Békés, 1921 (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-01-22 / 7. szám

tartózkodván, ezek a tényei a trónról való le­mondás kifejezői, de ha nem volnának is azok, maguk után kellene vonniuk az uralkodói jogok megszűnését. Mindenesetre, valamely hosszabb ideig tartó és teljesen önkéntes távollétet az országtól és az uralkodói funkciók gyakorlásától való szándékos és önkéntes tartózkodást, kétségtelenül olyan tényeknek kell tekinteni, mint amelyek a kifejezett lemondással egyenlő jogi hatályt szülhetnek. Nem lehet kétséges azonban, hogy ennek a távollétnek teljesen önkéntesnek kell lennie, csupán az ural­kodó szabad elhatározásából kell erednie és a körülmények minden kényszerítő hatásától men­tesnek kell lennie, ha a lemondás következményeit akarjuk hozzá fűzni. Ilyen önkéntes távollét ter­mészetesen alig képzelhető el anélkül, hogy a távollevő és ezzel lemondani akaró uralkodótól egyidejűleg megszerezhető ne volna a formális lemondás is, de ha mégis előfordulna, hogy a tartósan és önkéntesen távollevő uralkodótól le­mondó nyilatkozat nem volna elérhető, akkor nyílt kérdés marad, vajjon mely közjogi tényező deklarálja azt, hogy a nemzet a király önkéntes távollétét a trónról való lemondásnak tekinti. — Ilyen különleges esetben a leghelyesebb és min­den ellenkezést megszüntető eljárás volna a ki­rályi jogoknak régens által való gyakorlása. Egészen más elbírálás alá esik az a távollét, mely nem lemondó szándékból ered, amely nem önkényes, hanem kényszer hatása alatt történik. Az ilyen távollétet semmiesetre sem tekintheti az ország a lemondással egyenlő hatálynak. Ilyen esetekben, ha a távollét egyúttal az uralkodásban is akadályozza az uralkodót, mindenesetre a ré­­gensség módjára kell intézkedni a királyi hatalom gyakorlása felől. A közjogilag kifogástalan meg­oldások között természetesen az államérdekek szem előtt tartásával kell választani. A koronás királynak napjainkban fenforgó távolléte felől a jogász véleményt nem mondhat, miután a körül­mények kellőleg tisztázva nincsenek. Ez irányban mindenesetre a helyzet idejekorán tisztázandó volna. (Folytatása következik.) Az irredenta-szobrok leleplezése Budapesten. A vasárnapi ünnep a Szabadság-téren. Budapest egyik legszebb terén, a Szabadság­téren már állanak azok a szobrok, amelyek égre­­törő felkiáltójelei a magyarsággal történt világ­­politikai igazságtalanságnak, szobrai a magyar megtorlásnak. A nemzeti szinű zászlókkal és dra­périákkal feldíszített Szabadság-tér vasárnap dél­előtt felemelő, megható és gyújtóerejű ünnep színhelye volt, amikor tízezrek és tízezrek foga­dalmában és tiltakozásában ott viharzott Magyar­­ország millióinak fogadalma és tiltakozása. Délelőtt 11 órára a Szabadság-tér valóság­gal fekete volt az embersokadalomtól, amely a szoborleleplezés ünnepére összesereglett. A tér közepén díszsátort állítottak fel s ezzel szemben helyezték el az örökzölddel és virágokkal ékesí­tett tábori oltárt, a nemzeti szinü lepellel boritott szobrok előtt pedig diszőrségek, magyar ruhás leányok állottak. Amikor József kir. herceg és Auguszta kir. hercegasszony a díszsátor előtti emelvényen elfoglalták helyüket, megkondultak Budapest összes harangjai, majd a Himnusszal, amelyet az egyetemi énekkarok énekeltek, kezde­tét vette az ünnepély. Zadravecz István tábori püspök misét mon­dott, amely után kíséretével a díszsátor lépcsőjé­hez vonult, ahol az irredenta­ zászlót szentelték fel. A fehér selyem Szűz Máriás lobogót Sándor volt főkapitány tartotta kezében. A zászló szegé­lyébe a hatvanhárom magyar vármegye címere van szőve s Szűz Mária képe körül a következő felirás olvasható: Boldogasszony Anyánk, régi nagy Patrónánk — ne feledkezzél meg szegény magyarokról. A gyengélkedő Csernoch herceg­prímás helyett Zadravecz püspök áldotta meg a