Békés, 1920 (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-01-01 / 1. szám

Eensnrat: Dr. Minnteau. k­ii. évfolyam,Gyula, 1930. január 1 Előfizetési árak: Egész évre 50 K — f Fél évre . 25 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Egyes szám ára 60 fillér, 1. szám Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyilt terek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 00 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Uj esztendő. Ismét lepergett egy esztendő, egy rend­kívüli eseményekben igen gazdag esztendő és előttünk áll egy új, egy ismeretlen jövőt takaró évkezdet. Miért kérdezzük magunktól titokzatosan, hogy mit rejt magában egy ilyen kezdődő esztendő ? Miért fordulunk a jövő felé aggódó sejtéssel, bizonytalan várakozással ? Rejthet-e magában a jövő olyasmit, aminek nem volt meg az oka, az előzménye minmagunknak, embereknek cselekedeteiben ? Cselekedtünk, elkövettünk kevés jót, sok rosszat, elmulasz­tottunk sok jót és most a tudatlant, a gyá­moltalant, a végzet áldozatát játszva várjuk, hogy a rossznak, mit elkövettünk, következ­ményei valami csoda útján elháruljanak és csak annak a kevés jónak jó gyümölcsét élvezhessük, amit talán csak véletlenségből vittünk véghez. Az időjárást és az elemi csapásokat le­számítva, amelyeknek ugyan vajmi csekély szerepe van az emberiség történetének ese­ményeiben, minden egyéb, ami itt történik a földön, az emberek között, az emberi akarat­nak, az emberi elhatározásoknak szüleménye „Életünk a kert, akaratunk a kertész — mondja az emberi életnek és lelki világnak legnagyobb ismerője, Shakespeare — azt vet­hetünk kertünkbe, amit akarunk ; sivár pusz­tasággá vagy gyönyörű paradicsommá alakít­­­hatjuk.“ Tudnunk kell, hogy mit vetettünk, miért várjuk tehát titokzatosan, hogy mi fog teremni ? Nem lehet az titok, nem lehet az rejtelem, nem lehet az számunkra meglepetés. Valóban így kellene lennie, ha cseleke­deteinkben mindig­ a tiszta szándék, mindig az emberiség egyetemes érdeke, mindig a szeretet vezérelne, ha nem homályosítaná el tiszta látásunkat cselekedeteink következm­é­­nyeinek az önzés felismerésében .­Szenvedély, a bűn, így volna, ha nem feledkeznénk meg minduntalan arról, hogy minden csele­kedetünknek minden következménye mind­nyájunkat ér és nem cselekedhetünk rosszat akként, hogy annak szükségképeni rossz kö­vetkezményei csak másokat érjenek, bennün­ket elkerüljenek. Az emberiség nagy gazda­ságában mindnyájan külön vetünk, de aratni együtt aratunk. Az emberiség hatalmasai, a nagy nemzetek vezetői, a befolyásos osztá­lyok urai hatalmas területeken vetnek és amit vetettek, azt aratja az egész emberiség, ők maguk­ is, de azok is, akik csak a maguk törpe kis területén vetettek. Ha a hatalomvágy és a birvágy a gyü­­lölség magvait hinti el a népek között, har­cot, háborút, pusztulást fogunk aratni Ha önzetlenséget, lemondást, igénytelenséget ta­núsítunk cselekedeteinkben, jólétet, megelége­dést, boldogságot fogunk aratni. Nem akar­hatjuk tartósan mindenekfelett a magunk ja­vát, hogy az ne legyen végül másoknak a romlása és mások romlása nem múlhat el visszahatás nélkül a maguk sorsára. De vajjon mikor fog az emberiség­­ egyeteme erre a be­látásra emelkedni, mikor fog az emberiség minden szellemi vezére, minden cselekvő em­ber ennek az igazságnak tökéletes tudatára jutni. Amit már-már meg tud érteni minden egyes ember, aki a maga kis körében cselek­szik, mikor fogják megérteni a tömegek és mikor azok, akik a nemzetek, a milliók ne­vében cselekszenek Mikor lesz köztudattá és közköveteléssé, hogy a népek, a nemzetek, a milliók egységes cselekedeteinek sem lehet­nek más erkölcsi elvei az irányítók, mint az egyes emberek cselekedeteinek. vében Valóban mindaddig, míg a tömegek ne­máskép cselekesznek, mint amiként az egyesnek cselekednie kellene, addig csak kevesek azok, akik vetnek és mindnyájan va­gyunk, akik aratunk és addig valóban aggo­dalommal, titkozatosan kell lesnünk, hogy mit vetettek számunkra, addig nemcsak min­den új esztendő, de minden nap nagy kérdő­jel a számunkra, nagy bizonytalanság a mil­liók számára. Az út azonban, mely elvezet bennünket jövendőnk alakításának lehetőségéhez, ki van jelölve, azt többé szem elől téveszteni, arról letérni nem