Békés, 1935 (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-01-03 / 1. szám

LXVII. évfolyam 1. szám. Csütörtök Cryala, 1935 január 3 Előfizetési árak : Negyedévre : fííeiVben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill: í­i­rdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház­ utca 7. sz. K­oltay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyilt terek inté­­zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. T­ARC­A A Városi Múzeum és Könyvtár. A gyulai Városi Múzeum és Könyvtár 1934- ben csöndben szolgálta a maga kulturális hivatá­sát. A nehéz viszonyok között is nagy lépéseket tett előre a fejlődés útján. A múzeum életében a múlt év folyamán a legnevezetesebb mozzanat az volt, hogy berendez­hette harmadik termét is, így most a múzeum be­osztása a következő : Az előcsarnokban a város­történeti képek folyton gyarapodó gyűjteménye fogadja a látogatót. A könyvtár előtti folyosó falain is folytatódik a várostörténeti képgyűjtemény. Ugyan­ott van kilenc nagy táblán kiállítva a város rövid története is. A múzeumi zárt folyosón a fegyver­gyűjtemény, az ipartörténeti anyag és a most meg­nyitó éremgyüjtem­ény van kiállítva. A raktár előtti folyosón a város nagy szülötteinek (Erkel, Karácsonyi stb.) emléktárgyai vannak kiállítva. Ugyanitt van egy kisebb szabadságharci gyűjtemény is. A három terem közül az első régészeti, a második történelmi, a harmadik néprajz­i terem. Az első teremben a legfiatalabb tárgy is h alább ezer esztendős. A második teremben az­" Árpád-házi királyok korától a törökvilág végéig terjedő emlékek találhatók. Itt van kiállítva a törökzugi, szeregyházi és pejréti ásatások anyaga is. Az Újév problémája. Azt a sok gondot, amelyet a világhá­borút követő békeszerződések szomorú esz­tendeje reánk hagyott, a most elmúlott 1934. év semmivel sem csökkentette, sőt növelte. Szomorú örökséggel terhelten az új 1935. esztendő, mint egy nagy, ijesztő rejtély mered reánk. Vészt hoz-e, országok, kultúrák pusz­tulását, vagy lerázván magáról terhes örök­ségét, békét és fellendülést? Senki erre ma feleletet adni nem tud. Ha nem akarunk a tenyérből, vagy különböző jelekből­ jóslók kétes értékű és minden évfordulónál sötétségből felbukkanó szerepébe esni, akkor a nem tehetünk egyebet, mint az Európát alkotó államok mai helyzetéből, mint adott természeti jelenségből, következtetni a jövőre. Kétségtelen, hogy az összes európai álla­mok között Anglia az egyetlen, amelyben az utóbbi időben gazdasági fellendülést észlel­hetünk. Ez a fellendülés nem vonatkozik minden iparágra, így a híres lancasteri szövőgyárak kéményeinek nagy része már évek óta nem füstölög és a gyárak újabb üzembehelyezését nagyon megnehezíti a japán dömping. Anglia érdeklődése azonban nem­csak e­miatt fordul fokozott figyelemmel a távol kelet problémái felé, nemcsak a japán flotta-szaporítási kísérletek izgatják, de a közeljövőben vár megoldásra a híres Indiabill, India alkotmánnyal való felruházásának problémája. Mindez elegendő ok volna arra, hogy Anglia a kontinens felé a splendid isolationban merüljön el, de amint Baldvin bejelentette abban a híres beszédében, amely­ben az angol határokat a Rajnához tette, ez lehetetlen. A repülőgépek korszakában Anglia inzuláris fekvése önmagában már nem védelem. Anglia minden birodalmi, min­den keleti problémája dacára ezért a közel­jövőben ismét fokozottabb érdeklődéssel, for­dul majd a kontinens problémái felé. És ez, amint velünk szemben a marseillei kérdésben, a németekkel szemben a Saar problémánál bebizonyította, csak előnyös. Hogy Angliának a szerepe ismét a régi lesz-e, vagyis oda fog irányulni, hogy helyreállítsa az európai hatalmak egyensúlyát, vagy úgy fog kiala­kulni, amint azt Churchill kívánja, hogy olyan hatalmas szövetségi tábort teremt, amely a nem szövetségeseknek és itt Churchill Németországra gondol, még a megmozdulását is lehetetlenné tegye, az a jövő kérdése. Miután maga Churchill is a lassú, békés revízió híve, mi az angol politika újabb fordulataitól inkább jót várhatunk. Franciaország is, bár ma is a kontinens leggazdagabb állama, telve van problémákkal. A születések számának csökkenése miatt 6 millió — 15 százalék — idegen származású állampolgára van s ezért is nagy kérdés számára minden alkotmányjogi probléma. Alkotmányjogi belső problémákon túl azonban számára a külpolitika kérdései a legizgatób­­bak. És mert régi igazság, hogy hibák szülik a hibákat, az ő mai problémáit azok a rossz békeszerződések szülték meg, amelyeket a nagy bosszúszomjas öregek, Clemenceau és Poincarré alkottak. A Monarchia atomokra való szétbontása, ez a XIV. Lajos híres végrendeletével merőben ellentétes cselekedet, most bosszulja meg igazán magát. Most, amikor 