Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1870
I. Jelentés az l87°/i-ik tanévről. Augusztus 24-én elrendelte egyházunk, hogy algymnasiuma latin nyelvvel kapcsolatos, magyar tannyelvű polgári iskolává alakíttassák át. Ugyanakkor előbbi polgári iskoláját, mint már most szükségtelent, megszüntette s ennek vezetőjét, Soltész Nándort, az újba áthelyezte. Ezen átalakítás folytán a múlt évi gymnasialis tantervnek is meg kellett változnia. A változtatásban irányadóul szolgált : az acsai gymnasialis tanterv, a polgári iskolára vonatkozó országos törvény, a ministérium által kiadott gymnasialis tanterv és a helyi viszonyok követelése. Ezen tényezők eredménye az alább következő tanterv, melynek érthetőbbé tevése végett megjegyzendő : 1) A vallás magyar és tót nyelven taníttatik, mivelhogy a 70 protestáns közöl 56 szívesebben tanulja ezen tárgyat tót, mint magyar nyelven. 2) Noha a tannyelv magyar, mégis hazai más nyelvül német helyett a tót vétetett fel, mivelhogy nálunk ez a többség nyelve. 3) Ez évben a tót nyelvet minden osztálybeli, polgári irányú tanulónak együtt kellett tanulnia azért, mert e részben mindnyájan egyenlőn kezdők voltak. 4) A német nyelv az első és második osztályból részint a törvény alapján, részint azért maradt ki, hogy a tót nyelv tanulása az ezen osztályokbeli gymnasiális irányuaknak lehetővé tétessék; ellenben a harmadik és negyedik osztályban azért van az acsai tantervben kiszabott két-két óra helyett három-három felvéve, hogy a felebbi kihagyás lehetőleg pótoltassák. 5) A latin nyelv azért nem rendkívüli tantárgy még most, mert a tanulók 7/d része gymnasiális irányú. 6) A rajzórák elégtelensége — erőhiány. E bajnak, talán már nem sokára, az leend orvossága, hogy a felállítandó városi rajztanoda a polgári iskolához csatoltatik. 7) A testgyakorlás még mindegyre magán után, Bartóky István és Launer Károly urak ingyen való szives közreműködésével történik; de azért e részben a tanulók, a mennyire az idő mostohasága megengedte, fogyatkozást nem szenvedtek.