Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1876
I. Jelentés az 1873 . tanévről. Julius 20. A helybeli ág. hitv. egyház presbyteriuma a következőt határozta : „Az egyház jelenlegi anyagi helyzetének, az idők mostohaságának s a mellett az iskolák évről évre való szaporítása kényszerűségének tekintetbe vételével, hozzá adva azt is, hogy a reálirányú tanulók a gymnasiális tanulókhoz képest mindig szembeszökő kisebbséget képeznek, szótöbbséggel határozza a presbyterium, hogy a gymnasium, mint tisztán gymnasiális irányú, négy tanerővel hagyassák meg.“ — Magyarázatul : Mivel Csaba városa a felsőbb népoktatásról gondoskodni hajlandó nem volt, 1870. helyes dolognak látta a t. presbyterium úgy intézkedni, hogy az ő algymnasiumába az elemi népiskolából kikerült azon fiuk is bejárhassanak, a kik a tanulói pályán maradni csak két-három évig szándékoznak, tehát, a kik a latin nyelvet magokra nézve szükségesnek nem tartják. Hogy az ilyen fiuk is bejárhassanak, megváltoztatta a t. presbyterium az algymnasium czimét s a volt négy rendes tanárhoz még egyet adott, Soltész Nándort, azon megszoritással, hogy ezen ötödik tanár csak a vallást, a szépírást és a tót nyelvet tartozik tanítani. A tót nyelv ugyanis kötelezővé tétetett azokra nézve, akik a latint nem tanulják. Különben az iskola tanterve változatlan, azaz, gymnasiális maradt Ezen új állapot első évében az iskola czíme „latin nyelvvel kapcsolatos polgári iskola“ volt; miután azonban a tanfelügyelő kifogást tett az ellen, hogy a latin nyelv nem rendkívüli tárgy, a következő tanévben elejtette a t. presbyterium a múlt évi czimet s helyébe „realgymnasium“-ot tett, épségben hagyván minden egyebet. Ezen uj czim alatt, de az előbbi szervezettel élt aztán az iskola 1876-ig. Midőn tehát a t. presbyterium az „algymnasium“ czimhez visszatért s ezen czimen Soltész Nándort visszavette, nem hányán változtatott az iskolának, hanem egyszerűen tanerejét fogyasztotta. Egyébiránt az az ok, melyből az első czimváltoztatás következett, hogy t. i. Csaba városa a felsőbb népoktatás-