Békés, 1930 (62. évfolyam, 1-104. szám)

1930-01-01 / 1. szám

2 A békéscsabai Merkur-szövőde válságos helyzete. 400 család bizonytalan helyzete. A békéscsabai Merkur-szövőde, mely 400 munkás- és tisztviselőcsaládnak adott eddig kenyeret, üzemét a rossz gazdasági viszonyok miatt be akarja szüntetni. Elképzelhető a 400 család irtózatos kétségbeesése. Az alkalmazottak táviratban fordultak Vass József népjóléti, Mayer Károly földmű­velésügyi államtitkár és Bod János kereske­delmi miniszterhez és közbenjárásukat kérték, hogy az üzembeszüntetést, amely 1500 lélek­nek vág az elevenébe, valamiképpen hárít­sák el. Az alkalmazottak kétségbeesése leírha­tatlan. A gyár beszüntetése természetesen erősen érinti Békéscsaba városát, melynek egyik legerősebb fogyasztója a Merkur-szövőde. A Petőfi- és Báró Wenckheim Béla-utcák forgalmának lebonyolítása. A forgalom könnyebb lebonyolítása és a közlekedési rendnek minden körülmények között való fenntartása érdekében, minthogy Gyula városában a Petőfi- és Báró Wenckheim Béla-utcák a legélénkebb forgalmúak, de egyúttal az utcák a legkeskenyebbek is, ezért szem előtt tartva a 250000—1929. B. M. ren­delet 28. §-a rendelkezésével elérni kívánt célt, a Petőfi utcában és a Báró Wenckheim Béla utcának a Jókai­ utca által keresztezett szakaszáig terjedő útvonalon egyirányú közle­kedést rendelt el a gyulai rendőrség. Ebbe az útszakaszba behajtani csak a Városház­­utca felől szabad­­ tilalom megszegése a 250 000- 1929. B. M. rendelet 119 §-a szerint 200 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő kihá­gást képez. E rendelet a közhirretételt követő napon lép életbe. A Szegedi Ipartestület új székházának avatása. A Szegedi Ipartestület 1930. január 5 én új székházat avat Szegeden, a Horváth Mi­­hály­ utcában. Ezt az ünnepséget országos ke­retek között méltó fénnyel kívánják megülni. Erre az alkalomra meghívták Bod János ke­reskedelemügyi minisztert, gróf Hadik Jánost, az IOKSz és az OKT elnökét, Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi minisz­tert, az iparos ügyekkel foglalkozó politiku­sokat, az iparos­ vezéreket, a kereskedelmi és iparkamarákat és az ország összes ipartestü­­leteit, valamint Szeged város hatóságát s tár­sadalmi egyesületeit. Ez az ünnepség egyúttal az iparos egy­ség demonstrálása is lesz Szegeden. Példa­adás kíván lenni egyrészt arra, hogy csak az összes erők összefogásával lehet alkotó mun­kát végezni s minden egyéni szempont félre­­tevésével csak együtt dolgoz ve és egyet akar­va lehet Nagymagyarországot visszaszerezni. Büszkék vagyunk arra, hogy a nemzeti meg­újhodás városában a szegedi iparosság bontja ki először a zászlót, mely alá hívja az ország összes iparosait és kéri őket, hogy csatlakoz­zanak ehhez a táborhoz s ezáltal is doku­mentálják azt a nagy nemzeti erőt, amit a magyar kézműves kisiparosság képvisel. Békés Híres k­arácson­y Heréi. Méhkeréken karácsony ünnepén az egyik korcsmában bálát rendeztek, amelyen éjfél után, amikor már a szesz magasra fokozta a kedvet, a fiatalság ősi szokás szerint össze­verekedett A verekedők első ténykedése a lámpa leverése volt, hogy azután a sötétben sza­badabban dolgozhasson a bicska és a fütykös. Amikor a verekedőket szétválasztották, egy súlyosan sérült méhkeréki gazda, Pálka Já­nos eszméletlenül a földön feküdt. Fején há­rom helyen súlyos ütések nyomai bizony­kodtak a korcsmái közelharc hevességéről és ezenkívül mind a két karja el volt törve. A könnyebben sérültek, még mielőtt a csendőrök előkerültek volna, eltűntek Pálka, akit súlyos sérüléseivel a gyulai kórházban ápolnak, kihallgatása alkalmával elmondtal hogy a verekedőket akarta széjjel választani és akkor kapta a sérüléseket, azonban, hogy ki, vagy kik ütötték meg, nem tudja. 