Békés, 1923 (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-01-03 / 1. szám

LT. évi olyant 1. szám, Előfizetési árak: Nagyedévre helyben 200 K Negyedévre vidéken 300 K Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Egyes szám ára 7 korona. Szerda Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC G­yu­la, 1923 január 3. Szerkesztőség, kiadóhivata Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyilt terek intézendők. ® Kézirat nem adatik vissza Megjelenik szerdán és szombaton. T­örő» rágalmak* A béke és szeretet ünnepét arra hasz­nálták fel a magyarországi nemzetközi szo­ciáldemokraták, hogy gyűlölséget ébressze­nek hazájuk és nemzetük ellen a könnyen hivő külföldön és a rosszakaratú emberek­ben itt az országban. Arcátlan vakmerőség­gel dobta oda egy elvtárs a nemzetgyűlé­sen azt a képtelen és őrült vádat, hogy az ellenforradalmi kurzus 10.000 proletárt gyil­­koltatott le. Jól tudja ez a vakmerő ember, hogy minél merészebb és képtelenebb rágal­mat kell a világba dobni, annál több hi­telre talál. Calumniare audacter, merészen rágalmazni — mondja a latin — valami mindig megragad. És ezt az arcátlan rágalmat le kellett nyelnünk, egy elnöki rendreutasítással elin­­tézettnek kell tekintenünk, látnunk és tűr­nünk kell, mint kapta fel a kidobott szót az ellenséges külföld és mint szit gyűlöletet és ellenséges indulatot ellenünk a külföldi sajtó, mindezt némán tűrnünk kell, mert a vakmerő rágalom a nemzetgyűlésen hang­zott el. A mi tiltakozó szavunk már nem jut el az ellenséges sajtóba, hiába kérdez­zük, hát hol vannak annak a tízezer prole­tárnak a hozzátartozói, hogy még mindig nem jelentkeztek, hogy a vörös urak még mindig nem rendeztek velük valami világra­szóló demonstrációt. • Amit a szociáldemok­rata nemzetgyűlési tag világgá kiáltott, azt megtudják a világ minden részében, Európa legfélreesőbb falvacskájában is, de a kézzel­foghatóan meggyőző cáfolatot, az igazságot felderítő felvilágosítást legfeljebb néhány komoly, félhivatalos újság veszi tudomásul, amit azután édes­kevesen olvasnak el. És ha elolvassák is! A tízezerből néhány ezer okvetlenül ottragad a rosszat könnyen hivő emberek emlékezetében. Most már azt kérdezzük a rendtörvény tervezőitől és rajongó híveitől, mennyi rend­őri felügyeletre és internálásra méltó és ér­demes cselekedetet lehet elkövetni, amely hatásában és eredményében egyenlő értékű lehet egyetlen egy ilyen vakmerő rágalma­zása. Ha egy hadseregre való embert mozgósítanak a végre, hogy itthon és kül­földön a legsúlyosabb vádakat és rágalma­kat terjessze Magyarországról és a magyar kormányzatról és ezek egy egész esztendőn át buzgón foglalkoznának ezzel a haza­áruló munkával, akkor sem tudnának olyan eredményt elérni, mint ez az egyetlen mon­dat elért, elhangzott, amely a nemzetgyűlés termében Hát lehet-e ily módon megvé­delmezni a magyar nemzet jóhírnevét és az ország életbevágó érdekeit ? Állíthatnak tucatszámra internáló táborokat, megtöm­hetik azokat a zsúfoltságig, hetnek minden gyanús embert, lakat alá­te­egy eszten­dőben csak egyszer kiáltsanak el a nemzet­gyűlésen egy hasonló mondatot, minden hiábavaló volt, minden fáradozás kárba­­veszett, minden rendcsináló igyekezet nevet­ségessé vált. Hát váljon az a képviselői mandátum felhatalmazás a legaljasabb fajtájú hazaáru­lás elkövetésére ? Az a mentelmi jog védő pajzsa minden olyan bűnnek, amit a nem­zet ellen máskép elkövetni nem szabad ? Lehetséges lehet-e majd, hogy aki az inter­náló táborba kerüléstől megmenekedni akar, az a parlamentbe való bejutásra törekedjék? A képviselői mentelmi jog a Kossuthok és Apponyik számára készült, de nem a Propperek és Rothensteinek számára. Szé­gyenletes és nevetséges öngyilkosság volna ezt fel nem ismerni. Külpolitika. Az angol sajtó azt írja, hogy beavatott körökben a lausannei helyzetet igen válságosnak tartják.. A törökök ragaszkodnak ahhoz a felfo­gásukhoz, hogy a mossuli vilajetet a török ál­lamba kell bekebelezni. Athénben elkerülhetet­lennek látják, hogy a törökök ellen Tráciában újabb háborút folytassanak. A legutóbbi görög minisztertanácson elhatározták, hogy az 1920 — 1923. évi korosztályokat mozgósítják és a csapa­tokat a lehető legsürgősebben Tráciába szállítják. m I. m_m ha Magyarország községet kap vissza. hét nyugatmagyarországi Az osztrák-magyar határ­­megállapitó bizottság magyar delegációjának ve­zetőjétől 1923. január 10-én fogja Magyarország át­venni a népszövetség által