Békés, 1937. január-június (69. évfolyam, 1-144. szám)

1937-01-01 / 1. szám

1957 január l BOLDOG ÚJÉVET! Két szó rebeg bele most szerte e föl­dön a vágyakkal vajúdó világba. Sokszor mondjuk unott megszokottsággal, anélkül, hogy gondolatágyból kelne a hangtani je­lenség. Ha azonban valaha tudtunk imád­kozni magyar boldogságért, úgy most ros­­kadjunk porba a mindenek Adója előtt: kér­jünk bocsánatot a múltak bűneiért és erőt a jövő küzdelmeire. Mert küzdelem, munka, mégpedig nagy, sokszor emberfelettien nagy munka vár még reánk. Munkaképességünk­nek minden atomjára, erőnknek a végletekig való megfeszítésére van szükség már arra is, hogy el ne merüljünk a világ örvénylő haláltáncában. De még ennél is sokkal többre : egymás megértésére, összefogásra, igazi nemzeti egységre van szükségünk, ha boldog magyar jövendőt akarunk építeni maguknak és utódainknak. Meg kell tanulnunk a fogalmakat száz­százalékig értékeli. A haza jelentse legszentebb földi valót, amelyért nemcsak a meghalni, de élni is kell tudnunk. A magyar élet legyen emberfelettien igaz emberi, amelynek dala a jobb jövő himnusza legyen, verejtéke a magyar feltámadásért hulljon. Nem kell hangsúlyoznom, tudjuk mind­annyian : a jövő titkaiban hatalmas feszítő­erők hajtják a leszámolás felé a szemben­álló világnézeteket. Ebben a bizonytalan káoszban a mi álláspontunk, a mi politikánk csak magyar lehet. Ezt kell szolgálnia a napszámos izomerejétől a tudós lángeszéig mindennek és mindenkinek. Nagyobb kenye­ret minden munkás kezébe, munkát minden dolgozni akarónak, emberibb életet minden magyarnak ! Ezt kérjük a jövendő Urától, ezt kívánjuk magunknak. Értsük át száz százalékig, hogy testvér minden magyar, de ne legyenek közöttünk báinok. Ha mindezt átérezzük, ha ezeknek az érzéseknek a hatása alatt dolgozunk, élünk, úgy nem kell félni balkáni szadisták Szt. Bertalan éji vágyaitól, akkor jön a magyar­ság igaz ünnepe. Ki kell érdemelnünk, meg kell dolgoznunk érte mai „határok” leomlását,és akkor megérjük a Ezekkel a gondolatokkal kívánok bol­dog újévet. Gróf Pong­rács Jenő Slüsoros bál a Pavillonban (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A Nagy­­magyarvárosi Szoc. Missziótársulat és a Szent Erzsébet Leánykongregáció szokásos farsangi műsoros bálát 1937. január 3 án rendezi meg a Göndöcs kerti pavillonban. A rendezőség a lehetőség szerint igyekszik mindent megtenni, hogy a résztvevőknek lehetőleg olcsó, de kellemes szórakozást nyújtson. A műsort is úgy állította össze, hogy a mulatságos, nemesen szórakoztató, de rövid legyen és igy a fiatalság bőséges időt nyerjen a táncra is. A műsor rendezője és a színdarabok betanítója Huszár Lászlóné, kit a közönség már nagyon jól ismer azok­ból a kitűnően megrendezett és nagyszerűen betanított műkedvelő előadásokból, amelye­ket évről-évre páratlan ügyességgel leve­zetett. Három 1 felvonásos vígjáték szerepel a műsoron. 1. Gray : Az ajánlott fedél. 2. Mik­­száth-Hevesi: Tavaszi rügyek. 3. Zágon István : Kék és piros. Helyárak : 80 fillér az ülőhely, 60 fil­lér az állóhely. A jegyek a bálra is érvé­nyesek. Az előadás pontosan 8 órakor kez­dődik. BÉKÉS 3 A jövő karácsonyra megjelenik a város monográfiája­ ­„Békés“ munkatársától.) A város képviselőtestülete, mint ismeretes, már évek­kel ezelőtt elhatározta, hogy Gyula mo­nográfiáját megiratja. Erre a célra külön alapot létesített s a monográfia megírására Scherer Ferenc dr.-t kérte fel, aki a felké­résnek eleget tett és az adatgyűjtés mun­káját azonnal megkezdte. A munka az évek során szépen haladt előre, úgy hogy a mo­nográfia már csaknem teljesen készen van. Mint értesülünk, Scherer Ferenc dr. a nagy­szabású történelmi munka kéziratát már most a tavasz folyamán átadja a városnak s igen valószínű, hogy a nagy érdeklődéssel várt monográfia karácsonyra már ki is ke­rül a nyomdából. A mű, amelynek anyaggyűjtését Sche­rer Ferenc dr. a komoly felkészültségű tör­­­ténetiró alaposságával és kitűnő érzékével­­ végezte, előreláthatólag két kötetben fog megjelenni s számos olyan adatot