavát: — Szegény Takács ! Régi szorgalmas em­berünk volt. Itt történt. A hídmérlegre kellett egy kocsi szenet állítani. A tartalék lassan ha­ladt, Takács a láncot kiakasztotta s „előrét“ sípolt. Amint aztán az ütközök alatt ki akart bújni a nekilódult kocsik közül, elcsúszott a fagyos talpfán. „Nem szabad“ mondja az utasí­tás. De az csak írott malaszt. Nem ragaszkod­hatunk hozzá, mert akkor sohasem végzünk a munkával. Majd rá mondják, hogy gondat­lanság. Gáspár ott ül a nyomda üvegfülkéjében. Várja az oldallevonatokat. A holnapi újságból kell a sajtóhibákat kiirtani. Maga sem tudja, hogy jutott oda, arra sem emlékezik, hogy a tördelő dünnyögött valami késedelemről, külön­­órázásról. A szedőgyerek hozza a még nedves levonatot. Gáspár szeme gépiesen siklik el a sorokon. Szive fájdalmasan sajog amint olvassa: — Szerencsétlenség a pályaudvaron. A maga gondolatlanságának lett véres áldozata ma este? Takács Péter kocsirendező . . . Gáspár nem lát többet, kényei ráhullanak a festékszagu kefelevonatra . . . újév alkalmából, hogy jókivánataikat kifejezzék. E szokásos tisztelgések sorozatából ez idén kiemel­kedik a vármegye tisztikarának a vármegye alis­pánja előtt történt megjelenése. A teljes számban megjelent központi tisztikar élén, az alispánt dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző üdvözölte, tar­talmas, igen szép beszédben foglalkozván a tiszt­viselői kart oly közelről érintő helyzettel és az annak során bekövetkezendő eseményekkel, kife­jezvén a vármegyei tisztikar bizalmát vezére iránt, kinek gondos, körültekintő, bölcs vezetése mellett, tiszttársi együttérzéssel óhajtják a nehéz viszonyok szülte megpróbáltatásokat átharczolni. — Szép be­széde, — amelynek végén a tisztikar jókivánatait tolmácsolta, — mély hatást tett az összes jelen­levőkre és dr. Fábry Sándor alispánra is, aki lát­hatólag megindulva, hosszabb beszédben válaszolt és megköszönve, valamint viszonozva a tisztviselők jókívánatait, behatóan foglalkozott a válságos hely­zettel és ennek során a tisztviselői karra nehezedő súlyos feladatokkal, melyeknek során a fenyegető veszélyekkel szemben való eljárás egyedüli helyes módjául a kollegiális bizalom, együttérzés és szo­lidaritás teljes kifejezésre juttatását jelölte meg. A kétséges jövővel szemben békességet, a munkához kitartást kívánt a tisztviselőknek, akik lelkes be­szédét zajos éljenzéssel fogadták.­­ Kevéssel utóbb Gyula város tanácsa tisztelgett az alispánnál és annak élén dr. Bucskó Korjolán, helyettes polgár­­mester üdvözölte őt. Az alispán válaszában kitért a várost az elmúlt év folyamán ért veszteségekre és a város közigazgatásában előfordult zavarokra, azt az óhaját fejezve ki, hogy vajha a tisztviselői kar odaadó munkásságának mielőbb sikerülne a rendes viszonyokat helyreállítani. Ezeken kívül az összes hivatalokban tisztelegtek a tisztviselők a hivatalfőnökök előtt. A kir. törvényszék személy­zete élén V. Szakmáry Arisztid kir. táblabiró üd­vözölte Novák Kamill kúriai biró, törvényszéki elnököt, a pénzügyigazgatóság tisztikara pedig Somossy Zsigmond vezetése mellett, tisztelgett Csák György kir. tanácsos pénzügyigazgatónál s a szám­vevőség tisztikara Kiss István