Békés, 1937. január-június (69. évfolyam, 1-144. szám)
1937-01-01 / 1. szám
1957 január l BOLDOG ÚJÉVET! Két szó rebeg bele most szerte e földön a vágyakkal vajúdó világba. Sokszor mondjuk unott megszokottsággal, anélkül, hogy gondolatágyból kelne a hangtani jelenség. Ha azonban valaha tudtunk imádkozni magyar boldogságért, úgy most roskadjunk porba a mindenek Adója előtt: kérjünk bocsánatot a múltak bűneiért és erőt a jövő küzdelmeire. Mert küzdelem, munka, mégpedig nagy, sokszor emberfelettien nagy munka vár még reánk. Munkaképességünknek minden atomjára, erőnknek a végletekig való megfeszítésére van szükség már arra is, hogy el ne merüljünk a világ örvénylő haláltáncában. De még ennél is sokkal többre : egymás megértésére, összefogásra, igazi nemzeti egységre van szükségünk, ha boldog magyar jövendőt akarunk építeni maguknak és utódainknak. Meg kell tanulnunk a fogalmakat százszázalékig értékeli. A haza jelentse legszentebb földi valót, amelyért nemcsak a meghalni, de élni is kell tudnunk. A magyar élet legyen emberfelettien igaz emberi, amelynek dala a jobb jövő himnusza legyen, verejtéke a magyar feltámadásért hulljon. Nem kell hangsúlyoznom, tudjuk mindannyian : a jövő titkaiban hatalmas feszítőerők hajtják a leszámolás felé a szembenálló világnézeteket. Ebben a bizonytalan káoszban a mi álláspontunk, a mi politikánk csak magyar lehet. Ezt kell szolgálnia a napszámos izomerejétől a tudós lángeszéig mindennek és mindenkinek. Nagyobb kenyeret minden munkás kezébe, munkát minden dolgozni akarónak, emberibb életet minden magyarnak ! Ezt kérjük a jövendő Urától, ezt kívánjuk magunknak. Értsük át száz százalékig, hogy testvér minden magyar, de ne legyenek közöttünk báinok. Ha mindezt átérezzük, ha ezeknek az érzéseknek a hatása alatt dolgozunk, élünk, úgy nem kell félni balkáni szadisták Szt. Bertalan éji vágyaitól, akkor jön a magyarság igaz ünnepe. Ki kell érdemelnünk, meg kell dolgoznunk érte mai „határok” leomlását,és akkor megérjük a Ezekkel a gondolatokkal kívánok boldog újévet. Gróf Pongrács Jenő Slüsoros bál a Pavillonban (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A Nagymagyarvárosi Szoc. Missziótársulat és a Szent Erzsébet Leánykongregáció szokásos farsangi műsoros bálát 1937. január 3 án rendezi meg a Göndöcs kerti pavillonban. A rendezőség a lehetőség szerint igyekszik mindent megtenni, hogy a résztvevőknek lehetőleg olcsó, de kellemes szórakozást nyújtson. A műsort is úgy állította össze, hogy a mulatságos, nemesen szórakoztató, de rövid legyen és igy a fiatalság bőséges időt nyerjen a táncra is. A műsor rendezője és a színdarabok betanítója Huszár Lászlóné, kit a közönség már nagyon jól ismer azokból a kitűnően megrendezett és nagyszerűen betanított műkedvelő előadásokból, amelyeket évről-évre páratlan ügyességgel levezetett. Három 1 felvonásos vígjáték szerepel a műsoron. 1. Gray : Az ajánlott fedél. 2. Mikszáth-Hevesi: Tavaszi rügyek. 3. Zágon István : Kék és piros. Helyárak : 80 fillér az ülőhely, 60 fillér az állóhely. A jegyek a bálra is érvényesek. Az előadás pontosan 8 órakor kezdődik. BÉKÉS 3 A jövő karácsonyra megjelenik a város monográfiája „Békés“ munkatársától.) A város képviselőtestülete, mint ismeretes, már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy Gyula monográfiáját megiratja. Erre a célra külön alapot létesített s a monográfia megírására Scherer Ferenc dr.-t kérte fel, aki a felkérésnek eleget tett és az adatgyűjtés munkáját azonnal megkezdte. A munka az évek során szépen haladt előre, úgy hogy a monográfia már csaknem teljesen készen van. Mint értesülünk, Scherer Ferenc dr. a nagyszabású történelmi munka kéziratát már most a tavasz folyamán átadja a városnak s igen valószínű, hogy a nagy érdeklődéssel várt monográfia karácsonyra már ki is kerül a nyomdából. A mű, amelynek anyaggyűjtését Scherer Ferenc dr. a komoly felkészültségű történetiró alaposságával és kitűnő érzékével végezte, előreláthatólag két kötetben fog megjelenni s számos olyan