Békés, 1920 (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-02-25 / 17. szám

ségéről új fogalmakkal bíró nemzedék áll elő! ! Senki se mondja, hogy ez egy beképzelt bolondos vagy együgyű álom. Mert gondoljuk meg csak azt a nagy népvándorlást, mely éveken át végbement. Gondoljuk el azt a sok új be­nyomást, a­mi az embereket megragadta, és ami nem maradt hatás és kellő eredmény nélkül. Nem ma és nem holnap születik meg ennek az eredménye, de máris megindulóban van! A világ­­történelemben ehhez fogható egyet ismerünk, ez a keresztes háborúk kora, mely azonban természe­tesen nem mozgatott ennyi milliónyi tömegeket és mégis legkisebb tankönyvekben is olvashatjuk azt a jellemzést a keresztes háborúk eredményé­ről, hogy azok ledöntötték a népek között álló válaszfalakat, a népek egymásra ismertek, új élet, forgalom, kereskedelem, szóval élénk érintkezés keletkezett, a­mi lényegesen megváltoztatta a vi­lág képét. Hát ha akkor már­ ez volt az ered­mény, a­mit voltaképen senki sem gondolt el, a most lezajlott méreteiben és mozgalmasságában páratlanul álló világháborútól nem várhatunk sok­kal nagyobb eredményt! És ha bekövetkezik a nagy Világfelfordulás elsimuló hullámai után az elnyugvás, akkor meg­indul a lelkek bensőjében az a nagy tisztító for­radalom, mely jelentősebb az összes eddigi forra­­dalmaknál, melynek nagyobb és fontosabb lesz az eredménye. Akkor várhatjuk, hogy elhalványul­nak a földrajzi határok, a diplomaták vonalait el­töröli az élet ereje. Akkor várhatjuk, hogy vona­lon innen és vonalon túl megértő emberek küz­denek a jobblétért Ha nem is értik egymás nyelvét, de megértik jogos törekvésüket. Békés 1920. február 25. A mi mun­káskérdés. VII. Hogy a munkaidő szabályozása kérdésében minden intézkedést kellőleg megvizsgálhassuk és megbírálhassuk, a következő általános szemponto­kat kell tekintetbe vennünk : 1. A gyermekkor teljesen eltiltandó a mun­kától. Ez egészségügyi és közművelődési okokra vezethető vissza. A fiatal s fejlődő korban levő gyermek a nehezebb munkát nem is igen bírja, de a kevésbé megerőltető munka is károsan hat fejlődésére. Áll ez különösen azon ipari munkáknál, ahol a munka állandó egy helyben üléssel, emelgetéssel stb. jár. Közművelődési szempontból pedig a gyermek addig, míg az iskolában legalább is az elemi ismereteket el nem sajátítja, szintén nem adható ki munkára anélkül, hogy a társadalomra kulturális szempont­ból kár ne háramlanék. A tanulatlan és tudatlan munkás a legjobb talaja minden társadalom­ellenes, egyházellenes stb. izgatásoknak. 2. A felnőtt férfi munkás munkaideje is úgy szabályozandó, hogy a munkás munkaereje ki ne merüljön, mert ez is igen káros következmények­kel jár. Egyrészt a folytonos kimerülés folytán a munkás beteges lesz, hamarabb bekövetkezik a rokkantsága, esetleg halála, mindezen esetekben pedig úgy őt, mint a családját a társadalom lesz fénytelen eltartani. Másrészt alább száll a mun­kás munkakedve, könnyen dologkerülővé válik, alkoholista lesz s a bűntettesek számát szaporítja. Igazságtalannak tartja a fennálló társadalmi ren­det s így kész van a meghasonlás a munkás és társadalom között. 3. Munka közben az étkezésre kellő idő engedtessék. 4. Hetenként egyszer, lehetőleg vasárnap, a munkásnak pihenő nap adassák. Ez a követel­mény egészségi, közművelődési, vallási, családi okokra vezetendő vissza. Egészségi szempontból rendkívül fontos, hogy az a munkás, aki a hét­nek 6 napján át fárad, dolgozik, legalább egy napon teljesen, úgy testileg, mint szellemileg, kipihenje magát. Közművelődési szempontból is fontos, hogy a munkásnak is legyen egy teljesen szabad napja, mely napon olvashasson, társaságba menjen, esetleg ismeretét és tudását szélesbítő előadásokra stb. mehessen. Itt említem meg, hogy a társadalom, de főleg az egyház vasárnap délutánonként ismeretterjesztő (társadalmi, vallási, földrajzi, gazdasági stb.) előadásokat tarthatna.