Békésmegyei Közlöny, 1879. január-június (6. évfolyam, 1-63. szám)

1879-01-02 / 1. szám

VI. évfolyam. 1879. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmi lap. B.-Csaba, január 2-án. AnA l/A Loc. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és a«üíöltökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 írt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt j10 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes számar a 10 kr. kapható Biener B. urnái és"Künfeld J. könyvkereskedő urnái, B.Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyílttériben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalba"., Bieuer B. urnál és a nyomdában, vidéken mindem postahivatalnál " krog" postautalvánnyal. Előfizetési felhívás Lrink érdekében. immal a ..." a JMktmogyn Közlöny" hetenként kétszer megjelenő vegyes tartalmú lapra. Házhoz hordva vagy postán bérmentes küldéssel . Egész évre ... 6 frt. Félévre .... 3 „ Évnegyedre ... 150 kr. Az előfizetési pénzek a lentirt kiadóhivathoz küldendők. Féléves előfizetők a csabai redout rajzát, egész éves előfizetők az 1880-ik évre kiadandó „békésmegyei naptárt" kapják ingyen. Nyolcz egyszerre beküldött előfizetés után egy ingyenpéldány jár. WIT Hirdetések jutányos áron fogadják el. Csabán, évi január 1-jén. A „Btagjsi Schönf kiadóhivatala. K en t7. ket ismételten lenyomat!; l? részént mivel lapunk szerkesztőjének távolléte miatt sajtóhil .któl hemzseg, részént, mert 'apunk jelt n . számát mutatványul azoknak mait számból ki nem telt. Szerk. „cttet*. Közlöny" nem .Król, haa közö azonban legyen szabad remélni, hogy a közönség azon réaltalán törődik a megye szel-elküldjük kiknek a lemi mozgalmaival, ha személyektől és érdekektől eltekintve fog ítéletet mondani, ez bizonyára az leend , hogy kötelességünknek eleget tenni iparkodtunk. Nem felelne meg a valóságnak, ha azt állítanák, hogy az anyagi támogatás, melyben a t. közönség lapunkat részesité, kielégítette volna várakozásunkat. Lapunknak nagyon sok olvasója volt mindig, de nem annyi előfizetője, hogy azt a tökély azon fokára emelhettük volna, melyre kívántuk, s melyre egy vidéki lapot egyáltalán emelni lehet. Mi azonban meg vagyunk elégedve, mert nekünk, kik öt év óta egy túlnyomólag tótajkú lakosokkal bíró városban magyar lapot szerkesztünk, előre számot kellett vetni magunkkal és tisztában lenni azzal, hogy nekünk nem az anyagi elismerés fog jutalmul és osztályrészül jutni, hanem az öntudat, hogy a sajtó útján hazafiúi czélt mozdítunk elő, mely abból áll, hogy megyénk ezen jóravaló városinak magyar' .t;thií.í mi is csekély erőnkhöz 'képest hozzájárul a'W, s azon örömünk már most is megvan, iOgyéttK t'Sijénua, vki'OctoholöSönTgaxetaa és ipa osai, ha nem is tartják lapunkat, de érti elödnek iránta, és kávéházakban, egyletekben olvassák. Tán jön az idő, midőn lakaikba is fogják iaka PíMik • ;irata; s előbb ezen helyi újsággal foglalkozva, hatar nyelvet megkedvelik és később más es 1 magyar irodalmi termékeket is olvasgatnak, tán a fák. Grutta cavat lapidem, non vi, sed saer adendo. A csepp is vájja a követ, nem erő, d gyakori esése által. Mi is főczélunkat elérni reméljük, szorgalom és kitartás által. Ezen elvi feczélunk mellett feladatunkul tekintjük azt, mi lapunk megindítása óta mindig szemünk előtt lebegett, t. i. megyénk társadalmi, tudományos, művelődési, kereskedelmi és gazdászati mozgalmait figyelemmel kísérni és lehetőleg kimerítően ismertetni. E tekintetben szerénytelenség nélkül, némi megelégedéssel tekinthetjük eddigi működésünkért, mert bátran állíthatjuk, hogy Békés megye, a haza legtávolabb vidékeivel, a fővárossal lapunk által állt folytonos összeköttetésben, és lapunk szolgált forrásul hazánk sajtóközegeinek, ha megyénkről megemlékeztek. Megyénk szűkebb körű működése ismeretessé vált lapunk által, úgyszólván az egész műveit kontinensen. Szorosan vett politikával, kivéve tán a megyei választások idejét, eddig is keveset foglalkoztunk és hasábjainkat eddig is, inkább társadalmi kérdések megvitatásával iparkodtuk betölteni, az u. n. magasabb politika pedig teljesen száműzve volt hasábjainkból, mert magunk is feleslegesnek, sőt némi tekintetben nevetségesnek találjuk, midőn vidéki lap, mely a kellő pénzalappal nem rendelkezvén, a legfontosabb hireket ! ^"i'í-i riiklÁn quíláil.nnl- a !