zászlót, hatalmas erejű, megkapó, gondolatokban gazdag beszéddel. — A mai nap legyen — mondotta — a fogadalom napja. Itt a szabad ég alatt esküdjön szent esküt magában mindenki, hogy dolgozni fog s nem lesz nyugta addig, amig újra együtt nem lesz Észak és Dél, Nyugat és Kelet. A tábori püspök után a görög katholikusok nevében Melles Emil esperes, a református egyház részéről Takaró Géza lelkész, az evangélikus egyház nevében Jó­zan Miklós esperes áldotta meg a zászlót. A Védőligák Szövetségének elnöke, Urmánczy Nándor tartott most beszédet. — A béke — mondta — elrabolta erdeie­ket, hegyeinket, még koporsónak való deszkánk sem maradt, a béke elrabolta minden kincsünket, országunk minden életfeltételét. Ebben a szükre­ Békés szabott börtönben egészséges élet nem lehet. A szobrok, amelyeket leleplezünk, a haza területé­nek visszaszerzésére vonatkozó­­ erős hitünket, bi­zalmunkat és akaratunkat hirdetik. Urmánczy szavai közben, a helyőrségi zene­kar hangjai mellett, hullott le a lepel a négy szoborról, amelyeket a­­ főváros nevében Sipőcz polgármester vett át, kijelentve, hogy a szobrokat a főváros kegyelettel fogja megőrizni akkor is, amikor már csak céljavesztett jelképei lesznek egy nagy nemzeti fájdalomnak. A Szózat hangjai mel­lett ezután a szobrokat koszorúkkal árasztották el a különböző küldöttségek, majd az egész ünneplő közönség menetté alakulva a Bazilikához vonult, amelynek kapujában Kovács Kálmán fényes papi segédlettel várta s átvette megőrzés végett az irredenta­ zászlót. A szobrok költségeit a Védőligák Szövetsége előlegezte, mely most annak behajtására minden élő magyarhoz fordul, hogy a vármegyék utján fejenkint 20 fillért juttasson. Ezzel kapcsolatban közöljük az alábbi irredenta költeményt­ .A bosszú tavasza írta: Móricz Károly dr. Falunkat ellenség szállta meg . . . S a téli Hargita alatt. A hó alatt, a köd alatt Székely hazánkban csak könny maradt. Üresek az utcák, terek, Az emberek, jó emberek közül senkit sem lelek. A szobák mélyén ülnek ők: A szenvedők, bus szenvedők, Felhős homlokukon mély redők. De bennök már eskü lobog: „ Dicső dolog, büszke dolog Megölni azt ki hazát lopott! Négy fájó sebből vérzünk: Mind ott leszünk, mind ott leszünk, Megrabolt magyarok esküszünk ! Szivünk bosszútól lázadó, Irtóztató ! Irtóztató A megszállóknak jutó adó!­­“ S a fogoly Hargita alatt, A köd alatt, a könny alatt, Tavaszra a bosszú vért arat !!! A gyulai evangélikusok figyelmébe. Felhívás! A Gyulán és a város környékén szétszórtan élő evangélikus testvéreket már néhány éve össze­tereltük egyházi szervezetbe, de a háború s az azt követő szörnyű bonyodalmak lehetetlenné tet­ték, hogy a szétszórt nyáj egybegyűjtve erősödjék. Azóta bizonyosan sok változás történt a gyulai evangélikus testvérek életében. Most újra össze akarjuk gyűjteni­­­ evangélikus testvéreinket, hogy a már régen megalapított egyházunkat to­vább fejlesszük, közös erővel felvirágoztassuk. Meg vagyunk róla győződve, hogy minden evangélikus testvér igaz örömmel támogatja ne­mes törekvésünket, hiszen arról van szó, hogy apáink szent hitét, evangéliumi vallásosságát ápol­juk, fejlesszük lelkünk gyönyörűségére és üdvös­ségére. Szeretettel kérjük azért minden evangélikus testvérünket, hogy a gyulai evangélikus egyházba való felvétel céljából jelentkezzék 1931. évi február hó 15-ig Stílé József (kereskedő) gondnoknál Erdélyi Sándor­ út 8 sz. alatt s a jelentkezésnél mindjárt nyilatkozzon, mennyi egy­házi adót hajlandó az elmúlt időre önként meg­téríteni. Gyula, 1920. évi december hó. Dr. Ladics László, Sülé József, a gyulai ev. egyh. főfelügyelője, a gyulai ev. egyh­. gondnoka. Vidovszky Kálmán, főgimn. vallástanár. M­I BE M. Egon főispán szabadságon. Értesülésünk szerint a főispán franciaországi ingatlanain reá váró teendők elintézése végett két heti szabad­ságot kért és kapott a belügyminisztertől. A fő­ispán kedden, 18-án a déli vonattal Budapestre utazott, hol 2—3 napi tartózkodása alatt a vár­megyét érdeklő sürgősebb ügyekben tárgyal a különféle minisztériumokban, onnan pedig Francia­­országba utazik. Úgy tudjuk, hogy a főispán, e hó végével ismét elfoglalja hivatalát. 