fog tar­talmazni, amelyeknek a helyi vonatkozáson túl az országos történelem szempontjából is meglesz a maga értéke és érdekessége. Úgy tudjuk, hogy a képviselőtestület a monográfia megjelenése után általános ut­canév-rendezést hajt végre s a nem helytör­téneti vonatkozású utcaneveket megváltoz­tatja. A képviselőtestület keddi közgyűlésén tárgyalt és elfogadott névváltoztatások csak egy részét jelentik az utcanévrendezés prog­ramjának s csak azt a célt szolgálták, hogy a monográfiába bekerülő térképen ne kell­jen kettős utcaneveket és még el nem ne­vezett utcákat feltüntetni. Politúrozott cement és mosható zongora Nagyjelentőségű találmány indul útnak Gyuláról (A „Békés“ munkatársától.) Régi hiánya és szükséglete a fényező és festő iparnak egy olyan segédanyag, amely lehe­tővé teszi különösen erősen pórusos fáknak gazdaságosan való politúrozását. Néhány fa­nemnél (tölgy, kőris, szil, stb.) éppen rendkívül mély pórusok miatt nem is fényez­­­tek magas fényre, hanem megelégedtek az egyszerű bedörzsöléssel, vagy viaszkolással. Szilfát például egyáltalán nem fényeztek, mert a mély pórusok telítése rengeteg anya­got és munkaidőt kívánt volna meg. Legújabban — s megelégedéssel álla­píthatjuk meg, hogy éppen Gyulán — Czinczár Dezső vezetése alatt álló képkeret­ a lécgyár laboratóriumában hosszas rés után sikerült végre megtalálni kísérlete­ezt az­­ anyagot. Ennek a „Realit“ nevű, szabadal­mazott és védjegyzett szigetelő és fényfo­kozó anyagnak az a jellemző tulajdonsága,­­ hogy minden felületen (fa, műkő, gipsz, lak­kozott felület stb.) jól köt és az így bevont felületeknek a szokásos sellakkal való poli­túrozását igen gazdaságosan teszi lehetővé. Mű­kő, gipsz és cementfelületnek fénye­zése eddig gyakorlatilag nem volt lehetsé­ges, a Realit ezt is lehetővé teszi. Sőt, amennyire az az eddigi téli megfigyelések­ből következhető, a Realittal kezelt felüle­tek az időjárás viszontagságainak is ellen­állnak s fagyállóvá teszik őket. Igen nagy jelentőségű tulajdonsága Realitnak továbbá az is, hogy a vele kezelt é­s kifényezett finom bútorok gyakorlatilag véve érzéketlenek lesznek a víz iránt s ez a tulajdonság ennek az újonnan felfedezett szernek a hasznosságát nagyban emeli. Némi túlzással azt lehetne mondani, hogy ezután az eddig féltve őrzött zongorát le lehet majd mosni, ami eddig gyilkos merénylet­­számba ment volna. A szakkörökben nagy örömm­el fogadott és nagyra értékelt Realit mellett egy másik jelentős fényezési anyagot is előállítottak a lécgyárban, erről az anyagról azonban hely­szűke miatt már csak későbben tudunk be­számolni. * A gyulai törvényszék jövő évi tanácsi és ü­gybeosztása (A „Berces­ mumaiarsam) Szakolczay Lajos kúriai bíró a gyulai kir. törvényszék elnöke kibocsátotta a törvényszék 1937. évre szóló tanácsi és ügybeosztását, amelyből a következőket tudjuk meg : I. polgári felebbezési és Ke. ügyek ta­nácsa : elnöke Szabó László tanácselnök, tagjai dr. Paulinyi Gyula és dr. Ondrás Pál tszéki bírák. II. polg. fel. tanács : elnöke dr. Frailer Jenő tanácselnök, tagjai Lánczy Lajos és Lazsó Gábor tszéki bírák. Mindhárom tanács jegyzője dr. Beöthy Elemér joggyak. Büntető tanács és uzsorabíróság , elnöke Ungvári János tanácselnök, tagjai vitéz Láng Ernő és dr. Bölcsházi Zoltán tszéki bírák. Vádtanács, büntető felebbviteli tanács és fiatalkorúak tanácsa : elnöke Szakolczay Lajos kúriai bíró,­­tagjai dr. Csatáry László és dr. Kulitzy Béla tszéki bírák. Az egyesbirói ügybeosztás a követ­kező: Házassági perek és ügyek: Sinka Endre tan, elnök, I. fokú vagyonjogi perek : dr. Nánai Lajos tszéki biró. Csőd-, kényszeregyezségi- és cégügyek : dr. Kulitzy Béla tszéki biró, vizsgálóbíró és büntető egyesbiró dr. Vályi Nagy István tszéki biró, fiatalkorúak bírája Lánczy Lajos tszéki biró, jövedéki kihágási ügyek : dr. Csatáry László tszéki biró, Szúcsépeí bámilyet havi 10 f-ős részletre adok. Scheibert László könyvkeres­kedő, 1587 1—'* Toka!5 Borozóban J­&£ Szilveszter est Családias szórakozás ! Halvacsora! 1573 2 3 Cigányzene!!!

Next