Békésmegyei Közlöny, 1877. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1877-01-04 / 1. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" így­ I. sz. (­) Gyulán e h­ól-én a gyulai kör rendes évi közgyűlést tartott, melynek a tisztújítás képezte lé­nyegét. (*) B.­Gyulán uiult h­ó 31-én temették el Szita Fülöp uradalini volt nyugalmazott főkertészt, élte 76-ik évében. Szakmájában igen képzett, s ta­pasztalt férfiú volt, a magánéletben pedig számta­lan barátokkal dicsekedhetett, miért is sokan fáj­lalják elhunytát. Béke porai felett! (?) Daltársulat. Gyulán a „Korona" ven­déglő termében a mult hó 31-én és e hó 1-én D. Emil magyar és „nemzetközi" daltársulata szerzett kellemes estélyeket. Igen sokan vettek részt az előadáson ugy annyira hogy a bevétel számításon felüli volt. (?) Gyulán a törvényszék elnökénél No­vák Kamill urnál, a kir­­tszék tagjai ez év első napján in corpore tevék tiszteletüket . Herberth tszéki bíró ur mondott a testület nevében egy szép üdvözlő beszédet, mely után elnök úr rövid, meleg szavakban köszöné e megemlékezést, egyszersmind kiemelvén, hogy „alig hisz olyan törvényszéket, hol gyorsaság, rend, fegyelem s munkásság úgy kifejt­ve legyen, mint a saját vezetése alatti tszéknél." Beszéde viharos éljenzéssel fogadtatott. * A b.-csabai lábbeli készítő társulati ifjúság folyó 1877-ik évi január hó 6-án a „Zöld fához" czimzett vendéglő termében Zsiga András fuvó-ze­nekara mellett tánczvigalmat rendez, melyre a t. cz. közönséget tisztelettel meghívja. Belépti díj tet­szés szerint. Kezdete 7 órakor. * Egy l­ymen-hir. Rónai Mari kisasszonyt, ki nem rég a gyulai közönség kedvencze volt, a napokban jegyezte el Kis Béla operetténekes. Di­csőséget és boldogságot kívánunk a fiatal pár éle­tére és pályájára! * Bucsuszavak. Midőn Orosházára kán­tortanítóvá történt megválasztatásommal legközelebb Vásárhelyt elhagyandó leszek .Elmulaszthatlan köte­lességemnek ismerem mindazon számos barátaimtól s jóakaróimtól búcsúzni, kik iránt folytonosan az őszinte irántam s családom barátság melegével, nemes szivük vonzalmával ugy jó, mint balsorsunk­ban irántunk részvéttelt kebellel viseltettek. Fogadja mindenekelőtt az ágost. hitv. ev. egyház demű közönsége forró hálámat a keblében nagy év­kilencz évi működésem alatt az irántunk kitüntetett szere­tetért, becsülésért Fogadja az ipar-egylet­nek. vá­lasztmánya és minden tagja mély köszönetemet a bizalomért, melylyel engemet mint egyleti tárnokot megajándékoztak. Fogadják szeretve könyv­tisz­telt kántor-, ugy minden felekezetbeli tanitótársaim búcsúzó baráti jobbomat; kívánom, hogy fontos működ­ésök, fáradalmuk által virágzóvá tegyék e várost, boldoggá az emberiséget, dicsővé e hazát ! Midőn magamat becses emlékezetükbe ajánlanám, isten áldását, kéri e város kicsinyére és nagyjára, H.-M.-Vásárhely, 1876. decz. 31-én. Sass István, evang. kántor-tanitó. (i) Békésen a mult év deczember 28-ik nap­ján Jantyik Györgyné házát két ismeretlen egyén meglátogatta álarcz alatt , s a szegény asszonyt megfosztották pár száz forintjától, melyet az nap kapott földje elárusitásából. A nyomozás folyik. (i) Rendőrellenes eljárás. Téli idő levén sertések ülésének ideje. Békésen a sertések perzse­lését az utczán, sőt udvarokban gyakorolják. Vajjon helyesli-e ezt a hatóság ? (i) A békési kaszinó folyó