15 évvel a békekötések után még mindig olyan c­aos uralkodik Európában, mint 1920-ban. Az­­ osztrák csatlakozás kérdése közel hozza őt Olaszországhoz, de szembe állítja: Jugoszláviával. A németektől való félelem Oroszország felé hajtja és ezért A harmadik terem a helyi néprajznak van szentelve. Ezen a téren azonban még igen sok a tennivaló. Bizony a mi vidékünkön már csaknem teljesen kiveszett a népviselet. Nyoma is alig van már a régi pásztoréletnek, halászatnak. Eltűntek a régi szép hímzések, maga csinálta szerszámok, de tíz esztendő múltán talán már a tulipános ládák, faragott szuszékok, hímzett subák is úgy eltűnnek, hogy hírmondó sem marad belőlük. Ezek össze­gyűjtése a múzeum egyik legsürgősebb feladata. A belső átrendezés nagy munkája mellett a múzeum 1934-ben az ásatások egész sorát hajtotta végre. Legnagyobb jelentőségű a Csőke György pejréti földjén a nyár folyamán végzett nagyobb ásatás volt. Ez egy téglából épült XI—XII. század­beli román stílusú, kis templom falmaradványait hozta napvilágra. Rendkívül nagy jelentőségű a templom körüli temető feltárása, amelyben pogány­­kori és Árpád-házi királyok korabeli keresztény síroktól kezdve a XVI. századi sírokig félezer esz­tendő nyomai is maradtak ránk. A sírok tartalma a második teremben van kiállítva.érdekes A Törökzugban az ősz folyamán a ferencrendi templom hatalmas épülettömegének maradványait kutatta tovább a múzeum Kiss Lajos szellőjében. Alig van már 100 négyzetméternyi terület hátra, amelyet még át kell kutatni, hogy az 1500-as évek első felében virágzó kolostor és templom minden helyiségét pontosan ismerjük, eltávolítja Lengyelországtól. Az osztrák­német csatlakozás kérdése, amely ha a monarchiát nem szabdalják darabokra, komo­lyan sohasem merül fel, könnyen válhat kis entente egységének koporsójává is, mert a ami ebben a kérdésben a csehek érdeke, csatlakozás megakadályozása, az nem érdeke a sem Jugoszláviának, se Romániának. Ha Olaszország gazdasági helyzete sem rózsás, kifelé hatalmas egységet jelent és annak az olasz-magyar közös érdeknek felismerése, amely az Anjouk kora óta végig­vonul történel­münkön, most Genfben mutatkozott meg talán legszebben. Ha Olaszország és Francia­­ország között gyarmatügyi kérdésekben vannak is ellentétek, ezek nem mélyrehatóak. A nagy ellentét közöttük Jugoszlávia kér­dése, az Adria túlsó partjának kérdése, az a kérdés, hogy a nagy szláv tengerben egy gyenge, vagy egy erős Magyarország áll­­jon-e ? Ma még ebben a kérdésben talán közeledés sincs, hisz Laval Római útját azért halasztotta el ismét. Vajjon azonban a jövő mit hoz majd, ma még senki se tudja meg­mondani, de hogy a kérdés kulcsa Bécsben, illetve Ausztriában van, az kétségtelen. Oroszország is fokozott figyelemmel tekint az európai események felé. Bizonyára meg­vannak a belső bajai, de Ázsia felé a hely­zete javult, mert úgy látszik Japánnal meg­egyezést tudott kötni és nagy meghökkenésére nyers most Amerika vasat szállít Japánnak, amelyet nem tenne, ha nem érezné magát Japán felé biztonságban. Hogy mit jelent Európa békéje szempontjából Oroszország mindinkább nagyobb mérvet öltő szereplése Genfben, azt nehéz megmondani.­­Törökország Magyarországra nézve kíncs genfi viselkedése mögött, Oroszországot, Ke­­mál leghatalmasabb szövetségesét, lehet sej­ A jövő évben a gyürkehelyi, ajtósfalvi és más templomhelyek felkutatása, a szeregyházi XI —XIII. századi temető feltárásának befejezése, az avarkori temető kutatásának folytatása munkásságának gerincét képezni.fogja a múzeum Ami a múzeum látogatottságát illeti, megnyi­tása óta az évi látogatók száma 2000—2500 közt van. Ez a szám is, de az a körülmény is, hogy a napfényre kerülő leleteket, csontvázakat, edényeket behozzák a múzeumba és az ásatást a földtulajdo­nosok készséggel megengedik, azt mutatja, hogy a gyulaiak a város történetének kutatását szolgáló múzeum munkáját megbecsülik. A csaknem 9000 kötetes Városi Könyvtár a múlt év március 10-én nyílt meg. A könyvtár ünnepnapok kivételével minden szerdán és szom­baton d. u. 3—7. van nyitva. Használata díjtalan, azonban könyvet nem kölcsönöz ki. Az olvasó szoba a téli hónapokban fütve van. A szoba úgy van berendezve és megvilágítva, hogy 15 olvasó kényelmesen elfér. Örömmel állapítható meg, hogy az olvasók száma állandóan 10—15, nem egyszer azonban 15—20 között van. Nagyon hogy ha az érdeklődés még tovább nő, az meglehet, olvasó szobát meg kell nagyobbítani. Ha a könyvtárnak az újabb szépirodalmi, főleg irodalomtörténeti mun­kákat sikerül beszereznie és valamennyi szak leg­újabban megjelent munkáit az olvasó rendelkezé­sére bocsáthatja, az állandó olvasótábor nagyobb mérvű megerősödése és gyarapodása várható. Implom József:

Next