Békés, 1937. július-december (69. évfolyam, 145-296. szám)

1937-07-01 / 145. szám

2 légkört teremt számunkra, hogy remélhetőleg elő­nyösen fogja befolyásolni többi külföldi kölcsö­neink rendezésének az ügyét is s az ennek foly­tán felszabaduló pénzügyi erőket azután majd az ország belső financiális megerősítésére fordít­hatjuk. Javítások a sporttelepen A GyAC vezetősége a sportpályán szük­séges javítások elvégzésére akciót indított. A főispán tekintettel arra, hogy nagy jelen­tőséggel bír az a körülmény, hogy Gyulán a korszerű követelményeknek megfelelő sport­pálya legyen, a GyAC elnökségének anyagi segítséget nyújtott. Az elnökség köszönő ira­tában bejelentette a főispánnak, hogy a pá­lya salakozási munkálatait, rúdugrópálya el­készítését, valamint a szolgalakás építését megkezdették. Szabott árak javaslat fekszik a kereskedelemügyi miniszter előtt: a kereskedelmi és iparka­mara kéri a szabott árak bevezetését. A miniszter dönteni fog és tollvonásával való­szinüleg a szabott árak felé dönti el a kérdést . . . ! Végre maguk a kereskedők is észrevet­ték,, hogy még­sem egészen helyes az, amit szabadkereskedelem címén művelnek. A behívogatást már tiltják ... De disz­kréten ma is odahajol a kirakat előtt megál­ló ember füléhez és ma is elsuttogja mon­danivalóját­ a külön erre a célra szerződte­tett csalogató ember. És ha a vevőjelölt elszédül és bemegy, odabenn tényleg meglepetések érik. A kabá­tért, amiért kétszáz pengőt kérnek. — Meg­lehet venni 85 pengőért! Ezt akarják most megszüntetni a keres­kedők és a miniszter is. Ezt a rendszert, amelyik alku-alapon drágábban adja át az áruját, mint szabottár-alapon a szolid keres­kedelem. Azt a rendszert, ahol a kereskedő az árucéljára nem árat ír, hanem három betűt, ami az ő titkos írása szerint minimá­lis árat jelent, amely alá lemenni nem lehet — de ha árat kérdeznek tőle, akkor két és félszer annyit mond be ... ! A szabott árnak tapsolni fog mindenki — más kérdés azután, hogy ezeket az ára­kat hogyan szabják meg .. . ! A szabott árakat nem elég bevezetni, a szabott árak megszabása körül is kellene valami más rendet teremteni. Valahogyan bele kellene kalkulálni az áru és pénz forgal­mi útjába a fogyasztót is, aki ha földműves, ha tisztviselő, keserves verejtékekkel keresi meg azt a keveset, amiből nem lehet „tőke­­képződést“ elősegíteni! A termelés és a fogyasztás között ma ott áll a kikerülhetetlen kereskedelem mel­let a nagyon is könnyen kikerülhető közve­títő kereskedelem! Ez a megálló teljesen felesleges az áru útjában. A termelés szer­vezze meg maga a piacot, a kereskedő ke­resse fel maga a termelő iparost vagy gyár­telepet . . . ! A kereskedelmi miniszter dönt ebben a kérdésben és biztosra vesszük, hogy meg­találja a módját, hogy a szabott árak fedd­hetetlen alapra helyezzék a kereskedelmet és ugyanakkor éppen a helyesen megsza­bott árak révén az áru is megtalálja útját a fogyasztóhoz ! PAPÍRSZALVÉTÁK, TORTAPAPÍ­ROK szépek, olcsók DOBAYNÁL BÉKÉS 1937 Julius X Cipész és FolionitzakMmberti iparosok munka­idejének megállapítása az Orosházi járásban Az orosházi járás cipész-, csizmadia- és papucskészítő iparosai azt kérték, hogy járás főszolgabirája állapítsa meg a munka­­ idő kezdetét és végét. A főszolgabíró ennek a kívánságnak eleget tett és a munkaidőt a a következőképpen szabályozta: a munka reg­gel fél 8-kor kezdődik és 12­ óráig tart, majd fél 2-ig ebédszünet van, azután 5 óráig foly­tatódik. Kikötötte még a főszolgabíró, hogy a tulajdonképpeni munkakezdet előtt negyed órá­val jelenjenek meg az ipari munkások munka­helyükön, hogy a munkát előkészítsék. Az alispán a főszolgabíró sérelme­zett kikötését törölte, azzal az indoklással, hogy Orosházán ebben a szakmában nagy­üzem nincs, s így előkészítésre nincs szükség. 