Békésmegyei Hirlap, 1926. április-június (6. évfolyam, 26-51. szám)
1926-04-01 / 26. szám
Gyuía, 1926 április V Ara 1200 korona. Csütörtök, VI. évfolyam, 26. szám Békésmegyei Hírlap POLITIKAI LAP. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL I Előfizetési ára negyed évre 35,000 K. Báró Wenckheim Béla utca 9. sz. Telefon sz. 134. ------0-----Kiadja a „Kultúra“ Lapkiadó R.-T. Gyulán. Egyes számára: csütörtökön 1200 korona, vasárnap 1500 korona. Kellemetlen az igazat kimondani, de még kellemetlenebb azt hallani azoknak, akiknek fáj az igazság. Ám aki szól, az csak igazat szóljon, ha pedig figyelembe akarja venni a különféle tekinteteket, akkor ne akarjon beszélni. Rákóczi Ferenc emlékét ünnepelték a fővárosban és sok ezer ember és sok száz előkelőség jelenlétében dr. Ballagi Aladár egyetemi tanár, hires történettudós tartotta az emlékbeszédet. Beszédében a nagy fejedelem méltatása mellett kitért a Habsburg család magyargyülölő politikájának ismertetésére, a haraffák és más hóhérok véres munkáira s végeredményben azt a következtetést vonta le, hogy a Habsburgok minden időben ellenségei voltak a magyaroknak. Az emlékbeszéd eme része nagyon kínosan érintette a jelen volt József főherceget és fiát, kik nyomban eltávoztak az ünnepélyről. Nagyon sajnálatos, hogy éppen József főhercegéknek kellett ezeket a kegyetlen igazságokat végighallgatni, s meg kell állapítanunk, hogy ellentétben a többi Habsburgokkal, ők mindig csak őszinte jóindulatuknak és szeretetüknek adták tanújelét a magyarsággal szemben. Így tehát nagyon sajnálatos, hogy éppen nekik kellett lenyelni a keserű labdacsot. Azonban bármily elismeréssel adózunk is a derék főhercegnek és fiának, mégsem ítélhetjük el a tudós professzort azért, mert bátran meg merte mondani az igazságot, mely ma nagyon is aktuális. Mert hiába hivatkoznak arra a felháborodott Habsburg-tisztelők, hogy lovagiatlan dolog most ütni a Habsburgokon, mikor nem tudnak védekezni, hiszen napról-napra tapasztalhatjuk, hogy milyen erőszakos Habsburg propaganda folyik hol Ottó, hol Albrecht, hol más főherceg érdekében. Nagyon is időszerű tehát figyelmeztetni a nemzetet azokra a kegyetlenkedésekre, amelyeket a magyar nép a Habsburgoktól állandóan szenvedett. Mi tiszteljük a szerencsétlen özvegy királyné nagy fájdalmát, rokonszenvünkkel kisérjük a királyi árvák sorsát, de oly sokat szenvedett és oly nehéz sors alatt nyögő nemzetünk jövőjét senki kedvéért nem vagyunk hajlandók feláldozni semmiféle érzelgős szempontoknak. A szerencsétlen királyi árvák majd csak megélnek szépen, rangjuk úgy látszik a levegőben van az idén a meglepetések és felforgatások szele, mely a különféle társulati elöljárók választásánál érezteti nem mindig kedvező hatását. Szombaton zajlott le az iparkamarai tagválasztás, mely alkalommal az iparosok csakúgy mint a kereskedők két-két rendes és két-két póttagot választottak. Máskor igen csendesen mentek végbe ezek a választások, ezúttal ellenben hangos volt a városháza környéke a kortesek és a különféle járművek zajától. Mert a környékbeli szavazókat kocsikon és autókon fuvarozták a helyszínére. Az iparosság impozáns komolysággal tömörült jelöltjei mellé, úgyhogy Sas József ipartestületi elnök egyhangúlag, de Pfaff Ferenc építőmester is óriási többséggel lett megválasztva rendes,Balog Endre és Pénzes Ferenc pedig póttagoknak. Az iparosság bizalma érdemes egyéneket emelt a díszes méltóságra, mind a négyen hosszú és tisztes közéleti tevékenységükkel szolgáltak rá erre a kitüntetésre. Sál Józsefnek különben ebben az évben ugyancsak kijutott a kitüntetésekből s ez az esztendő már csak azért is nevezetes fordulópont életében, mert most ünnepelte házasságának, városi képviselőtestületi és törvényhatósági bizottsági tagságának huszonötéves évfordulóját, továbbá éppen most választották imponáló egy akarattal és lelkesedéssel újból ipartestületi elnökké és iparkamarai taggá. Az iparosság érdemes vezérének ezen alkalomból mi is őszintén gratulálunk és további közérdekű munkásságához sok szerencsét kívánunk. Úgy halljuk egyébként, hogy az iparosság körében mozgalom indult meg, hogy a kamarai tagok tiszteletére egy 100—150 terítékes bankettet rendezzenek az ünnepek utáni szombaton. A kereskedői címen szereplő és tagválasztási jogosultsággal bíró kofák, kupecek és hasonló foglalkozású egyének szerepeltetése következtében a kamarai választás a kereskedőknél már nem mutatta azt a komoly és imponáló megnyilvánulást, mely az iparosok választását oly szépen jellemezte. Annyi bizonyos, hogy amilyen megnyugvással fogadta az iparosság az ő választásuk eredményét épen olyan megütközést és elégedetlenséget