Békésmegyei Közlöny, 1879. január-június (6. évfolyam, 1-63. szám)
1879-02-23 / 16. szám
VI. évfolyam, 1879. 21. szám. B.-Csaba, márczius 23-án. BÉKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik, hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes számára 10 kr. kapható Biener B. urnál és Grünfeld J. könyvkereskedő urnái, B.Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyílttériben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnál és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalvánnyal. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" hetenként kétszer megjelenő vegyes tartalmú lapra. Házhoz hordva vagy postán bérmentes küldéssel . Egész évre ... 6 frt. Félévre .... 3 „ Évnegyedre ... 1 „ 50 kr. Az előfizetési pénzek a lentiri kiadóhivathoz küldendők. Féléves előfizetők a csabai revout rajzát, egész éves előfizetők az 1880-ik évre kiadandó „ i^késmegyei naptárt" kapják ingyen. Nyolcz egyszerre beküldött előfizetés után egy ingyen példány jár. ÜÜF" Hirdetések jutányos áron fogadtatnak el. B.-Csabán, 1879. évi január 1-jén. A „Meggyei Közlöny" kiadóhivatala. Felhívás Békésmegye körösmenti községei elöljáróságaihoz, a nemes fűz ügyében. Alföldünk gazdasági viszonyai által adott azon körülmény, mely szerint mezei munkáink a nyári hónapokra torlódnak össze s ezeknek végeztével köznépünk a hosszú téli hónapokon át igen csekély, vagy épen semmi foglalkozást sem talál, nemcsak a jólét fejlődésének súlyos akadálya, de egyesek elerkölcstelenedésének is egyik kétségtelen tényezője. E bajon a téli foglalkozást nyújtó iparágaknak és ezek közt a finomabb kosárkötés háziiparának meghonosítása által lehet és kell némileg segítenünk. Ez okból gazdaegyletünk a múlt évben felhívta a t. községi elöljárókat, hogy az utóbb említett iparág előfeltételének megszerzése czéljából egy nemesfűz-telepet létesítsen. E felhívásnak azonban, hisszük hogy ideiglenes okokból, eddig még nem lett eredménye. A baj azonban folyton nyomasztó, az orvoslás egyaránt sürgős lévén, bátrak vagyunk tisztelettel megújítani tavalyi felhívásunkat, felkérvén az elöljáróságokat, hogy az említett nemesfűztelepeket még a folyó év tavaszán létesíteni igyekezzenek. Gazd.egyletünk óhajtva várja azon időt, midőn megyénkben a nemesfűz-telepek annyira felszaporodnak, hogy a finom kosárkötés háziiparának gyakorlati ismertetéséhez és meghonosításához rendszeresen hozzáfoghat. A fűztenyésztésről Kenessey Kálmánnak „A nemes fűz"-ről irt s könyvárusi uton, vagy a nevezett osztálytanácsos úrtól (földmivelési minisztérium) kapható műve ad felvilágosítást, melyet különben B.-Csaba városának 1876-ban egyletünk felhívására alapított s ma már szép virágzásnak indult nemesfűz-telepén is megszerezhetni, hol a spárgafűz (salix uralensis), aranyfűz (salis aurea vitelina), kenderfüz (s. vimirialis cannabina), szomorúfűz (s. babylonica), rekettyefüz (s. acutifolia) és a biborfüz (s. purpurea), de kivált az első szép eredménynyel tenyésztetnek. Dugványokat Csaba városától, vagy az erd. gazd. egylet kolosmonostori (u. p. Kolosvár) faiskolájából szerezhetni. Bátrak vagyunk továbbá a t. elöljáróságok becses figyelmét azon második fontos körülményre is felhívni, mely szerint községeiknek határa fában igen szegény és ennélfogva nemcsak tűzifában szenved a lakosság nagy hiányt, ugy hogy azt drága áron messze földről kell beszereznie, hanem a Körösök védgátainak veszély esetén sürgős megerősítésére is nem ritkán aránytalanul magas és a lakosságot szerfelett terhelő áron kénytelen a karóknak való fát beszerezni. E hiányon és szorultságon nézetünk szerint tetemesen lehetne segíteni azáltal, ha a községek határán átvonuló Körös mindkét partjának egész hossza, sőt a netán használhatlan árterületek is közönséges fűzfa-dugványokkal beültettetnének. E dugványok vizenyős talajon könnyen megfakadnak, gyorsan nőnek és vesszőikkel csakhamar durvább fonadékra való anyagot, vastagabb gallyaikkal alkalmas védgázkarókat, idővel pedig fájukkal tüzelő anyagot bőven szolgáltatnak. Könnyű kiszámítani, mily nagy hasznot hajtana a községeknek, ha a folyamok partjai az egész határon mielőbb ily közönséges tűzzel befásiztatnának! Felhívjuk ennélfogva a közjónak érdekében a t. elöljáróságokat, hogy e fontos tárgyat is mielőbb tanácskozás alá venni s ugy ezen, mint a nemesfűz-telep ügyében tett intézkedéseikről gazd. egyletünket, mely megyénk közjólétének fejlődését figyelemmel kisérni s részéről lehetőleg előmozdítani hivatásának ismeri, de ezen fáradozásában a községek felvilágosult elöljáróinak vele karöltve haladását szükségesnek látja, értesíteni szíveskedjenek. Kelt B.