Békés, 1920 (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-03-31 / 27. szám

EH. évfoly Előfizetési á Egész évrea 50 f Fél évre %nla, 1020. március 31. Egyes sisána ara 1 korona. 27. szám­. Szerkesztőség, kiadóhivatal: tigurán, Templom-tér DOBAY JÁNOS könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiitterek intézendők. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Kézirat nem adatik vlsana­s szám­ára 1 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FilKEYC Meg­jelenik szerdán és szombaton Lapunk mai száma 4 oldal. MEGVÁLTÁS isteni művének magasztos emléknapjai meghozták számunkra a tizenegy hónapos idegen katonai megszállás megszűnését. A­ világ ez idő szerinti urai, a győző hatalmak meggyőződtek arról, hogy immár erősen megszilárdult Magyarországon az a politikai irányzat, mely az egyesztendős káosz után végre jogaihoz jutott, hogy az országos hatalmat kezelő mai magyar kormányzat szilárd alapokon áll és így a nemzetközi és a belső béke féltése nélkül, nyugodtan adhatják át az eddig megszállva tartott területeket is a magyar államhatalomnak. Meddig terjednek ezek a területek, azt ma még nem tudjuk. Bízunk abban, hogy még sok hazai terület is csupán megszállottnak fog bizonyulni, amiként a mi vármegyénk és városunk területéről sem hihette soha senki, hogy megszállott területnél egyéb lehet. Bátran örülhetünk ugyan a magunk csekély helyi örömének is, de könnyes szemeinket kelet felé vetve törhetetlen bizalmunkat és reményünket változatlanul őrizzük meg továbbra is. Midőn vármegyénk és városunk területe ismét visszakerül törvényes birtokosának a magyar nemzetnek hatalmába, térjen egyúttal vissza sziveinkbe az emberi kebel? egyik legm­agasztosabb érzése, a hazaszeretet. Midőn visszaadja nekünk a magyarok Istenének kegyelme a drága hont, adjuk mi vissza szivünknek azt a nagyszerű érzést, melyet balgaság és megpróbáltatás lelkünkből kitépni igyekezett, a hűnszeretet boldogító érzését. Lángoljon fel újra keblünkben ez a szent érzés és boruljunk le mély­séges áhítattal e mennyei láng előtt, mint egykor Mózes az égő csipkebokor előtt, mert szent az az érzés és akarat, amelyen épült és áll az ezeresztendős magyar haza. Ez a „szent akarat“ — mint a költő mondja — az egyetlen tényező, mely a hont valóban nag­gyá teheti. A természet áldása, a hatalmasok kegye vagy érdeke, a történelmi vagy gazdasági szükségszerűség mind oly tényezők, melyek a hon boldogulásának csak külső feltételeit teremthetik meg, mindaz, amit nyújthatnak, csak „lelketlen ajándék“, mely a honfiak szent akarata nélkül érték­telen, a legelső szélfuvásra szertehulló illúzió. A hatalmasok kegye vagy érdeke tágíthatja a hon határait az ezeréves vonalon is túl, ha nincs hazafiui érzés, ha nincsenek magyarul érző szívek és nincs elszánt akarat, az óceánig nyújtott ha­tárok sem fognak egy igazi Magyarországot körülfogni, ellenben tetszés szerint megszükíthetik a haza határait, ha azon belül és mindenütt azon kívül, ahol magyar lakik, egy szent érzésben és aka­ratban forrnak össze a keblek, akkor lehet ideig-óráig csonka­ az ország a térképen, de mindig egy­séges és erős lesz az érzésekben, a szellemben, a jövőbe vetett hitben és reménységben. Akkor jö­hetnek pusztító viharok, elsöpörhetnek országokat és népeket, de az összetartó, egységesen érző és cse­lekvő magyarságot csak erősebbé, hatalmasabbá fogják kovácsolni. Nem lehet csatavesztés olyan borzasztóan lesújtó, nem lehet belső forrongás olyan romboló nem lehet ínség és nyomor olyan nyomasztó, hogy borzalmasabb pusztítást vihetne véghez egy nemzet életében, mint a széthúzás, a pártoskodás, a visszavonás. Sohase jöjjön hát reánk a minden zsarnokságnál, minden rombolásnál és minden elnyomásnál vészesebb nyűg és pusztítóbb átok, a meghasonlás mindent szétzüllesztő szelleme. • Értsük meg végre egymást az arany kalásszal ékes rónaságon, szeressük és becsüljük egymásban a magyart, egyetértő erővel emeljük fel egymást az emberi boldogság képzelhető leg­felsőbb határáig, mert ezzel mindnyájan önmagunkat is emeljük, mert mindenkinek, aki magyar, dúsgazdagnak és koldusnak, együ­gyünek és lángésznek egyformán szól a költő intelme: „A nagy világon e kívül — Nincsen számodra hely.“

Next