­­Próbálkozzék meg vele akár a társadalom, akár az egyház, szinte megbecsülhetetlen kulturális előnyökkel járna ez a vállalkozás és lehetetlen, hogy sikertelen maradna ! Mennyi korcsmában elkövetett verekedést, testi sértést stb. lehetne vele megakadályozni ! Vallási szempontból is szükséges, hogy a munkás a hétnek legalább egy napján elmehessen a templomba. És családi szempontból is fontos, hogy a munkás, aki hétköznapokon reggeltől estig távol van család­jától s akkor is fáradtan, kedvetlenül megy haza, a hétnek legalább egy napját családja körében tölthesse. Vannak azonban vállalatok (vasút, posta, légszeszgyár, gázgyár, villamos telepek), ahol vasárnap teljes munkaszünet nem lehet. Azonban ezeknél a vállalatoknál is kellő felváltásokkal adandó a munkásoknak egy pihenő nap, ha nem is épen vasárnap. 5. Ezenkívül adassék a munkásnak évenként 1—2 heti szünidő, amire a munkásnak egészségi okokból szintén szüksége van. Ily gyári szünidő Angliában a Zeiss-gyárban, Jénában stb. valóban létezik. Általánosságban ezek a szempontok azok, melyek a munkaidő szabályozásánál okvetlen figyelembe veendők. Oly emberi követelmények ezek, melyeknek figyelmen kívül hagyása mellett a munkás csupán egyszerű dolgozó gép szerepét töltené be, ami pedig, mint legutóbbi cikkünkben is kimutattuk, mérhetetlen társadalmi és kultu­rális károkkal jár. Ezen kérdés tárgyalásának befejezéséül ide iktatjuk az 1890-ki berlini nemzetközi értekezlet következő határozatait: 1. óhajtja az értekezlet hogy a gyermekek az északi országokban 12 éven, a déli országokban 10 éven alul az ipari munká­tól eltiltassanak, 2. az ezen koron felüliek, mi­előtt munkára alkalmaztatnak, megfeleljenek a népoktatási kötelezettségeiknek, 3, 14 éven aluli gyermekek éjjel ne dolgozhassanak, munkaidejük napi 6 órát meg ne haladjon , a veszélyes és egészségtelen munkatelepekből kizárassanak. A gyári felügyelők. Ha a törvényhozás valamely törvényt léptet életbe, szükséges, hogy a törvény végrehajtására vagy új szerveket létesítsen, vagy pedig a régiek közül valamelyiket megbízza velük. Némely államokban pl. Angliában, Franciaországban, Svájcban a munkásügyi törvények végrehajtására s azok betartásának ellenőrzésére »gyári fel­ügyelőségek« létesíttettek. Szervezetük a követ­kező : van egy központi felügyelőség, melynek alá vannak rendelve a „kerületi felügyelőségek”. A köz­ponti felügyelőség hatáskörébe a kerületi felügyelőségek ellenőrzése valamint meghatározott időközökben a kerületi felügyelőknek értekezletre való összehívása tartozik. Az értekezletek célja az egységes eljárás biztosítása és megvitatása s az egyesek tapasztalatainak közlése és megvitatása. A kerületi felügyelőségek főfelügyelőkből, fel­ügyelőkből s más apróbb személyzetből állanak. Hazánkban eddig ez az intézmény meg­valósítva nincs. Pedig azon országokban, ahol ily felügyelőségek működnek, általánosan elismer­ték kiváló érdemüket. Nagy hasznuk különösen abban áll, hogy egyedüli hivatásuk az, hogy a munkás és munkaadó közötti vitás kérdéseket azonnal — s pártatlanságuknál és érdektelensé­güknél fogva — igazságosan, a törvény értelmé­nek és szellemének megfelelően intézik és bírál­ják el. Azonkívül tapasztalatunkat a közös értekez­leteken kölcsönösen kicserélvén és megbírálván, rövid idő alatt oly jártasságra tesznek szert és ismereteiket, tudásaikat annyira kibővíthetik, hogy a későbbi törvényhozás már az ily gyári fel­ügyelők véleménye alapján az esetleges hibákat a gyakorlat által szentesített s a tapasztalat által jónak talált intézkedésekkel szüntetheti meg. Szervezésüknél főleg a következő irány­elvek tartandók szem előtt: 1. a felügyelőségek kerülete ne legyen sem kicsi, sem nagy. Kis­terjedelmű kerületek felügyelői nem tudnak kellő tapasztalatot szerezni, míg a nagyobb kerületek felügyelői nem képesek eléggé intenzív felügye­letet illetve működést kifejteni. Oly kerületek szervezendők tehát, amelyek tapasztalat­gyűjtésre elég nagyok, de nagyságuk nem olyan mértékű, hogy a rajtuk való felügyelet meghaladná a fel­ügyelők egyéni képességét. 2. fontos kérdés az, hogy a felügyelőknek mily képesítéssel kell bírniok ? Németországban a felügyelők legnagyobb része technikus. A technikusok azonban legtöbb­­nyire közömbösek a társadalompolitikai kérdések iránt. Angliában leginkább orvosok, akik gyárakban orvosi felügyeletet is gyakorolnak.