adatot fog tartalmazni, amelyeknek a helyi vonatkozáson túl az országos történelem szempontjából is meglesz a maga értéke és érdekessége. Úgy tudjuk, hogy a képviselőtestület a monográfia megjelenése után általános utcanév-rendezést hajt végre s a nem helytörténeti vonatkozású utcaneveket megváltoztatja. A képviselőtestület keddi közgyűlésén tárgyalt és elfogadott névváltoztatások csak egy részét jelentik az utcanévrendezés programjának s csak azt a célt szolgálták, hogy a monográfiába bekerülő térképen ne kelljen kettős utcaneveket és még el nem nevezett utcákat feltüntetni. Politúrozott cement és mosható zongora Nagyjelentőségű találmány indul útnak Gyuláról (A „Békés“ munkatársától.) Régi hiánya és szükséglete a fényező és festő iparnak egy olyan segédanyag, amely lehetővé teszi különösen erősen pórusos fáknak gazdaságosan való politúrozását. Néhány fanemnél (tölgy, kőris, szil, stb.) éppen rendkívül mély pórusok miatt nem is fényeztek magas fényre, hanem megelégedtek az egyszerű bedörzsöléssel, vagy viaszkolással. Szilfát például egyáltalán nem fényeztek, mert a mély pórusok telítése rengeteg anyagot és munkaidőt kívánt volna meg. Legújabban — s megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy éppen Gyulán — Czinczár Dezső vezetése alatt álló képkeret a lécgyár laboratóriumában hosszas rés után sikerült végre megtalálni kísérleteezt az anyagot. Ennek a „Realit“ nevű, szabadalmazott és védjegyzett szigetelő és fényfokozó anyagnak az a jellemző tulajdonsága, hogy minden felületen (fa, műkő, gipsz, lakkozott felület stb.) jól köt és az így bevont felületeknek a szokásos sellakkal való politúrozását igen gazdaságosan teszi lehetővé. Műkő, gipsz és cementfelületnek fényezése eddig gyakorlatilag nem volt lehetséges, a Realit ezt is lehetővé teszi. Sőt, amennyire az az eddigi téli megfigyelésekből következhető, a Realittal kezelt felületek az időjárás viszontagságainak is ellenállnak s fagyállóvá teszik őket. Igen nagy jelentőségű tulajdonsága Realitnak továbbá az is, hogy a vele kezelt és kifényezett finom bútorok gyakorlatilag véve érzéketlenek lesznek a víz iránt s ez a tulajdonság ennek az újonnan felfedezett szernek a hasznosságát nagyban emeli. Némi túlzással azt lehetne mondani, hogy ezután az eddig féltve őrzött zongorát le lehet majd mosni, ami eddig gyilkos merényletszámba ment volna. A szakkörökben nagy örömmel fogadott és nagyra értékelt Realit mellett egy másik jelentős fényezési anyagot is előállítottak a lécgyárban, erről az anyagról azonban helyszűke miatt már csak későbben tudunk beszámolni. * A gyulai törvényszék jövő évi tanácsi és ügybeosztása (A „Berces mumaiarsam) Szakolczay Lajos kúriai bíró a gyulai kir. törvényszék elnöke kibocsátotta a törvényszék 1937. évre szóló tanácsi és ügybeosztását, amelyből a következőket tudjuk meg : I. polgári felebbezési és Ke. ügyek tanácsa : elnöke Szabó László tanácselnök, tagjai dr. Paulinyi Gyula és dr. Ondrás Pál tszéki bírák. II. polg. fel. tanács : elnöke dr. Frailer Jenő tanácselnök, tagjai Lánczy Lajos és Lazsó Gábor tszéki bírák. Mindhárom tanács jegyzője dr. Beöthy Elemér joggyak. Büntető tanács és uzsorabíróság , elnöke Ungvári János tanácselnök, tagjai vitéz Láng Ernő és dr. Bölcsházi Zoltán tszéki bírák. Vádtanács, büntető felebbviteli tanács és fiatalkorúak tanácsa : elnöke Szakolczay Lajos kúriai bíró,tagjai dr. Csatáry László és dr. Kulitzy Béla tszéki bírák. Az egyesbirói ügybeosztás a következő: Házassági perek és ügyek: Sinka Endre tan, elnök, I. fokú vagyonjogi perek : dr. Nánai Lajos tszéki biró. Csőd-, kényszeregyezségi- és cégügyek : dr. Kulitzy Béla tszéki biró, vizsgálóbíró és büntető egyesbiró dr. Vályi Nagy István tszéki biró, fiatalkorúak bírája Lánczy Lajos tszéki biró, jövedéki kihágási ügyek : dr. Csatáry László tszéki biró, Szúcsépeí bámilyet havi 10 f-ős részletre adok. Scheibert László könyvkereskedő, 1587 1—'* Toka!5 Borozóban J&£ Szilveszter est Családias szórakozás ! Halvacsora! 1573 2 3 Cigányzene!!!