3——B——P I­If HO­NT­HY Csütörtökön új szerepben vendég­szerepel Honthy Hanna a színházban. Hon­­thy Hanna a legnagyobb magyar operettpri­madonna csodát művelt a gyulai közönség­gel. Amire csak a boldog békeidőben volt példa olyan roskadásig zsúfolt ház volt a színházba, hogy százával ment el a gyulai közönség a pénztártól jegy nélkül, mert az előadás megkezdése előtt már egy órával min­den jegy elkelt. Erre a soha nem tapasztalt példátlan nagy érdeklődésre való tekintettel HAN­N­A Sebestyén Mihály színigazgató azzal a kérés­sel fordult a nagy művésznőhöz, hogy ha­lassza el külföldi utazását és csütörtökön este is lépjen fel a színkörben. Honthy Hanna a legnagyobb magyar ope­rettprimadonna csütörtök este az „Eső után köpönyeg“ c. operettújdonság primadonna szerepében vendégszerepel az Erkel Ferenc színkörben. Jegyek árusítását már megkezdte a színházi pénztár. Megkezdődtek az állami kórház telkének bekerítési munkálatai A rég várt és az építőiparosok által hőn óhajtott kórházi építkezések, habár most még csak igen kis összeg, 29.000 pengő ere­jéig kezdetüket vették. A gyulai m. kir. Ál­­lamkórház gondnoki hivatala már vállalatba is adta a munkákat és pedig az ujjonnan vett telkek következtében szükségessé vált beke­­rítési munkálatokat Titz Reinhardtnak, míg a kocsis lakást és istálló építését, valamint a széntároló áthelyezési munkálatait Schnei­der Mátyás építkezési vállalkozóknak. A terv­be vett nagyobb arányú építkezés, - amely­nek tervei már régebben elkészültek, - megin­dításáról a belügyminisztérium ez ideig még nem intézkedett. A kedd éjszakai eső nagyon kedvező volt Kedden este fél tizenkettőkor a színház­ból hazatérő közönséget hatalmas felhőszaka­dásnak is beillő zápor zavarta meg. Az em­berek nagy része bőrig ázott, mire otthoná­nak biztos födele alá jutott. Az eső ezután megcsendesedett, de egész reggelig kitartóan esett. A lehullott esőmennyiség 19 ,4 milli­méter volt Gyulán. A csendes meleg éjszakai eső nagyon jó hatással volt a kapás növényekre és kerti veteményekre. Az aratás menetét kis­a­sé megzavarta ugyan, de az aratás alatt le­vő gabonanem­űnek minőségére káros befolyást nem gyakorolt. A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület, Gyula XVI. év társulatának befizetései 1937. évi julius hó 1-én kezdődnek. A Heti betétosztálynak feltételei : A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület, Gyula a takarékosság felélesztése és a közön­ség vagyonosodásának előmozdítása céljából elhatározta, hogy hetibetéteket újból elfogad. A hetibetét legkisebb összegét egy pengőben állapította meg, de a részjegyzőknek jogukban áll több részjeggyel i­s belépni. Minden aláíró kötelezi magát minden részjegy után hetenként egy pengőt befizetni és a be­fizetéseket három évig pontosan teljesíteni. Ezen idő alatt a tőke nem vehető ki. A pontos befizetés el­mulasztása esetén minden egyes pengős heti részlet után hetenként két fillér késedelmi kamat fizetendő, a második elmulasztott héttől kezdődően. A késedelmi kamatok végösszege az illető évtársulat összes tagjai között a betéteik arányában osztatik fel. A heti betétek után a kamat a mindenkori viszonyokhoz mérten állapíttatik meg, ezidő szerint netto 4 százalék kamatot térítünk és ezt félévenként, június 30-án és december 31-én tőkésítjük a törzskönyvben. Aki a hetibetét befizetését megszünteti és háromszori felszólítás dacára a hátralékos részle­teket be nem fizeti, elveszíti a befizetés jogát és a már befizetett tőkét csak a három év eltelte után kapja vissza és pedig aki a befizetést egy éven belül szüntette meg, minden kamat nélkül, aki pedig egy éven túl hagy fel a befizetéssel, 2 százalék kamattal kapja vissza tőkéjét. A befizetések minden hétköznap délelőtt, de minden héten legkésőbben szombat délelőtt teljesítendők az intézet pénztáránál. Kívánatra csinos perselyt is ad az intézet, mely az évtársulat leszá­molásakor a betevő tulajdonába száll. Egy éven túl befizetett könyvecskére a befizetett tőke 90 százaléka erejéig előleget folyósítunk. Minden részjegyző egy könyvecskét kap, amibe a befizetések bejegyeztetnek. A könyvecskéért 30 fillér fizetendő ; ugyanannyi fizetendő akkor is, ha a könyvecske másra ruháztatik át. Elvesztett könyvecskék megsemmisítésénél a törvényszabta eljárás követendő. Ha egy részjegyző a befizetés tartama alatt meghal és örökösei a befizetést nem folytatnák az intézetnek kötelességében áll — kívánatra — a befizett tőkét kamataival együtt a törvényes örökö­söknek kifizetni. A befizetések minden év junius hó 1-én kezdődnek és három év eltelte 30-án zárulnak, amikor is a kamataival gyarapodott tőke a tulajdonos kezeihez fizetik ki.után junius hó Heti betétekre jelentkezőket már a mai nappal előjegyezünk a hivatalos órák alatt. Gyula, 1937. május 15-én. 557 9—iö cv. Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület

Next