­­ Átlag Angliában főképesítésük egy külön vizsga letétele, melynek tárgyai a társadalom, politika és nemzetgazdaságtan köréből vannak véve. Ezt a vizsgát mindenki leteheti, akinek meg van hozzá a kellő értelmisége és »gentleman« vagyis művelt­ségével, föllépésével kellő tekintélyt tud magá­nak szerezni. Franciaországban mérnökök, vagy az Ecole des arts et métiers okleveles növendékei, esetleg, akik bányaiskolát végeztek, gyakran pedig oly személyek is, akik 100 vagy ennél több munkással dolgozó ipari vállalatot vezettek. Egyéni nézetünk szerint nem helyes sem a mérnökök, sem az orvosok vagy más szakiskolát végzettek gyári felügyelőkként való alkalmazása. Ezek többnyire egyoldalú képzettséggel bírnak, a társadalompolitikával nem sokat törődnek. Leg­helyesebb az angol rendszer. Akik ily állást akarnak nyerni, tegyenek saját szakmájukba vágó vizsgát, melynek tárgyai közé a társadalompoli­tika, nemzetgazdaságtan és lélektan okvetlenül felveendő. * Sajnos, hogy hazánkban ez a fontos intéz­mény még nincs meghonosítva, sok mindennek, amit a múlt évben átéltünk, esetleg elejét vette volna­ ifj. Kazay László. (Folytatása következik.) Hírek a nagy­világból. Horthy Miklós, a magyar hadsereg fővezére, az új magyar ideiglenes kormányzó. Ezt hozzák a bécsi lapok nyomán a vidéki lapok, igaz-e vagy sem, még megerősítésre szorul. A vélemény ugyanis erre mifelénk az volt, hogy Apponyi lesz a kormányzó. Hogy miért lett egyszerre Horthy a főparancsnok kormányzó, nem tudjuk. A válasz­tás február hó 20-án tartott nemzetgyűlésen tör­tént. Előbb nagy szótöbbséggel elfogadták a tör­vényjavaslatot, mely a magyar állami főhatalom ideiglenes gyakorlásának módját állapítja meg és a kormányzó jogainak körét szabályozza. A tör­vény szerint a kormányzó nevezi ki a kormányt, az állami főtisztviselőket és a külföldi követeket. A törvényjavaslat elfogadása után Huszár Károly miniszterelnök javasolta, hogy Magyarország kor­mányzójává válasszák meg két évre Horthy Mik­lóst. A nemzetgyűlés lelkes hangulatban meg­választotta Horthyt kormányzónak. Leleplezésekről és leleplezésekről írnak a lapok. Legutóbb a listára nem Friedrich neve került, hanem Károlyi Mihály, Hock János és Kéri Pál neve. Windisch-Graetz herceg egy te­kintélyes berlini lapban emlékezik vissza az első forradalmi állapotokra. Megtudjuk, hogy a híres első forradalmi minisztérium azért eresztette szél­nek a frontról visszaözönlő katonaságot, mert félt a még talán megmaradt kis fegyelemérzettől, félt, hogy a rendben hazatérő hadsereg az egész budapesti társaságot szétkergeti, azért kellett szándékosan szétzülleszteni a magyar hazatérő katonákat! Azt is megtudjuk, hogy a meggyilko­lásra szántak névjegyzékét Hock állította össze, Kéri Pálra a szervezés, a 29. honvéd ezredre volt bízva a kivitel. Ezek a leleplezések kissé későn érkeznek és nem érik már el azt a hatást, a­mit elérhettek volna annak idején! A dolgok igazi háttere később sül mindig ki. Pl. Amerika nagy önzetlenül beavatkozott a háborúba és az neki csekély 6 milliárd font ster­linget jövedelmezett. Ha koronába akarnám ezt átszámítani, nem volna elég egy egész sor a sok számnak, ki sem tudnók tán mondani. És ez a rengeteg vagyon még szédítőbb gyorsasággal nő. Meddig? Addig, amíg az amerikai pénz mindent ér, az európaiaké keveset, némelyiké semmit, mert Amerika mindent szállít, Európa neki szál­lítani semmit nem tud ! És az eredmény ? Az lesz, hogy az Európa-országok majd szépecskén önmaguktól vásárolnak és nem futnak mindenért a nagy sokmilliárdos birodalomba, akkor majd maguktól is lezuhannak a felhőkarcoló dollárok. A francia hadsereget új alapon szervezik. Minket nem érdekel a szervezés négy általános pontja, de az már igenis megszívletésre méltó, hogy a hadsereget foglalkozás szerint csoporto­sítják, a kaszárnyák melletti műhelyekben és gazdasági majorokba helyezik el és így tovább­képző iskolázásban részesítik. Bizony rámondjuk erre, hogy előbb kellett volna, akkor nm fela­datot oldott volna meg a katonaság az orszá­gokban ! Ülő, fekete gyermek-kocsi megvételre kerestetik. Cím a kiadóhivatalban. 2—* Mentolos Szanatórium-sósborszesz állandóan raktáron. Futóbab (tűzhely áldása), vajbab, bokor­bab, ugorka (jó szerencse), óriási téli kalaráb, petrezselyem, sárga­répa, saláta és mindenféle más vetemény és takarmányrépa magvak, kékkő, kristály-szóda, sósav és minden fajta fűszerárukat a legolcsóbb árakon ajánl 432 2-2 Fábián Lajos fűszer- és csemege-üzlete Gyulán. Nagyrománváros 442 2—2 Hosszu-utca 45. számú ház eladó.

Next