keltett a kereskedők választásának eredménye ennek azonban egyéb okait ezen a helyen nem is kívánjuk feszegetni.hoz méltóan, ellenben ez a széjjelszórt, letiport tízmillió magyar még bizonyosan nagyon sokat fog szenvedni, nélkülözni, tűrni és csalódni. Nincs-e tehát jogunk keresni a magunk boldogulásának útját? Akár egy képviselőválasztás a szélsőbalon úgy nézett ki a város képe szombaton. Teherautó teherautót ért és azon zöldséges kofák, piaci halárusok, cigánykupecek szorongtak. És ezek döntötték el a szavazást és ezek választottak. Az Otthon kávéház szívesen látna minden héten egy ilyen választást, mely a választás fegyvereit mindenben átvette a régi mungó világtól azzal a különbséggel, hogy a paprikás helyett zónapörkölt, a bor helyett két pohár sör és a piros toll helyett teherautós idő és visszaszállítás szerepelt. Mi nem tudjuk, de azt mondjuk, hogy egyeseknek 36 milliójába került a választás, mely „csakazértis“választás volt. A mindenféle fajta közlekedési eszközök segítségével azután sikerült is felhajtani olyan elemeket, akik a komoly kereskedelemmel semmiféle kapcsolatban nem állanak. Az egyik kétegyházi „kereskedő" (a piacon képes kalendáriumot árul, de dolgozik rövidáruban is) ezt kérdezte: — Milyen elnököt vagy képviselőt választunk ? Nem értjük a törvény intencióit, mikor ezeket az alakokat is egy sorba helyezve látjuk a képzett komoly kereskedőkkel, és ezeket is szavazati joggal ruházta fel.A kamarai tagválasztásnál a szerzett tapasztalatok alapján minden esetre oda kellene törekedni, hogy csak oda való elemek, vagyis azok akiknek nyílt üzletük és kellő képzettségük van, azok kapjanak szavazati jogot. Csakis ezeknek a műveletlen tömegeknek segítségével lehetett úgy megrendezni ezt a választást, ahogy az lefolyt. Nem tudjuk ugyan az igazi okát a régi vezetőségi tagok kibuktatásának, azonban kifejezésre kell juttatnunk a sok oldalról tudomásunkra adott ama panaszt, hogy a gyulai keresztény kereskedők oly kiváló és köztiszteletnek örvendő régi neves tagját, mint Zuzmann Jánost méltatlanul érte a mellőzés. Azon az állásponton vagyunk, hogy amidőn az iparosok és kereskedők a kamarába tagot választanak, olyanokat kell odaküldeni, akik tudásukkal, közéleti és szakmabeli működésükkel méltán képviselik szakmabeli társaik érdekeit. Sándor Dénesnek képzettségét és rátermettségét szíves örömmel elismerjük és mindenképen odavalónak tartjuk, de nem hisszük, hogy örömét találja a bizalom olyan formájú megnyilvánulásában, mint ahogyan, — bizonyára rajta kívül állók jóvoltából — történt. Kezdődik a bomlás. Hála a kétegyházi Freisinger nagybácsi kofa és kupec szállító teherautója gyorsjáratának a választás eldőlt. Az eredmény, rendes tagok: Sándor Dénes, Szécsi Márton, póttagok : Scheibert Jakab és Neumann Márton. De még ezzel nem fejeződött be a választási küzdelem, mert kulisszatitkok is vannak. Scheibert Jakab — igen helyesen — nem akar ütközőpont, jobban mondva lóláb palástoló lenni, már megírta a kamarának, hogy póttagságáról lemond. De megindult a bomlás a közszeretetnek örvendő választás miatt a Csarnokban is, ahol már lemondott az elnök: Reisner Arthur, az alelnök, Zuzmann János és a választmány 20 tagjának lemondó aláírását tegnap már ott láttuk az idén. Hogy ezeken kívül a Csarnokból 70—80 tag kilép annak a hírét számos oldalon megerősítik és hasonló a helyzet az Orige szépen virágzásnak indult gyulai csoportjánál is; ott is lemondott a két alelnök Zuzmann János és Laufer Sándor és erősen mozognak úgy a választmányi, mint a rendes tagok. Most, mikor az ipar és a kereskedelem olyan súlyos helyzetben van, hogy a lét vagy nem lét kérdésével kell számolnia, ma ilyen dolgoknak nem szabadna megtörténni. Egy-két ember nem szabad, hogy éket verjen a gyulai kereskedelem tisztes tagjai közé és hisszük is, hogy mindezekre még meg fog jönni a felelet. Károly József: Kamarai tagválasztás cigányokkal és kofákkal. Gyula szinteletet változtat. Szolnok város szinügyi bizottsága legutóbb arról értesítette városunk tanácsát, hogy Szolnok kilépett a kecskeméti szinikerületből és egyben közli, hogy Debrecen városával van tárgyalásokban az irányban, hogy Debrecen—Szolnok —Gyula állomáshelyekkel új szini kerületet alkossanak. Kéri a várost, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzon és a közeljövőben megtartandó értekezletre megbízottját küldje el Debrecenbe. Értesülésünk szerint még egy másik életrevaló terv is merült fel. Nevezetesen pedig az, hogy Miskolc—Szolnok—Gyula városok alkossanak egy új szintkerületet. Ez a megoldás is tetszetős. HEGEDŰK hegedőbtfrok és alkatrészek kaphatók a Kultúra nyomda t.-t. könyvesboltjában.