számtanácsosnál. A városi főjegyzői állás betöltése foglalkoz­tatja most erősen a városi képviselőtestület tagjait. Popovics Jusztin örökének betöltése czéljából a vár­megye alispánja már meghirdette a pályázatot és a választás határidejét a folyó hó 25-dik napjára tűzte ki. Hogy hányan és kik fognak pályázni a­­ jegyzői állásra és minő kilátásokkal, azt még ter­mészetesen nem tudhatjuk, de máris jelezhetjük, hogy a képviselőtestületi tagok egy része dr. Bucskó Korjolán városi árvaszéki ülnök, jelenlegi helyettes polgármester jelölése mellett foglal állást és neki igyekszik a többséget biztosítani. Mellette — úgy halljuk — a városi jegyzői karból is pályázni fognak a főjegyzői állásra. A választás kérdésében még nincs kialakulva a képviselőtestület tagjainak állás­­foglalása, a­mi azonban előreláthatólag a közeli napokban meg fog történni. A képviselőtestület január 8-ikán, hétfőn dél­előtt 9 órakor a városháza nagytermében rendkí­vüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1 A városi faiskola kezelésére vonatkozó előterjesz­tés. Ezen ügy a deczember 4-én tartott közgyűlés által tűzetett ki. 2 A város tőkepénzeinek elhelye­zésére vonatkozó előterjesztés. 3 A város kezelése alatt álló alapokból kölcsön vett összegeknek vissza­fizetése iránti tanácsjavaslat. 4 A polgári leány­iskola végleges elhelyezésére vonatkozó közigazga­tási bizottsági határozat. 5 Galbács András kérelme a városnak három kéményseprői kerületbe leendő felosztása iránt, 6 A gyulai róm. kath. főgimnáziumi bizottság kérelme két róm. kath. városi képviselő­nek a bizottságba választása iránt, 7 A városi adó­hivatal jelentése kölcsön visszafizetése iránt, 8 Pénz­­tárvizsgálati jegyzőkönyv. 9 Hack Márton és társai ajánlata a biczerei szől­lők mellett levő terület meg­vétele tárgyában. 10 Hübner Jenő műépítész érte­sítése a főgimnázium felülvizsgálata, illetve a leszá­molás megejtése tárgyában. A kereskedők és kereskedő ifjak szilveszteri estélye nemcsak kedélyes, de fenállása óta a leg­népesebb mulatsága volt az egyesületnek. A ren­­­dezőség helyes előrelátásból nem az emeleti helyi­­­ségben, hanem a Komló kávéházában és éttermé­ben rendezte az estélyt, de a résztvevők nagy sokasága következtében ezek a helyek is szűkök­nek bizonyultak ezúttal. Az első négyest, miután­­ többen nem állhattak fel tánczra, két kolonban hatvannál több pár tánczolta. Az elejétől végig­­ kitünően sikerült mulatság világos reggel ért véget. Jelen voltak leányok: Békés Irén, Berkes nővérek, Fülöp Erzsi, Goldstein nővérek, Goldm­ann Erzsi, Goldstein nővérek (Gyulavári), Guttmann Blanka (Nagyvárad), Lefkovics Giza, Lehrmann Juliska, Katz Malvin (Nagyvárad), Lustig Elvira (Szarvas), Kohn nővérek, Neumann Anna, Reisner Juliska, ■ Sonnenfeld Margit, Stiaszny Piroska, Silberstein nővérek, Schwarz Janka, Weisz Margit (Sarkad), ; Taub Ilonka (Békéscsaba). Asszonyok : Braun Vil­­mosné, Berényi Árminné, Békés Gyuláné, Blum Norbertné, Berkes Sándorné, Benedek Mártonná,­­ Dr. Biró Béláné, Deutsch Jakabné, Ehrenfeld Samuné, Farkas Adolfné, Filip Lajosné, Goldmann­­ Samuné, Goldberger Ignáczné, Goldstein Mórné, Goldstein Mórné (Gyulavári), Kohn Bernátné, Katz Mártonná, Keppich