1921. január 22 A munkakönyvek árát a belügyminiszter a papír és előállítási költségek nagy emelkedése miatt 7 korona 50 fillérben, a hozzávaló bélyeget pedig 1 korona 50 fillérben állapította meg, azaz összesen 9 koronára emelte fel. Népszámlálás: A vármegyebeli községek kö­zött, melyek a számlálást befejezték, Orosháza az első. Itt a lakosság száma 25039 lélek, tehát a 10 év alatti szaporodás 2235 lélek, kik között a megszállott területről oda menekült 107 egyén is bele van számítva. Dr. Debreczeni Lajos m. kir. államrendőr­ségi kapitány a csabai államrendőrség vezetését ismét átvette, mely tény Békéscsaba város közön­ségének nagy többségénél osztatlan örömet és megelégedést keltett és a visszahelyezett rendőr­­kapitány hivatali magatartásának korrektségét igazolta. A gyulai Polgári Kör január 20-án választ­mányi ülést tartott, melyen a folyó ügyeken kí­vül elhatároztatott a házi bálnak február 2-án meg­tartása. A múlt évet záró és tisztújító közgyűlés február 27-ére tűzetett ki. Fontos indítványt ho­zott és terjeszt a közgyűlés elé a választmány az­zal, hogy önálló nők szintén beiratkozhatnak a kör rendes tagjai sorába azon célból, hogy a kör könyvtárát igénybe vehessék, mely indítvány a feminista elvek kedvelőinek mindenesetre kedvesen hangzó idea lesz. A gyulai vadászterületek árverésen bérbe­adása megtörtént. Dr. Csete József h. polgármes­ter nyitotta meg az ülést, mely után Heilinger Károly felolvasta az árverési és bérleti feltétele­ket. Az eredmény a következő: Az I. sz. vadász­­terület (Városerdő) kikiáltási ára volt 30.000 kor. árvereztek Menyhárt Gáspár, Sztojanovics Szilárd, kiadatott Sztojanovics Szilárdnak 81.000 kor.-ért. A II. sz. (Remete) kikiáltási ár 15000 korona. (Andrásy Ákos, Menyhárt G., Hummel Gy.) ki­adatott 73000 koronáért Menyhárt Gáspárnak. A III. sz. (Szeregyház) kikiáltási ár 4000 korona (Dobos József, Nádházy András, Burda István) kiadatott 20000 koronáért Nádházy Andrásnak. A IV. sz. (Biczere, Siórét Lencsés-utig) kikiáltási ára 6000 korona, (Murvay István, Szirbik Bálint, Góg András, Kiss Mihály) kiadatott 7500 kor.-ért Murvay Istvánnak. Az V. sz. (Petrét, Tavaszrét) kikiáltási ára 4000 korona (M. Schriffert József, Krizsán József, Góg András, Kiss Mihály) kiada­tott 20500 koronáért M. Schriffett Józsefnek. A VI. sz. (Szabadka) kikiáltási ára 6000 korona, (Kiss Mihály, Pavelka József, Sándor János) ki­adatott 7400 koronáért Kiss Mihálynak. A VII. sz. (Szentbenedek) kikiáltási ára 4000 korona, (dr. Szirbik Bálint, Pavelka József, Kiss Mihály, Krizsán János, Burda István) kiadatott 7000 ko­ronáért Kiss Mihálynak. A VIII. sz. (Szentbene­dek) kikiáltási ára 6000 korona (Andrásy Ákos, Pavelka József, Hegyi István, Guba György, Hoffmann Ferenc) kiadatott 10400 koronáért Pa­velka Józsefnek. A IX. sz. (Kispél) (Sutyák Péter, Érsek Elek, Hegyi István, Krizsán János, Kukla András) kiadatott Sutyák Péternek 20000 kor.-ért. A X. sz. (Eperjes) kikiáltási ár 4000 kor. (Lóos Lipót, Stiasny Ödön, Hegyi István) kiadatott Sfclasny Ödönnek 60000 koronáért. Mint az ered­ményből látható, Gyula város nagy sikert ért el a területek uj beosztása és a vadászati kedv erős fellendüléséből kifolyólag. Hirdetmény. A gyulai kapitányság gazdasági hivatalának tulajdonát képező 3 drb. nyolc hóna­pos sovány sertés eladó. Megtekinthető a gazda­sági hivatalnál Vida­ utca 5. szám alatt. Értekezni lehet hivatalomban bármely időben. Tánczik, kapitányság vezetője.

Next