-Csabán, febr. 16. 1879. A békésra. gazd. egylet igazgatóságra. A két honvédminisztérium kebelében most tárgyalások folynak a hadügyminisztériummal egyetértve egy törvényjavaslat kidolgozása tárgyában, mely az állampolgárok szolgálmányairól s azok megállapításáról háború esetében szól. Ezen törvényjavaslat ki fog terjedni minden szolgálmány, mint a reduirálás, ellátás, elszállásolás, különösen az előfogatszolgáltatás rendezésére. Mint egy párisi távirat jelenti, a minisztertanács tárgyalta az összes függő kérdéseket. Waddington határozottan kijelenti, hogy a május 16-iki miniszterek vád alá helyezését ellenezni fogja s ebből kabinetkérdést csinál. — A minisztertanács helybenhagyta a párisi községtanács azon napirendjének megsemmisítését, melyben az fentartotta magának a prefektura ellenőrzését. — A „National" határozott formában jelenti, hogy Pothman londoni nagykövetté neveztetett ki. L Jktangya Közlöny" tárczája. Budapesti tárcza-levelek. Budapest, febr. 18. III. (Ellenzéki tendencziák a külföldi tudományos sajtóban. — A „Golos" tudósítója. — Pestis. — Farsang. — Népszínházi tagok bálja. — Solymossi. — „Tamara." — Repertoir. — Széchényi-lakoma. — Budget-vita — Ellenzéki korai öröm. — Párbaj-históriák. — Pro domo.) „Rettenetes bizonytalanság! Lebegés a lét és nem lét között! Hova fog ez vezetni? Tényeket sikkasztanék el, ha tagadnám, hogy vannak pillanatok, melyekben a világ végleges feloszlásának alig adok pár napi időt. Szégyenkezve bár, de végre is be kell vallanom, hogy az ébrenlét sötét perczeit követő álom (számomra a legfélelmetesebb visiók ideje) után, felvetvén szemeimet az ablaktáblák által homályban tartott szoba tetejére, első dolgom az, hogy kis ujjamnak hegyébe harapok, meggyőződni akarván ekképen, hogy az 1879. év február havának e napja nem képezi az emberek által számlált idő utolsó zárkövét. Ha kérem, ide vezet az, ha az ember folytonosan ellenzéki lapokat olvas. Mert nemcsak a politikában támasztatik immár oppositió. Oda hogy a tudományos sajtó, az, mely az emberi jutottunk, testnek mint ilyennek fejlődési vagy kórtüneteit van hivatva — mi több: kötelezve — tárgyilagosan s mindenekelőtt a valóságnak egyszerű tudtuladásával megfigyelés eredményeképen közölni, a tudományos sajtó — mondom — nem átallja a közvélemény nyugodtságát álnokul és czélzatosan megtántoritani, az embereknek, melyen mintegy sötét szemüveget adván eseményeit is sötét, tehát keresztül aztán az időnek más hamuszinben látják. S ezen sajtó nem elégszik meg azzal, hogy az elferdített tények egész halmazát a hűség és valóság örve alatt elősorolja, hanem utána egy-egy félreismerhetlenül jezsuistikus istenfélő fohászban nyögi el magát, mondván: hova fog ez vezetni! Mit akar íme az ég még bűnhődésünk teljességére! Avagy nem hisz-e már annak őszinteségében s a jótéteményeire nem méltó, egymást pusztító emberi nemet végkép kipusztítani készül? A józan ember — persze — ki a valódi tényállást ismeri, legfeljebb szánakozólag mosolyoghat e magaviseleten; de szomorú, hogy vannak „államférfiak," kik az efféle törekvéseket nemcsak támogatják az által, hogy a tudomány közegeit akár helyes, akár helytelen politikájuk eszközeivé — bár csak közvetve is — alacsonyítják, hanem ez üzelmeiben maguk is részt vesznek. Példa rá egy orosz államtanácsos, ki a „Golos"-nak küldött részhiszemű és valótlan tudósításai miatt kiutasittatott. Az olvasó már bizonyára tudja, hogy a miről szóltam, az a pestis; ijesztő réme Nyugot-Európának, előidézője tengernyi „Desinfectionsmittel" és „Karbolsav" hirdetés és „nyilt-téri" czikknek s másrészt: feldúlója egész városoknak. Betegség, melynek kíméletlen lényegét, okát nem ismerik. A hol legtöbb eszközzel tele, ott pusztít legjobban, s a vele mit sem óvakodnak törődőt gyakran elkerüli. No de elég a pestisről, tegyük le a fekete pápaszemet s nézzünk szét a vig farsang tarka-barkán egymást követő „eseményein." Az idei bálokról egyébiránt eleget olvastak önök a fővárosi lapokban. E sorok írója öt hét óta folyvást tartó „katzenjamner"-e fényes (?) tanúságot nyújt erről. E levelem írásakor épen a népszínházi tagok tánczvigalma cseng még füleimben, s A