Frigyesné, Lustig Adolfné, Lehrmann Sománé, Löwy Sándorné, Lefkovics Fülöpné, Mayer Zsigmondné, Martos Józsefné,­ ­ Manheimer Arnoldné, Lindenfeld Józsefné, Neumann i Simonná, Pikk Józsefné, Reisner Edéné, Reisner Emánuelné, Reisner Zsigmondné, Reisner Béláné, ; Schwarz Simonná, Stern Mórné, 8tern Lászlóné, i Si 1 berstein Izidorné, Schillinger Lipótné, Stiaszny Miksáné, Szentmiklósi Józsefné, Taub Henrikné, Csaba, Weisz Lajosné Sarkad, Weisz Mórné, Wolf , Zsigmondné. Gyulai művész sikere. Egy gyulai származású festőművészünk Uferbach Jenő aradi rajztanár sike­réről olvasunk mostanában örvendetes híreket, melyek beváltani látszanak azokat a reményeket, melyeket annak idején az ifjú művész pályájához fűztünk. — A múltkoriban megemlékeztünk róla hogy „Hazatérés“ czimű nagyobb szabású festmé­nye aratott tetszést a fővárosi műcsarnok téli tár­latán, most pedig az aradi festőművészek által ren­­dezett 8 . hó 2-án bezárult képzőművészeti tárlat alkalmából írnak róla nagy elismeréssel az aradi újságok. Az »Arad és Vidéke« a következőket írja a tárlatról irt referádájában : Az aradi piktorok közül legkomolyabban tanul és törtet előre Uferbach Jenő. Fest ő is tájképeket, még pedig — tessék meggyőződni! — jókat, de a figurális, plein-air­­képei oly széles, erőteljes dolgok, hogy bármely külföldi tárlaton is elismerést szereznének neki. A legjobb az itt levők közül (mert a tulajdonképpen legjobb a pesti műcsarnok téli tárlatán van), a zsindely­készítő öreg német parasztot ábrázoló kép. Mozdulat, szín, napsütés, minden kitűnő rajta. De alig áll e mögött kvalitás tekintetében „a mosónő“ s a „virágszedő leány“; „a válságos pillanat“ s másik kicsi festménye pedig intim, kedves apró­ságok.“ A jeles, fiatal művész műcsarnokba­n kiállí­tott képének reprodukcziója, mely hazatérő bajor parasztot ábrázol s amely különösen pompás táv­latával, alakjainak természetességével hat, holnap­tól kezdve a Dobay János czég kirakatában lesz látható s itt még azt jegyezzük meg, hogy az aradi műtárlat fényes sikere alkalmából, amely az aradi művésztelep létesítésére adott ötletet,­­ az az eszme is felmerült, hogy jövőben az ország több intelligens városában, köztük Gyulán is, rendezni fognak ilyen műtárlatot, amelyen bizonnyal bő­vebb alkalmunk lesz megismerkedni a szép hala­dást tett gyulai festő kvalitásaival. Farsang. A mai nappal kezdődik meg a farsang és tart hamvazó szerdáig, vagyis február 28-áig, tehát az idén elég hosszú farsangra van kilátás, amely alatt kivehetné részét a mulatni vágyó ember a földi élvezetekből. S a szomorú gazdasági esztendő okozta drágaság, vagy a politikai válságos helyzet folytán észlelhető társadalmi depressió okozta­­, de az idei farsangi naptár még kevés jelentős dátum­mal rendelkezik. Az egyik január 13-ika, amikor is a nagyszabású és fényesnek ígérkező korcsolyabál fog lefolyni, melyre a héten mentek szét a rendkí­vül ízléses meghívók, a másik pedig február 3-ika, Békési járásban 33010 73 9433 22 308 42 Csabai „ 56704 48 12835 — 3850 75 Gyulai „ és Gyula városában 30227 96 6616 50 1508 47 Orosházi I. 102582 35 20367 63 5129 13 Szarv­asi „ 70509 03 12556 99 3525 71 Szeghalmi „ 5344 09 952 44 1360 80

Next