Békésmegyei Közlöny, 1878. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1878-06-30 / 52. szám

míglen az önkény árjai a népboszu hullámaitól vissza nem vettetnek, melyben azonban egy nem­zet gyásza lehetne szomorú következménye, mit egy honfi sem óhajthat.' Montesquieu helyesen egyzi meg: „Az örök tapasztalás bizonyítja, hogy mindenki, ki hatalomnak van birtokában, hajlan­d­ósággal bír azzal visszaélni, és addig megy, míg korlátokra nem talál." Térjünk vissza szép ősi szokásainkhoz! Ne szédítsen el bennünket a külső ozimek csábos káprázata. Legyen jelszavunk a munka, a műve­lődés, a kölcsönös bizalom fokozása, családi kö­rökben a takarékos egyszerűség, őszinteség, ne­messzívüség, közvetlenség; a társas életben az emberbecsülés, egymás kölcsönös támogatása, a féltékenykedés, irigység távoltartása, mindenki cselekvési köre meghagyása, tisztelése! Delyf, gőg, lenézés, arrogantia, mint okos, műveit egyén­hez nem illő tulajdonok tűnjenek el körünkből Ne csak segélyezzük a demokrataságot, hanem legyünk azok a szó nemesb értelmében. Korántsem kívánom a fentebbi szavaimmal mondani, hogy a czim- és rangkórság mellőzésé­vel, egyúttal megfeledkezzünk emberi méltósá­gunkról. Igenis, sőt szükséges, hogy minden em­ber legyen önérzetes, fogja fel szellemi és erkölcsi értékét, és törekedjék a másokban hiányt kipótolni. A szellemi képzettség, mutatkozó művelt­képzettség, műveltségben rejlő erő hozza magával a gyöngébbek tiszteletét, ragaszkodását, delejes vonzerővel bír az, mely a közeli tárgyakat ma­gához vonja. A szellemi hatalomban több hódí­tási képesség fekszik, mint bármely fegyveres hatalomban, azért a mivelt, képzett embernek nincs szüksége ki nem érdemlett titulusokra, mert nem a hit, hanem a mit becsülik benne. Varasdy Károly. — A bulgáriai kérdés a kongressusban tehát sze­rencsésen el volna intézve. A határok általában ki vannak jelölve, az összes várak lerombolása, Sumláé és Várnáé is, elhatározva, az orosz occupatio idejének lejárása a san­stefanói békekötéstől számítandó kilencz hónapra van kitűzve­ tartása. — Az országgyűlés ünnepélyes berekesztésének szer-Vasárnap 12 óra előtt a magyar országgyűlés mindkét házának tagjai a budai kir. palota nagy termé­ben, ellenben az ő Felsége kíséretéhez tartozó udvari fő­méltóságok és testőrkapitányok, a m. kir. miniszterek, bibornok herczegprimás, az ország-zászlósok és a püspök a az apostoli kereszttel a kihallgatási teremben (a várnégy­szög felső végén) gyűlnek össze. — A törökök eddig a kongressus egyik határoza­tába sem egyeztek bele. — A horvát tartománygyülé­s juliushóban rövid ülésszakra összeül és annak befejeztével királyi leirattal be fog rekesztetni, minthogy mandátuma augusztushóban lejár. Horvátországban a választások szintén augusztus­hóban fognak megejtetni, a tartománygyülés azonban már szeptember végére vagy október elejére fog összehivatni, hogy a közös országgyűlésre követeit elküldhesse, a­mint az összeül.