Békés, 1933 (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-01-04 / 1. szám

íjXV. évfoli­«*m 3­ m ® árai. Előfizetési árak : Helyben Negyedévre: . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP Szerda C Gyula, idízít. január 4 Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház­ utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyilt terek inté­­zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. M sails les ni in Gyulán a film­ Ml i­illess (A „Békés“ munkatársától.) Békés­­vármegye kigyülése a gyengélkedő Korossy György főispán helyett Márky Barna dr. ali­pán elnökletével folyó hó 3 án tartotta ezidei el­ő ülését. A kisgyülés iránt elég élénk érdeklődés nyilv­nult meg, bár a tárgy­­sorozat 44, illetve 56 pontji nem sok érde­kességet ígért, eltekintve a póttárgysorozat Endréddel kapcsolatos néhány ügyétől. Egész terjedelmében a közgyűlés anyagával lapunk terjedelme miatt nem foglalkozhatunk s ezért esik azokról az ügyekről adunk melyek helyi vonatkozásnak, illetve beszámolót, amelyek a közvetlenebb környékkel állnak kapcsolat­ban. Gyulavári község képviselőtestületét a községi vadászterület bérbeadása céljából újabb árverés kitűzésére utasítja. Gyula város határoz­tát az 1933. évi kereseti adó kulcsának 6 százalékban való megállapítsa ügyében jóváhagyja a kisgyülés. Kétegyháza 10 drb tenyészkan vásár­lására vonatkozó határozatát, továbbá a köz­ségi fogyasztási adó-kezelő díjazására a ju­taléknak 5 százalékról 10 százalékra való felemelésére vonatkozó határozatát szintén jóváhagyja a kisgyülés. Endrőd község ügyei körül, mint majdnem minden kisgyülésen történni szokott, most is heves vita támadt, melynek során nem egy szenvedélyes hangú kijelentés történt. End­­rődön ugyanis két párt áll szemben egy­mással a képviselőtestületben, a keresztény községi párt és a jelenlegi hivatalos admi­nisztráció pártja. Szerencsétlen körülmény, hogy az erők szinte teljesen egyenlő mér­tékben oszlanak meg, aminek eredménye rendesen az, hogy a község ügyeit nem lehet a kívánatos tempóban és nyugodtsággal in­tézni. Az ellenpárt ugyanis majd minden képviselőtestületi határozatot megfelebbez, ami pedig a határozat érvényre jutását száz hetekkel hátráltatja. Márky Barna sok­dr. alispán a közgyűlésen támadt vita során energikus hangon kijelentette, hogy egy da­rab ideig még türelemmel lehet nézni az endrődi képviselőtestületben dúló, áldatlan pártharcot, azonban ha a szembenálló frak­ciók nem egyeznek meg rövidesen s a jelen­legi viszálykodás tovább tart, olyan intézkedéseket lesz kény­telen foganatosítani, amelyek szo­katlanok a vármegye életében. Az adminisztráció ugyanis a pártháború miatt nem állhat meg, s lehetetlen állapot, hogy a képviselőtestület határozatai ellen rendszeres felebbezések érkeznek be a kisgyű­­léshez. A kisgyűlés nem oldhatja fel rendre a határozatokat, mert akkor Endrőd község lakosságát olyan hátrányok érnék, amelyekért a kisgyűlés, ismervén az idejében való intéz­kedések fontosságát, nyugodt lélekkel nem vállalhatja a felelősséget. Végül is a kis­gyűlés, Hoffmann Károly dr., Csernus Mi­hály endrődi apátplébános és Tardos Dezső dr. felszólalásai után endrődi képviselőtestület úgy döntött, hogy az határozatait jóvá­­hagyja, illetve az ellene beadott felebbezé­seket elutasí­ta. felvértezettség, ennyi szellemi