Békés, 1925 (57. évfolyam, 1-101. szám)

1925-01-03 / 1. szám

LVII. évfolyam 1. szám. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Vidékre . . 40.000 K Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSA­DALMI ÉS KfTWAJTOÁSZATI HETILAP. Egyes szám­ára 1500 korona Szombat Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Gyula, 1935. január 3. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyílt terek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Megjelenik szerdán és szombaton. Beszámoló. A magyar sajtó nagy részében csak az elmúlt év politikai munkájá­ról láttunk beszámolót, de a gazda­sági kibontakozás eredményéről nem találkoztunk olyan összefoglaló kép­pel, amely a közvéleményt tájékoz­tatná arról, hogy a kormányzat e téren milyen erőpróbát fejtett ki s hogy a gazdasági konszolidációra való törekvésnek mik a konkrét vív­mányai. Megkíséreljük tehát, hogy olva­sóinkat nagy vonásokban végigve­zessük az állami pénzügyek és ezen keresztül a magángazdaságra kiható építőmunka eddigi fázisain. Az esz­tendő még az infláció jegyében indult, a bankóprés szakadatlanul működött, a kereskedelem és az ipar a kötött forgalom hátrányai miatt panaszko­dott. De már kora tavasz előtt a jó­­vátételi bizottság felfüggesztette a zálogjogokat, ezáltal lehetővé tette egy külföldi kölcsön megszerzését és az ennek felhasználásáról intéz­kedő pénzügyi és gazdasági újjáépí­tési tervezet elfogadását. Mire pedig beköszöntött a nyár, már meg is kez­dette működését a Magyar Nemzeti Bank, amelynek felállításával meg­indult pénzünk megszilárdulási fo­lyamata és sorsa hozzáköttetvén az angol font állandó értékének jövőjé­­hez, biztosította gazdasági szerveze­tünk gyógyulásának megindulását. Az év sokat enyhített a hitelvál­i­­ságon is, amelynek terhét érezte az ország minden gazdasági tényezője. A cél az, hogy normális lejáratú forgóhitelre és hosszú lejáratú beru­házási hitelekre teremtsen a közgaz­daság magának bázist, mert a drága hitel sem a mezőgazdaságra, sem az iparra és kereskedelemre nem jelent fel lélegzést. Minden törekvés arra irá­nyul, hogy a gazdasági élet konszo­lidálódása háttérbe szorítsa a ma még mindig divatos kosztkamatot, mely előnytelen maradványa a gazdasági élet átélt krízisének s az akkor ki­virágzott egészségtelen konjunktúrá­nak s helyette szert tegyen a magán­­gazdaság olyan hitelre, mely szá­mára nyugodt fejlődést biztosít. Az ipar érdekében az állam iparfejlesz­tési kedvezmények nyújtásával tette meg a kötelességét. A bankgazdál­kodás terén hasonlókép előnyösen változtak a viszonyok. Az alapítási láz elmúlt és hozzásimulnak újra régi üzletágaikhoz, betétgyűjtéshez s a magán hitelszükségletek kielégíté­séhez. A kereskedelem számára arról számolhatunk be, hogy az elmúlt év meghozta a szabadforgalom helyre­állítását. Megszűntek az árvizsgáló bizottságok, felszabadult a szén- és faforgalom, fokró­l­ fokra helyreállt a kiviteli és behozatali korlátozások megszűnésével a forgalom teljes sza­badsága. Kik kerültek B. listára ? A­ szegedi kerületből 30 rendőrtisztviselő vált meg állásától. A B-lista réme csak nem akar eltűnni az agyonszanált tisztviselőtársadalom feje fölül. A leépítés nagyszerű technikája csak most kezdi igazi formáját megmutatni, ami­kor is a kalendárium óramutatója veszedel­mesen közeledik az 1925. június dátumához, amellyel a szanálási törvény értelmében a tisztviselői létszámcsökkentést be kell fejezni. Jelentkező az önkéntes B-listára nem akadt, úgy hogy a belügyminisztérium most hivatalból, név szerint rendelte el és nevezte meg a rendőrségi új B-listásokat. A szegedi rendőrkerület felügyelői karából hat, a fogalmazói karból öt nyug­díjazás történt. A többi a segédhivatalokra esett. A szegedi kerületből a következő rendőr­tisztviselőket helyezték B-listára: Dr. Hermanovszky főtanácsos Kalocsa, Zilahy tanácsos Szentes, Kubovics kapitány Gyula, dr. Galli fogalmazó Békéscsaba Potyondy főfelügyelő Szeged, Barna főfel­ügyelő Kecskemét, Bolla főfelügyelő Hód­mezővásárhely, Molitorisz főfelügyelő Szeged, Piukovics felügyelő Szeged, Micsán fel­ügyelő Szeged. Ezeken kívül egy segédtisztet és nyolc detektívet helyeztek B-listára a mi kerületünkben. A rendőrségnél az utolsó B-lista ez év júniusában lesz. Nem lesz Gyulán Megírtuk néhány héttel ezelőtt, hogy a gyu­lai közönség kényelme szempontjából lapunk szer­kesztője Menetjegyiroda felállítását kérelmezte az államvasutak igazgatóságától. Békés megyében Csabán és Orosházán már működik a Menetjegyiroda s ha a gyulai tervbe vett vasútvonal kiépül, Gyulán is nélkülözhetetlen lesz egy minden tekintetben jól reorganizált iroda fenntartása. Az állam­vasutak igazgatósága a következő levelet intézte dr. Lukács György őnagyméltóságához: ki kegyes volt a Manatjegyirod felállítására vonatkozó kér­vényünket pártfogolni. (Annak megemlítése mellett, hogy dr. Csete polgármester is véleményezte a közérdekű kérést, az államvasutak igazgatósága a következőket írja :) Kegyelmes Uram ! Oroszlány Gábor urnak általad hozzám juttatott kérvényét idemellékelten visszaszár- Menetjegyiroda: utaztatva sajnálattal közlöm V­led, hogy a Bákésgyulán felállítani szándékolt menetjegy­­irodafiók létesítését az igazgatóság nem látja indokoltnak, sem szükségesnek. Az igazgatóság ugyanis a Békésgyulán várható forgalmat nem tartja életképesnek, az az iroda fenntartási költségeit sem fedezné és miután így annak felállítása a központi menet­jegyiroda admisztrációját feleslegesen szaporí­taná és költségeit növelné, ez sem a vállalat­nak, sem a köznek, de magának az engedmé­nyesnek sem jelentene hasznot. Ezen okok miatt az iroda felállításától el kellett tekintenem. Mély tiszteletem nyilvánításával vagyok kész híved: tasnádi Szűcs, állam vasunk í.azg. helyettese A nem állami tanítók nyugdíjalapja. Budapestről jelentik: A pénzügyi kormány vállalta a nem állami tanítók nyugdíjalapja hiányának fedezését. Az aranyköltségvetést a mi­niszterelnök hozzájárulásával 565000 aranykoro­nával bővítik. A Bethlen István gróf miniszter­elnöknél tartott értekezlet határozata szerint a kényszeridő körülménye figyelembevételével szük­ségesnek látszott a költségvetésnek az emelése, a kultuszminiszter köriratban hívta fel az egy­házi főhatóságokat, hogy a maguk részéről is mindent kövessenek el annak érdekében, hogy a nyugdíjintézetek a jövőben hiány nélkül tudja­nak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek 1 [ Lapunk mai száma 6 oldal. 9 es

Next