­­ A szentesített kiegyezési törvényeket 28-án hir­dették ki az országyűlés mindkét házában. A képezde három év alatt országos hirre emelkedett és állami jelleget nyert; az első 17 tanítónőt már kiadta és az egyesület őket elhe­lyezte, hogy általuk a munkatermek intézményé­nek eszméje a gyakorlatba is átültettessék. Ezen intézetet, melyet a társadalom alko­tott s tart fenn, az államnak alig kerül valami­jébe, állandósítani csak ugy lehet, ha az épület, melyben czélszerű­en és nagy áldozattal elhelyez­tetett, részére megvásároltatik. Az egyesület tehát bízva hazánk áldozatkész társadalmába, de főleg a legszebb honleányi erénybe, mely már annyi szépet teremtett a ne­velés terén, országos gyűjtést rendez a házvétel czéljából. A végre­haj­tó-bizottság­i czélból megalakult s tagjai az egyesület elnökségén kivül gróf Pálffy-Dessewffy Mathild, báró Jeszenák-Forgách Al­iza, gróf Eszterházy Istvánné, Rakovszky Ist­vánné szül. Majthényi lika, gróf Szapáry-Ráday Borbála, özv. Bod­ó-Szeleczky Zsuzsanna, Szlubek Paula és Weisz Tivadarné úrhölgyek. A gyűjtés megindult s az első kimutatás most­­ közöltetik. Ő Felségeik legkegyelmesebb királyunk és királynénk az elsők az adakozók között mint mindig. A magyar kir. kormány sem marad el bi­zonyára támogatásával. Bizalommal és tisztelettel kérem tehát fel hazánk műveit és áldozatkész társadalmát, fordítsa figyelmét ezen nagy horderejű intézetre, támo­gassa a kitűzött czélt filléreivel. A legcsekélyebb adományok köszönettel vétetnek és a pozsonyi iparbank által nyugtatványoztatnak. Egy új templomot állítunk ezzel a munká­nak, mely biztosítéka lesz a közerkölcsiségnek és közvagyonosodásnak! Jagócsy Péterffy József, miniszteri biztos: A házi ipar érdekében. Azt hiszem, hogy nem szorul bizonyításra ma már azon tény, hogy hazánkban a házi ipar fejlesztése körül a női nemnek jut a legnagyobb rész. Mint földmivelő államban a férfiaknak csak van még nemi foglalkozásuk télen is, de a nők­nek a házi munkán kívül semmi. Azután van hazánknak egy majdnem egé­szen tönkrejutott középosztálya, melynek leányai és asszonyai mezei munkával nem tudnak fog­lalkozni, tehát semmit sem tudnak szerezni, igé­nyeink pedig fokozottabbak. Ezeket a végnyomor­tól csak a házi ipar, vagyis a női ipar mentheti meg. Ezeket tartottam szem előtt, midőn a házi ipart terjesztő első egyesületet reá bírtam arra, hogy egy ipari tanítónő-képezdét állítson. » BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1878. 51. SZÁM. LEVELEZÉS. A „Békésmegyei Közlöny" mily örömmel vettünk titánfiftwt Mező-Berény junius 28. T. szerkesztő ur! legutóbbi számában a szarvasi nyári vizsgá­a­latok eredményeiről, oly fájdalmasan esett azok között nem olvasnánk bővebben az érettségi vizsgák befejezésé­ről, mi talán egyik legérdekesebb mozzanata volt az idei vizsgálatoknak. Bátorkodom azért t. szerkesztő úr engedelmével a jelzett hézagot pótolni. Midőn a vizsgáló­bizottság tudósított bennünket az érettségi vizsgálat eredményéről; annak élén főtiszt, püs­pök ur hozzánk intézett megható beszéde után, melyben a siker teljes eredmény feletti örömét fejezé ki, értesítette Zsedényi Ede magyarhoni egyetemes evang. főfelügyelő ur azon nagylelkű adományozásáról, mely szerint „a hit­tanhallgatók" serkentésére 100 darab aranyat ajánlott fel s adott át a kép, hogy a pozsonyi, soproni és eperjesi Il-od­éves hittanhallgatók közül a nevezett főiskolák mindegyikében egy-egy, ki szegény evangélikus lelkész vagy felekezeti néptanító fia, s a ki" magát erkölcsei, szorgalma­s előmenetele által kitüntette­, az illető hittani tanári kar ajánlatára az illető superintendens által 25 aranynyal me­gjutalmazandó; a bányai egyházkerületben pedig hittani intézet nem létezvén, ily jutalomban