hó 7-ik napján tartja közgyűlését. Ez eredményről bővebben annak idejében szólunk. * A nagyváradi jogakadémia török sebesültek javára gyűjtést rendezvén, ifjúsága a néhány csabai kisasszonyt is felkért ilyennek eszközlésére. A gyöjtőbizottság pénztárnoka, Lázár Kálmán úrtól egy levelet vettünk a napokban, melyben a Kecsmá­rik Nina kisasszony gyüjtőb­en foglalt nemesszivű adakozók neveinek és a begyült összeg közzététele iránt megkeres, mely megkeresésnek a legsziveseb­ben a következőkben teszünk eleget: „Krcsmárik N­i­n­a úrhölgy idén a török sebesültek javára a kö­vetkezők adakoztak: Komáromy Béla 1 frt, Vidovszky Gyuláné 50 kr., Reisz Gáborné 30 kr., Félix Ákosné 1 frt, Kohn Hermann 50 kr., Lőwy Re­gina 50 kr., Steinek I. 1 frt, Kristóffiné 20 kr., Freund Lajos 1 frt, Karassiay Júlia 2 frt, Ruzitsky 1 frt, Cseh F. 1 frt, Thomasz 1 frt, Schmidt­hauer 1 frt, Fialka Miksa 1 frt, Smidt 1 frt, Lőwy Soma 1 frt, Osváth 50 kr., Réthy 50 kr., Kudelka 50 kr., Fennesz 1 frt, Krcsmárik Ni­na 1 frt, Nagy Ödön 50 kr., Tischler Károly 50 kr., Bartóky Lász­lóné 1 frt, Omaszta Gusztáv 1 frt, Omaszta Elek 1 frt, Komáromy S. 1 frt, Such Albert 1 frt, Bartl Ödön 1 frt, Urszinyi 1 frt, Sartsevits Betti 1 frt, Zsilinszky Endre 1 frt, Bonner Lajos 1 frt, Réthy 1 frt, B­artóky Istvánné 1 frt, L. Lipótné 1 frt, Ko­ricsanszky Lajos 1 frt, Th­omka Emil 1 frt, K. A. 1 frt, Schwartz László 1 frt, Roszner 50 kr., N. N. 1 frt, Danielovits Andor 50 kr., Stark A. 1 frt, Kisné 1 frt, Reök Ilon 50 kr., Omaszta Gyula 50 kr., Bogár Dánielné 1 frt, Bujdos Alajos 50 kr., N. N. 20 kr., N. N. 40 kr., N. N. 40 kr., T. A. 30 kr., Ubrinyi István 1 frt, Ubrinyi Andorné 1 frt, Dr. Sziasznyi 1 frt, Beliczey Antónia 1 frt, Kop­csák Mihályné 1 frt, Rozenthal Zsigmondné 50 kr., Vidovszky Károly 1 frt, Hornyacsek 50 kr., Sár­kány Emil 1 frt, Szeberényi 1 frt, Németh Lajos 50 kr., Hrabovecz József 50 kr., Badics Elekné 1 frt, Horváth János 1 frt, Melczer Kálmán 1 frt, Omaszta Szilárd 1 frt, Lőwy Antal 1 frt, Kohin Ig­nácz 50 kr., Petrovics Soma 50 kr., Haan Lajosné 1 frt, Dr. Bende 1 frt, Fodor István 1 frt, Lavatka Ágoston 1 frt, Rimler Mathild 1 frt, Rázel István 1 frt, Kemény Mih­ályné 1 frt, Simay Lajosné 50 kr., Weszely Midőn a jelen Béla 3 frt. Összesen 70 frt, 81 kr. adományokat nyugtatványozni sze­rencsénk van, fogadják egyszersmind a kegyes szivü adakozók a szenvedő sebesültek nevében leghálásabb köszönetünket! Nagyvárad, 1876. évi decz. hó 29-én. „A török sebesültek javára gyűjtést ren­dező jogakadémiai bizottság." Mindenféle a hazából és Nagyvilágból. * A szerb urak a monarchia lobogójára a mult hét óta nem reflektálnak : nyilván megijednek, nem ugyan tőlünk, hanem attól, hogy elfogy a puskaporuk. * Rablógyilkosság. Gálcséhez közel lában egy szolgálólány 4000 frtos tem­ót egyik fa­csinált. Mikor pénzét megkapta, s hazafelé ment, az uton megtámadták, több késszurással meggyilkolták s a pénzét elrabolták. * A Maros monitoron történt szerencsétlenség áldozatai közül 3 megsebesült matróz meghalt. * Sértett önérzet. Wiellenbacher Henrik, azon bakó, ki Francesconit közelebb Bécsben kivégezte, nyilatkozatot közöl a bécsi lapokban. Több orvos ugyanis megtámadta őt, hogy hosszasan kínozta a halálra ítéltet, s nem érti mesterségét. * Megjelent és hozzánk beküldetett. A „Szarvasi