szabad. Az ok, mely a milliók sorsának bizonytalanságát okozza, fel van derítve, megszüntetése mindnyájunk egyenlő kötelessége. Ebben a kötelességben egyeknek, egységeseknek kell lennünk, külön utakat keresnünk nem szabad, mindnyájunk boldo­gulásának eléréséhez olyan eszközöket keres­nünk, melyet nem mindnyájan követhetünk, nem szabad, mert az ilyen eszközök eleve hasznavehetetlenek és célra nem vezetők. A cél felé türelemmel, kitartással kell törekedni, elcsüggedni nem szabad, mindenekfelett pedig hinni kell a cél nagyszerűségében, elérhető­ségében és magasztosságában. Mint nagy költőnk énekelte : „Legyen egység, türelem, hit a jövendőbel, Adjon Isten,­ami nincs, ez uj esztendőben.“ 3431—1919. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1919. évre előirt tőke­kamat- és járadékadó kivetési lajstrom a gyulai pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t­­c. 16. § a értelmében december 30-tól 1920. január 6-ig a városi adóhivatal helyiségében közszem­lére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemekkel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek megróva adójuknak köny­vecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1919. évi december hó 29-én. 1687 1-1 Papp Gyula h. adóhiv. főnök. Hírek a nagy világhot. Hivatalos szöveget közölnek a nagyhatalmak lapjai azon egyezményről, mely létrejött a nagy és kis hatalmak között. Ez egyezmény szerint 4 állam és pedig Lengyelország, Románia, Jugo­szlávia és Csehszlovákia angol ércpénzben 60 milliót tartozik fizetni megtérítés címén a fel­szabadításért. Maga Csehszlovákia fizeti az összeg­nek felét, vagyis 30 milliót. A másik részét az összegnek a­ többi három állam között a háború előtti jövedelmük arányában osztják fel. Olasz­ország is részt vesz a megtérítés kötelezettségé­ben a reá eső területek aránya szerint. A prágai sajtóiroda hivatalos közlést adott ki arról, hogy a csehszlovák köztársaságban el­rendelték a mozgósítást és a csapatokat a magyar határra küldték. A mozgósításnak nincs a közle­mény szerint támadó jellege, csupán a magyar veszedelemmel szemben szükségesnek mutatkozott megelőzési rendszabálynak tekintendő. Ugyancsak Prágából jelentik, hogy Massaryk elnök a cseh pártok vezetői előtt kijelentette, hogy meghiúsult a szláv szövetség eszméje, mert sem a horvátok, sem a lengyelek nem óhajtanak benne résztvenni, így tehát nm marad más hátra, mint közeledés Ausztriához és Németországhoz, mert különben magukra maradnak a csehszlovákok. A Wolff ügynökség jelentése szerint a né­metek a franciákkal tárgyalnak arról, hogy az Elszászban lakó német alattvalók ingóságait és a német állam magánvagyonát a franciák meg­veszik. A vételár 25 millió frank, melyet Francia­­ország a kártalanítási összegből Németország javára ír. Előzőleg már az amerikai Egyesült államok tárgyaltak a németekkel, hogy meg­veszik a német vasutakat. Németország mint állam nincs különösen érdekelve benne, és ezért kilátás van arra, hogy a vásárlás megtörténhetik. Az érkező orosz lapok hírt adnak arról, hogy Szibériában 150.000 magyar honos hadi­fogoly van, 20.000 német, 12 000 osztrák és 4.000 csehszlovák. Nagyon higgadt és öntudatos az a beszéd, melyet Huszár Károly magyar miniszterelnök Kecskeméten a választó­polgárok előtt tartott a kormány program­járól. Rendkívül erőteljes ki­fejezéssel rázta fel hallgatóit annak hangsúlyozá­­sával, hogy a romokból új életre kell feltámadni, ami pedig csak úgy érhető el, ha minden ma­gyar member összefog. Meg kell látnia­­ a külföld­nek is, hogy Magyarországon nincs rendzavarás és anarkia, hanem mindenki engedelmeskedik az államhatalomnak és nem csinálnak osztálypoliti­kát, hanem az egész magyarság összefog. A békére szükség van, hogy megkezdődhessék gazdasági élet rendje és újjászületés. De a békére a befelé is szükség van, mert ha itt az intelligencia, a földmivesség és a munkásság nem akar egyet, akkor elpusztul az ország. Különben Magyar­­országon a legteljesebb támogatásban részesül Huszár Károly, Horthy pedig tökéletes rendet teremt. Lőnünk mai «xénia 4 oldal, tlzen palackokért, melyek tőlünk származnak (boros, cognacos, likőrös stb.) magas árakat fizetünk. Nagyobb mennyiségért elküldünk- 15495-5 Méz és Társa, Ctytila.

Next