a fen­tebb elősorolt feltételek mellett a folyó­­ iskolai év végén a szarvasi myceum azon tanulója részfe;sittessék, ki itt iskolai pályáját végezvén, lelkészi pályáira készül és az intézet VII. és VIII. osztály tanárai álta­l fogna a supe­rintendensnek ajánltatni. A tanári kar ezen jutalomra főtiszt. Szeberényi Gusztáv püspök ur fiát­ találta legmél­tóbbnak, ki — az érintett feltételeket szériámol tartva mind erkölcsi magaviseleténél, mind tanulá­sbani szorgal­­mánál fogva eme jutalomra tanulótársai áltjal is legérde­mesebbnek ítéltetett. Főtiszt, ur, amint a na­gytudományu tanári kar ezen ajánlatát közölte, annyira­­ meg volt in­dulva, hogy az atyai örömérzet majdnem Elfojtotta sza­vát és az összegyűlt érettségi vizsgát letett ifjakat is, mint ak­ik a tanári kar ezen ítéletében cs­ak igazságos eljárást­ láttak, annyira megindítá, hogy majd­nem minden szem könnyezett, az ifjak megindulása mé­g fokozódott, midőn főtiszt, püspök itt ezen szorgalomdijr­ó­l mind saját, mind ifja nevében lemondván, azt azon lelkészi pályára készült ifjúnak kézbesítette, kit a tanári­­ kar fia után itélt újra legméltóbbnak; ez pedig Valentiihyi Jenő volt, kire n­ézve nem­csak azon feltét­ell, hogy m­­ind erkölcsi magaviselete, mind szorgalma által magáit kitüntette, nemcsak lelkésznek fia, hanem egyszersmind­ árvája is. Megjíndult hálaérzettel vette által főtiszt, ur kezeiből ama szép­ jutalmat, egyszersmind szentül ígérte, ho­gy ezentuli viselete s szorgalma által igyekezni fog a nyerít jutalomra érdemes voltát igazolni, s társának is őszinte főforró köszö­netét nyilvánitotta a magától megvont jutalomért.­­ Minket pedig, kik ezen szép jelenetnek ítanui vol­tuc­k, mind a főtiszt, superintendens úr és a tisztelt ta­nári kar ezen eljárása oly benső megelégedéssel töltött el,­­ hogy mindegyikünk uj ösztönt nyert oda­­ törekedni, ho­gy választotta pályáján a tőle telhető legnagyobb szor­galommal haladva, magyar hazájának egykor hó nap­számosa lehessen. Egy jelen volt. TÁVIRATOK. * Madrid, jun. 2S. A királyné ma délben meghalt­* Posen, jun. 26. A jun. 23-iki lázongást elnyomta a katonaság. A kormányzó parancsot bocsátott ki, mely­nek értelmében másnap zárva tartottak minden boltot, az utczán csak három embernek volt szabad együtt mennie, 80 embert, köztük több papot fogtak el; ezenkívül még kétszázat jelentettek föl; ezeket mind rögtön haditörvény­szék elé állítják. * Bécs, jun. 27. a „Pol. Corr." jelenti Athénből: Ranea környékén harmadnap óta elkeseredett harcz folyik a törökök és a krétai fölkelők közt. A törökök a lakoso­kat is megtámadták. * Bécs, jun. 27. A „Pol. Corr." jelenti Konstanti­nápolyból . Hirlik, hogy az oroszok fontos csapatössponto­sításokat és előkészületeket hajtottak végre az utóbbi na­pokban. Az oroszok Bulgáriában és Euméliában állítólag 3000 emberből álló bolgár sereget állítanak föl. Általá­ban úgy látszik, hogy az orosz főhadiszállás hangulata harczias. * Madrid, jun. 27. A királyné halálát nagy belső vérzések által követett gastrikus láz okozta. A temetés pénteken lesz. Valamennyi uralkodó részvétnyilatkozatot küldött Alfonso királyhoz. * Bécs, jun. 27. A „Wiener Zeitung" jelenti hogy ő felsége parancsára e hó 28-kától kezdve tíz napi udvari gyász lesz Maria spanyol királynéért. * Róma, jun. 27. A hivatalos lap jelenti, hogy Ausztriával, Belgiummal