Újság" előfizetési felhívása, tízen jan. 14-től egyszer heten­­ ként megjelendő társadalmi, kereskedelmi és gazdászati he­tilap előfizetési ára egy évre 5 frt, félévre 2 frt u0 kr., ne­gyedévre 1 frt 23 kr. Az előfizetési pénzek Sipos Somához küldendők Szarvasra. A lap Mezőtúron Gyikó Károly nyomdájában fo­g nyomtatni. — Lesz tehát Békésmegyében 4 újság, habár a „Szarvasi Újság," ugy mint az „Orosháza" csak épen községének érdekeit akarja leginkább képviselni. * Megjelent a „Petőfi-társaság lapjának" mutatvány­száma. A lap sokat igér, s a társaságnak magának az lenne czélja, hogy a magyar szépirodalmat terjes­sze. Félünk azon­ban, hogy itt is csak azaz egy pár ember fogja majd a tár­saság szellemi, ugy anyagi hasznát kimeriteni, ki elég ügyes lett kezébe ragadni a főszerepet. Nem ismerjük a társaság alapszabályait, tehát nem szólhatunk hozzá, ámde ha úgy van, ha az a néhány név, mely az előfizetési felhíváson sze­repel, fog majd törvényeket szabni boldognak, boldogtalan­nak,­­ vagy írói szabadalmak osztogatásával mintegy véd­nöki tábort akar képezni, akkor nem jóslunk neki semmi jövőt, és épen nem fog megfelelni a Petőfi szabad szellemé­nek, és azon szabadságszeretetének, mely magát vaskalapo­sok által vezettetni nem engedi. Kívánjuk azonban, hogy ne úgy legyen, s mert a czél előttünk is szent, csak az eszkö­zök is ahhoz méltók legyenek, tehát ajánljuk a lapot a nagy közönség figyelmébe. * A „Magyarország és Nagyvilág" mult évi utolsó 53-dik számának tartalma: Szöveg: Szavbet basa. — Az egyetlen arany. Elbeszélés. (Tolnai Lajos.) (Vége.) — Az első hó. — (K. P.) Egy boldogtalan nő. b­eszély Turgenyev Iván.) Vége. — Fővárosi tárczalevél. Egy Szylveszter­ estéje (Porzó.) — Shelleyből. Költ. (Csukássi József.) — Az ének­lecrke. — Újév napján a Vatikánban. — Torpedo-robbantás hatása. — Különfélék. — Sakkfeladvány. Képrejtvény. — Szerkesztői üzenetek. Rajzok: Szovjet basa, a konstantinápo­­lyi konferenczia elnöke. — Az ének-leczke. — Újév napjan a Vaticánban. — Az első hó. — Torpedo-robbantás hatása. Megjegyezzük,hogy múltkor tévesen említtetett az 52-dik szám utolsónak, a mennyiben 1876. évben 53 szám adatott. Törvénykezési terem. * Az uj váltótörvény. Nem tartjuk feleslegesnek e rovat alatt megemlíteni, hogy az uj váltótörvény f. évi ja­nuár hó 1-én életbe lépett. Legnevezetesebb, a laikust is ér­deklő, a régi váltótörvénytől eltérő intézkedései: ') Hogy nők is, ha 24-dik évüket elérték, továbbá papok és ka­tonák is birnak ezentúl váltóképességgel. 2) Hogy az óvást ezentúl ott is hol törvényszék nincsen, legfeljebb a fizetési napot követő köznapon kell felvétetni. * Egy b.-csabai peres eset alkalmából a kir. kúria semmitőszéke azon elvi jelentőségű határozatot hozta, hogy mesteremberek is, ha a külső gazdászatban mint ilyenek al­kalmazzák, a cselédek kategóriájába tartoznak, hogy te­hát ezeknek is netaláni pere­s kérdésekben előbb a közigaz­gatási hatósághoz kell folyamodniok. * A szarvasi eljárásbírói állás végre betöltetett. Kovács Sándor köz- és váltóügyvéd ur neveztetett ki Szar­vasra albirónak. * A gyulai kir. törvényszék jegyzője, Ho­sszu László ur a deési törvényszékhez biróvá neveztetett ki. Irodalom és művészet. (?) Műkedvelői előadás, Gyulán decz. 29. A műkedvelők Bérezik A. „Házasítok" czimű vígjáté­kát adták. (czél ?) Úgy a szerencsésen választott mű, mint annak élénk előadása a közönséget mindvégig igen jó mulattatták. A szereplők közül különösebben kitűntek Német Lujza, Jancsovics Jenny, Bodoky Mariska, Gyöngyösy Etelka kisasszonyok, a­kik szabatos játékukkal valódi művészi illetséget tanú­sitottak, ugy Kis László ur is, a ki a doktort szé­pen egyénítve egészséges humorral adta. Kis Irén­k. a, a ki a műkedvelői előadások ügye körül már több izben elismerésre méltó buzgalmat tanúsított, kisebb szerepében ez alkalommal is teljes otthonias­nak bizonyult. Szlabur O. Lesska N. és Deimel L. Császár és Bartyik urak kiki dicséretes igyekezet­tel oldották meg feladatukat. De a milyen jól si­került az este ezen első része, annyi kívánni valót hagyott az azután következett tánczmulatság a he­lyiség gyarló volta miatt. Pár volt olyan, hogy a­ki tánczosnéját lejtés közben eleresztette, az azt kocz­káztatta, hogy többé meg nem találja. Ezen oknak róható fel, hogy a vendégek a szokottnál korábban oszlottak széjjel, tüszkölve, köhécselve, míg a redőre rakodott portól meg nem szabadultak. * Szerkesztőségünkhöz bekü­ldetett a „Magyar Hír­lap" első évfolyamának első száma. A lap a „középosztály napilapja" lesz. Ara egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyed évre 2 frt 50 kr. Szerkeszti Kuliffay Ede Budapesten. A mu­tatványszámban az a legnevezetesebb, h­ogy egynémely bé­csi lap nem tartja lehetetlennek, hogy Kossuth L. nagy ha­zánfja hazajöjjön. Egyébiránt zsembélni kezdi s vegyesen folytatja. Gazdászat, ipar és kereskedelem. A nyolcz százalékos kamatláb. Nem czélom azon okokat keresni, melyek a törvény­­hozást az uz­soratörvény alkotására kényszeríték, s an­nak fejtegetését is mellőzöm, hogy közgazdászati szem­pontból helyes-e ily törvény életbeléptetése. Elfoga­dom azon álláspontot, melyet a törvényhozás elfog­lalt, meglévén győződve, hogy azon eredmény, me­lyet ezen törvény által elérni kíván, zilált helyze­tünkben elkerülhetlenül szükséges; egyszerűen csak arról kívánok szólani, hogy mezőgazdasági pontból, a 8, vagy 10% kamatnak adassék-e szem­mel a törvényes védelem­? Nem tartom azonban feleslegesnek, a pénzről, mint tőkéről, egyet-mást előrebocsátani. mindig A tőke, biztonsága és mozgósithatása szerint, fordított arányban áll a kamatláb magas­ságával vagy­is, világosabban szólva: minél bizto­sabban helyezhető el a tőke s minél könnyebben mozgositható, annál kisebb azon kamat, mely érette kívántatik; s viszont, minél bizonytalanabb az el­helyezés és minél nehezebben mozgósitható a tőke­koczkáztatásnál fogva, annál magasabb lesz a kamat. Ez utóbbi eset fordul elő a mezőgazdasági hi­telnél is, sőt miután ezen üzletágnál egy harma­dik tényező is szerepel, jelesen, hogy a kamat gyak­ran rendesen nem fizethető, világos, hogy a keres­kedelmi és iparhitelnél, a mezőgazdasági hitel min­dig drágább. Ezeket előrebocsátva, áttérek annak kimuta­tására, hogy a mezőgazdasági hitel mennyire meg­rongáltatik, sőt lehetetlenné válik, ha a kormány által javasolt 10% helyett, a szabadelvű párt ál­tal elfogadott 8% kamatnak adatik meg a törvé­nyes védelem. Ha a tőketulajdonos pénzét váltóra, vagy jel­zálogra mezőgazdánál helyezi el, tegyük fel, hogy teljes biztossággal, m>»g két körülményt mindig szem előtt kell tartania, jelesen, hogy a tőke a mezőgaz-

Next