és erkölcsi energia mellett ugyanis állás, kenyér, exis­­tencia nélkül kallódni: igen szomorú sors. Vesztesége­s tragédiája ez nemcsak az egyén­nek, hanem a nemz­­ egész egyetemének is, amely a kallódó fiatal életekben és a kibon­­takozni, aiogra utatkozni nem tudó tehetségek­ben, ki tudja, milyen értékeket veszit? Mind­ezek azonban ne szolgáljnak a kedvek lohasz­­tására és ne legyenek a keserűség megduz­­zasztói, hanem legyenek inkább ösztökéi az akaratnak s a gondolatnak, hogy a mának ebből a bábeli gazdasági zavarából mielőbb ki tudjunk szabadulni. Akiben erő lakik, azt a tények nem tudják tétlenné dermeszteni, az birkózik küzd, dacol, mert számára a tett maga a lélegzés. Valamit mindég tenni kell, bármily parányit is, mert a tehetetlenség érzete lehangol és a meddő töprengések hiná­­rosába hajszol. Az akaratnak élnie kell, mert az akarat: nap, melynek sugarai nélkül nin­csen termő vegetáció. Azoknak, kik a ke­ e­­rű­ség és kétségbeesés hangján írnak pálya­munkáikban a felvetett problémáról s írásuk egészben véve nem egyéb egy fáradt és keserű kézlegyintésnél, ezeket üzenjük. A pályázat díjai lapunk kirakatában meg­tekinthetők. könyv: Első elit: Öt bőrkötésű, igen értékes (Dekens, Mikszáth, Jókai, Rákosi, Eötvös) Második díj: Wells: A világ csodái, három díszes kötésben. Harmadik díj: Simothó György három munkája, egészvászon kötésben. A beérkezett pályamunkák mind a húszévesek komolyságáról tanúskodnak. Hét héttel meghosszabbított­uk a pályázat határidejét (A „Békés“ munkatársától.) Tekintet­tel arra, hogy pályázatunk a fiatalság köré­ben szinte váratlan érdeklődést keltett, el­határoztuk, h­ogy a pályázat lej­­áti határ­idejét január 15 ig meghosszabbítjuk. Módot kívántunk ezzel nyújtani azoknak, kik mun­káik elkészítésével valami rajtuk kívül fekvő okból esetleg megkéstek, arra, hogy a pályá­zaton ők is részt vehessenek. A beérkezett pályamunkák mint a legnagyobb lelkességről tesznek bizonyságot s valamennyinek van va­lami értéke. Nem egy közülük széles látó­i­körre és a problémában való komoly elmélye­désre mutat, úgy hogy a pályázat eredmé­nyével máris a legteljesebb mértékben meg vagyunk elégedve. Azt kell megállapítanunk, hogy a húszévesek generációja becsülendő tudással és termékeny intellektussal indul neki az életnek s azt a fiatalos lendületet, amelyet a szólásmondás juventus rentus-ként emleget, tiszta judiciumával s az alaposság szükségének átérzésével mérsékli. E megálla­pítás felett való öröm azonban csak az érem egyik oldala. A másik árnyékos, sötét. Ilyen Harminccal kevesebb házasságot kötöttek Gyulán 1932-ben, mint 1931 ben. (A „Békés“ munkatársától.) A gyu­lai m. kir. anyakönyvi hivatalban már el­készült az 1932. évről szóló statisztika. Adatai születések tekintetében kielégítőnek nem igen mondhatók, de a nőnem meg lehet elégedve az eredménnyel : hatvannal több fiú született, mint leány. A számszerű adatokat Terényi Péter anyakönyvvezető a következőkb­en közölte lapunkkal : Születtek : Gyulán a múlt évben 664-en és pedig 362 fiú, 302 leány. Az összes szü­letésekből gyulai lakosok gyermeke 398. 1931 ben született 639 gyermek. Házasságot kötött: 184 pár, 1931-ben 214 pár. Elhalt a múlt évben Gyulán 727 egyén, akik közül 394 férfi, 333 nő, az elhaltak közül 44- en Gyulán laktak. 1931 ben el­halt Gyulán 668 egyén.

Next