és Svájczczal decz. 31-éig meg­hosszabbították a kereskedelmi szerződést. MEGYEI HÍREK: * Előfizetőin­­ktet kérjük­, hogy a sxó végéig az előfizetést meg­injitani sziveskedjenek. (i) A békési fiatalság által junius hó 4-én rende­zett tánczvigalom tiszta jövedelme, 2 frt 95 kr, nem mint jelezve volt, hogy a csolnakázó egylet alaptőkéjére fordi­tatott, hanem a békési zenekar igazgatójának adatott a rendezőség által. (i) Békés város előljárósága végre valahára intéz­kedett, hogy a város közepén eddig fenállott húsárulók részére szolgált fabódék helyett, állandó épületeket állita­tott fel, s igy most már a fris­­s üde hus árulása ére­tett el. (i) A békési reálgymnasium­ban az évi vizsgá­latok a hónap végső napjaiban mentek végbe, ugyszinte az elemi iskolákban is. (i) Békés városát az idén is ugy mint a mult évben színészek fogják megörvendeztetni, még pedig mint hirlik, jeles társulat kívánná felütni sátorát s élvezetes nyári estéket szereznek a békési közönségnek. — Munkácsy Mihályt a párisi közkiállitás nem­zetközi biráló-bizottsága a nagy diszéremmel (Grand prix) tüntette ki. * A diphteritist egy nagyhírű angol orvos cso­dálatos sikerrel gyógyitja a következő egyszerű módon. Nem visz magával betegeihez egyebet, mint egy kevés kénkőport és egy lúdtollat s ezekkel segit minden eset­ben, kivétel nélkül. Egy kávéskanálnyi kénport tesz egy kis pohár vizbe s ujjával keveri fel. Miután a kénkő jól össze van keverve a vizzel, a beteg magát gargarizálja s 10 percz alatt veszedelmen kivül van. A kénkő a gomba­lövésnek (fungus) minden nemét néhány percz múlva megöli, legyen az bár állati vagy növényzeti természetű. A­helyett, hogy a beteg a gargarizáló szert kiköpje, a nevezett orvos azt tanácsolja, hogy azt nyelje le. esetekben, midőn a fungus már annyira elterjedt. Végső hogy a beteg már nem gargalizálhat, a kénport a tollcsövön át fújják a torkába s miután a kinövés ezáltal apadni kezd, akkor van helye a gargarizálásnak. Ha a beteg már sehogy sem képes gargarizálni, akkor égő parázsra szórunk egy-két kanálka kénport s a beteg annak füst­jét szivja magába, fejét fölötte tartván, mig a fungus el nem enyészik. Nem árt meg — bár a szoba fuldoklásig tele legyen is kénfüsttel — ha a beteg abban fel s alá sétál, zárt ablakok és ajtóknál magába szivja az élet­mentő füstöt. (?) Bolond mulatság. Van Gyulán egy utczai „szelid" bolond, ki arról is nevezetes, hogy mindenkor magával hordja kedves bajtársát s ez jóban roszban min­denkor osztozko­dk vele, s e bajtárs „senki" más, mint hű botja; a kis iskolás és utczai gyermekek mindig szoktak vele tréfálózni, de a tréfa sokszor túlságba s igy komolyságba megy át; különben a bolond nem igen ismeri a tréfát, s egyszerre kitör, igy történt ez e hó 2- án is a délelőtti órákban, midőn a gyermekek „bolon­doztak" vele és egy gyermeknek fejéhez ugy hozzá vágta hű­­ bajtársát," hogy az rögtön eszmélet nélkül rogyott a földre. A gyermeket a közeli házhoz vitték ápolás alá s későbben vitetett a megrémült szülők karjaiba. (?) ördög bibliája. Gyulán olyforma szél fu, mintha az a kis „parázs ferbli" s „csöndes makkao" mindinkább lábra kezdene kapni, még pedig nyilvános helyeken is. Megsúgjuk ezúttal a gyulaiaknak (de bár­kiknek is, különösen a rendőrségnek), vigyázzanak ma­gukra, mert teremt­őcsese ez az ördög bibliája, minek

Next