1930. január 1. Látogatás a gyulai tüdőbeteggondozó intézetben. Ha valaki elmegy az Országos Társada­lombiztosító Intézet gyulai székházának a Munkácsy Mihály utcai frontján épült tüdő­beteggondozó intézet mellett, nem is sejti, hogy ebben az egyszerűségében is ízléses épü­letben a társadalommentés olyan gyönyörű munkája folyik, amiről jól esik megemlékezni most, egy küzdelmekben és reménytelensé­gekben gazdag esztendő végén. A magyar faj leromlásának állják útját ebben az épületben nemes lelkek, akik a leg­borzalmasabb alföldi betegség, a tüdővész ár­jának emelnek erős gátat, hogy mentsék a menthetetlent is és erőssé, életképessé tegyék a jövő Nagymagyarország munkásait. A Lugoserdőben épült József kir. herceg szanatórium több mint húsz év óta végzi he­­roszi munkáját a tüdővészesek meggyógyitá­­sában. Ezt a gyulai tüdőbeteggondozó intéze­tet az az apostoli intenció hívta életre, mely célul tűzte ki a tuberkulózisra hajlamosak ki­­fürkészését, családtagjaik felkeresését, a bete­gek és hozzátartozóik segélyezését s az alföldi nép sok helyen gyönge táplálkozásának megjavítását. A gyönyörű emberbaráti terv 1928. évi február 26-án valósult meg. Ekkor avatták fel ünnepélyesen a gyulai tüdőbeteggondozót a József kir. herceg Szanatórium Egyesület és a gyulai társadalombiztosító intézet áldozat­­készsége folytán. A felavatás ünnepségére lejött Gyulára Lukács György v. k. t­t., városunk nagynevű képviselője, aki az uj intézmény életrehivásá­­ban is megmutatta Gyula város minden ügye iránt való fáradhatatlan agilitását. Mint a Sza­natórium Egyesület elnöke mondott nagyha­tású beszédet az avatást megelőző diszgyülé­­sen a pavillonban. Dr. Parassin József egész­ségügyi főtanácsos, a székesfővárosi tüdőbeteg gondozó igazgató főorvosának remek beszéde volt a gyűlés másik értéke, amely a hallgató­ság elé tárta a tuberkulózis hatalmas prob­lémáját. Az akkor megnyílt tüdőbeteggondozó épületét a társadalombiztosító intézet emelte s a szanatórium egyesület rendezte be. Az épület létrehozása fejében a tüdőbeteggondozó ingyenesen kezeli a társadalombiztosító inté­zet szegény betegeit s a kezelés fejében a társadalombiztosító intézet gondoskodik a tü­dőbeteggondozó fűtéséről és világításáról. ♦ Hétfőn délelőtt látogattuk meg az inté­zetet. Ragyogó tisztaság, virág, fehérség min­denütt. Egymás után jönnek a kis betegek kezelésre. Délelőttönként ugyanis javarészt gyermekek járnak az intézetbe, hogy a télen többnyire hiányzó napsütést pótoló kvarcfényi kezelésben részesüljenek. Itt érdekes a meg­említésre, hogy amelyik gyermek először lép be a rendelőbe, rendesen pityeregve néz a vizsgálat elé s aztán később már mosolyogva issza meg a pohár tejet, amelyet az intézet­­­ben kap. Jantsovits Irén gondozónő fogad bennün­ket, aki készséggel mondja el kérésünkre azt a nagyszabású munkát, ami az intézet falain belül s azon túl folyik. Az orvosi ren­deléseket dr. Gáli Géza igazgató főorvos és dr. Sebők Loránd orvos végzik rendszeresen. G­ né dr. Ehrenreich Mária az orr-, torok- és gége­rendeléseket végzi. Da nemcsak orvosi kezelésben részesül­nek itt az arra reászorulók Amint a gon­dozónőtől megtudtuk, 1928-ban egy és fél vagon fát kaptak a szegény betegek hozzá­tartozói, 1929 ben két vagon fát osztottak ki. 1928­-29 ben 1048 bejáró beteg nyert keze­lést itt. Még csak néhány adatot! 1929 nov. 1-től 1930 január 1-ig 50 kg. szalonnát, 250 kg. lisztet, 1167 liter tejet és 718 darab süteményt osztottak ki a betegek és hozzátartozóik közt. November havában ötven család kapott se­gélyt, az év utolsó havában pedig hatvan. Minden gyermek, aki gyógykezelésben része­sül a gondozó intézetben, kap egy pohár tejet és süteményt. Lehetetlen, hogy meg ne emlékezünk itt még a gondozónő, Jantsovits Irén úrhölgy működéséről, akinek mindenre kiterjedő figyelme napsugarassá, derűsen tisztává vará­zsolja az intézetet s aki emellett a környezet­­tanulmányokat is végzi sokszor a messze fekvő, legtöbbször a fekete nyomort lehelő lakásokban.* A meghatottság érzésével lépünk ki az intézet kapuján, a legnagyobb elismerés érzé­sével azok iránt, akik ezt a nemes intézményt fenttartják és támogatják. Köszönet illeti meg a népjóléti minisztériumot, Békés vármegyét és Gyula városát is, mert nemesen érző veze­tőivel élükön támogatják a dr. Novák Kamillné elnök kitűnő irányításával működő gyulai Szanatórium Egyesületet, hogy a tüdő­beteggondozó révén a katasztrofális népbeteg­ség , a tuberkulózis leküzdése által az egész­séges, diadalmas magyar jövőt eredményesen szolgálja. Ötven éves a Vállalkozók Lapja! Ha január első hetében előfizet legalább fél­évre a Vállalkozók Lapjára, ingyen kapja a Jubileumi Albumot, mely gyönyörű, sokszáz oldalas kötet lesz, szép aranyozott vászonkötésben, értékes tar­talommal. — Szerkesztőség és kiadóhivatal , Budapest, VI. Podmaniczky­ utca 27. Ötven éves a Vállalkozók Lapja! Újév reggelén 3 év­átel M1-1 korhelyleves és bableves csülökkel a Magyar Királyban. A tisztelt közönség szives pártfogását kéri Blaskovits László vendéglés.

Next