Magyarországnak ítélt hét vas megyei községet, nevezetesen Nagynardát, Kisnardát, Alsócsatárt, Felsőcsatárt, Magyarkeresz­test, Horvátlövőt és Pornóapátit egész terjedel­mükben. Ugyanezen a napon vesz át Magyaror­szág a békeszerződésben Ausztriának ítélt Pinka­­mindszent, Felsőrönök, Rábafüzes és Felsőszölnök községek határából mintegy 1400 katasztrális hold kiterjedésű területet. Ausztria viszont átveszi a határmegállapító bizottság által neki ítélt vas me­gyei Lovaszád községet. Magyarország nyeresége Ausztriával szemben a határmegállapítás következ­tében 21,363­5 katasztrális hold és 5854 lak­os, míg vesztesége 1807­5 katasztrális hold és 471 lakos. Hozzászámítva a népszavazás eredményét, Magyarország a békeszerződés által Ausztriának ítélt nyugatmagyarországi területből összesen 64.384 katasztrális holdat és 55.400 lelket szer­zett vissza. A Sopronban­­ székelő magyar-osztrák határmegállapító bizottság befejezte működését, az antant-biztosok most hosszabb szabadságra mennek. Jótékonyság. A Szociális Missziónak leg­utóbb juttatott adományokról szóló múltkori köz­leményünkbe hiba csúszott be, amennyiben a a szegények tüzelőjére gróf Almásy Dánesné nem tízezer koronát, hanem egy vagon tűzifát, 2000 koronát pedig nem Faulhaber József, hanem Faulhaber András asztalosmester adományozott. A Szociális Misszió Társulat január hó 5-én a Békésvármegyei Kaszinó nagytermében tánc­­vigalommal egybekötött Petőfi emlékünnepet ren­dez. Az előadás műsora: 2­1. Megnyitó. Énekli az Erkel dalkör. Ünnepi beszéd. Tartja Marossy Aranka polg. isk. igazgatónő. 3. Hubay: Csárda jelenet. Előadja Országi­ Tivadar hegedűművész, zongorán kiséri Szabó Emil zongoraművész. 4. Élet vagy halál, Szeptember végén. Petőfi­től, szavalja Gyarmathy Béla kir. törv. titkár. 5. Petőfi dalok. Énekli Scherer Ferenc ny. százados, zongorán kiséri dr. Kovalszky Róbert ügyvéd. 6. Petőfi költemények. Előadják Szabó Emma, Ürmössy Ilonka és Huszka Klára. 7. a) Tschaikovszky: Melodie, b) Paganini Caprice XIII. (Sátán kacagása). Előadják Országi­ Tivadar hegedű- és Szabó Emil zongoraművészek. 8. A hazáról, Erdélyi hadsereg. Szavalja Gyarmathy Béla kir. törv. titkár. 9. Talpra magyar. Énekli az Erkel dalkör. ✓ Az előadás este pont 8 órakor kezdődik. Belépő­díj 120 korona, mely egyszersmint a táncviga­lomban való részvételre is jogosít. A befolyó­­ tiszta jövedelem a szegénysorsu iskolás gyerme­kek cipővel való segélyezésére fordittatik. Mivel személyre szóló meghívót a Szociális Misszió Társulat nem bocsájt ki, ezúton hívja meg a szives érdeklődőket. Felülfizetéseket — tekintet­tel a jótékony célra köszönettel fogad és hirlapi­­lag nyugtáz. Székely-Magyar estély. A sokszor kétségbe vont magyar faji összetartás ragyogó példáját mu­tatta be a Székely Magyar Társaság Szilveszter napján a Békés vármegyei Kaszinó helyiségében rendezett társas estéjén. Jól esik látnunk és él­veznünk ezt az összetartást, különösen jelenlegi szomorú helyzetünkben és még különösebben azért, mert a halvérü tiszántúli magyarságnak tanulni lehetne belőle testvériességet, egyenlőséget, és tiszta lánggal égő hazaszeretetet. (Ezt azon célzással mondjuk, mely a szállongó és jó forrá­sokból megerősített, legújabb hírek szerint a szalontai magyarság magatartását illeti.) A me­nekülés, a kiüldözés keserű, közös sorsa úgy összeforrasztotta a Székely Magyar Társaság min­den egyes tagját és a velük együttérzés magas­latára felemelkedett rokon magyarságot, hogy bíznunk lehet abban, amikor az integritás vissza­szerzésére megszólal a kürt szava, nem maradunk vezető kalauzok nélkül. A kaszinó helyisége szűk­nek bizonyult a díszes társaság befogadására. Tulajdonképen vacsora volt ez, de műsoros elő­adással szenírozva. Mátéffy Domokos kir. pénz­ügyigazgató üdvözölte a megjelenteket közvetlen bensőséggel előadott szép megnyitó beszéddel. Ugyancsak ő, mint a társaság elnöke a vacsora alatt izzó hévvel mondott pohárköszöntőjében a kormányzó őfőméltóságát éltette. Ez alkalomból úgy őfőméltóságának, mint Bethlen miniszterel­nöknek üdvözlő távirat ment, melyben a Gyulai Székely Magyar Társaság a legnagyobb ragaszko­dásának és reményteljes hódolatának adott kife­jezést. A műsor minden számában fellobogott az irredentizmus lobogó tüze. Dr. Kovalszky Róbert művészi zongorajátéka után Herceg Ferenc­nek trialogját adták elő Gabányi testvérek és Ásmány Etelka nagy sikerrel. Ürmössy 1‘onka szavalata: Miért sir a Hargita ? &ap«ilc ml exáma 2

Next