® . A rosi újságos már vezérczikkekkel is elárasztották e kérdésekről a közönséget : valamely elcsépelt és már félig-meddig feledésbe ment themát újra felmelegít, valami nagyszerű „magasabb" politikai vezércikkben vagy hasábokra menő politikai szónoklatok közlésével. Most pedig, midőn 3 évig választás nem lesz, midőn a bank- és vámkérdés tíz évre legyőzött álláspont, az occupátió pedig megmásíthatlan, bevégzett tényként áll előttünk : épenséggel nem fogunk önállóan politikával foglalkozni, sőt mivel a dolgok országos politikai folyásán változtatni nekünk úgy sem lehet, egyik kiváló feladatunkul tekintendjük a megye eltérő politikai nézetű osztályait egymással kibékíteni és belviszonyaink javítására, a megye anyagi AJi Közlőn?" tárolta. Boszniából. (Eredeti tudósítás.) Midőn Boszniába bevonultunk nem egyszer tettünk 4 ' '}':r.4s kő?.* ily kérdést : vajjon hogyan fogjuk mi t magunkat fentartani eleség és lakhely nélkül, külöösen az alig hozzáférhető rengeteg hegység közt ? És •hűség.'s lesz-e a mogorva mahomedánokat irántunk ujjadókká tenni ? Az elő kérdés végeredményben kedvező megoldához közélg, de csakis végeredményben, mert a rendkíili fáradság is költség, mely által ezen eredményhezunk, reánk nézve épen nem kedvező. Mihelyt ugyanis iVonultunk, csapataink hozá láttak az utak és hidak szit^séhez, melyek ma már olyan karban vannak, hogy okon nemcsak könnyebb járművek, de nehézkes tár••«ink is közlekedhetnek. Hazatértemben a Koman üj uton haladtam, mely hegységen pár hóval a lóháton lehetett átjutni. Nagy részét a Bródból vezető útnak, Bucher bécsi czég vállalta el -ikára elkészitni, de hogy kötelezettséginek id-e. ipen 1-0I-IMB." * r lyos volta mellett, még előre nem látott akadályok is késleltetik a kivitelt. Ezen út, nagyrészt a Boszna folyó balpartján halad, majdnem mindenütt sziklahegyek oldalában, úgy hogy sok helyt csak nagyobb mérvű repesztések által tágítható az úttest elegendőleg A Vranduk alatt munkálatba vett alagút is annyi nehézséggel jár, hogy az a kiszabott időre aligha lesz kész. E mellett a Boszna a múlt hó végén az út nagy részét elárasztván, annyira megkárosította, hogy itt a munkát majdnem újból kellett kezdeni. Az igen élénk szekérforgalom is hátráltatja a munkát, miután egy társzekér-colonne elhaladtáig a munkásoknak szünetelni kell, továbbá ezen 150 szekérből álló colonne az épen leszórt kavicsot annyira szétfúrja, a lágyabb helyeket annyira összevágja, hogy ezen helyeken a munkát újra kell kezdeni. E vállalatnál 3000 munkás és több száz jármű van elfoglalva, mely előbbiek között birodalmunk összes nemzetisége képviselve van, túlnyomó köztük azonban az olasz, míg a járművek nagy része Magyarhonból való. Ma még van munkás elegendő, de ha a szigorú időszak beáll, számuk a szép keresmény daczára, igen fog csökkenni, miután csak itt-ott van számukra fedélről gondoskodva, míg nagyrészt szikla és faodúkban vagy gallyakból készült sátrakban tanyáznak. Néhol bosnyák nekik igen terhes munkához, miután fejenként két frtot keresnek meg, míg a többi munkás legalább hármat. A járművek száma is naponta csökken, daczára a 15 forintnyi napszámnak, szinte az előbbi okból. Az élelem szállítása már nagyrészt kész ut daczára is, még elég nehézséggel, de főleg rendkívüli költséggel jár, így pl. egy fuvaros legfeljebb két mázsát rakhat fel, miután az út hosszú és töretlen. A szállítmány mázsájáért Brodtól Szerajevóig 35 frtot, fizetnek. De ezen magas fuvar daczára kevés fuvaros van, ki ezen utat kétszer megtenné, miután nagyrészének tönkre megy járműve vagy jószága, vagy mindkettő az útban. Hazatértemben az uton igen számos összetörött járművet és lóhullát, sőt gazdátlanul bolyongó lovat is láttam, mely utóbbiak kimerülvén, gazdájuk által elhagyattak. Itt a lónak csekély az értéke. Legjobban tesznek azon fuvarosok, kik fogatukat Szerajevóban eladják, mert visszatértükben annak fentartása keresményük jó részét felemészti, így a széna okája (21/4 font) 20 kr. a zabé 30 kr., egy patkó felveréssel 1 frt — ilyen pedig ezen darabos uton sok kell. [Vége köv.] Dr. Strasser Mór.