Békésmegyei Közlöny, 1879. január-június (6. évfolyam, 1-63. szám)

1879-02-23 / 16. szám

VI. évfolyam, 1879. 21. szám. B.-Csaba, márczius 23-án. BÉKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik, hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám­ára 10 kr. kapható Biener B. urnál és Grünfeld J. könyvkereskedő urnái, B.­Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyílttériben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur­nál és a nyomdában, vidéken minden­ postahivatalnál 5 kros postautalván­nyal. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bér­mentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" hetenként kétszer megjelenő vegyes tartalmú lapra. Házhoz hordva vagy postán bérmentes kül­déssel . Egész évre ... 6 frt. Félévre .... 3 „ Évnegyedre ... 1 „ 50 kr. Az előfizetési pénzek a lentiri kiadóhivathoz küldendők. Féléves előfizetők a csabai revout rajzát, egész éves előfizetők az 1880-ik évre kiadandó „ i^késm­egyei naptárt" kapják ingyen. Nyolcz egyszerre beküldött előfizetés után egy ingyen példány jár. ÜÜF" Hirdetések jutányos áron fogad­tatnak el. B.-Csabán, 1879. évi január 1-jén. A „Meggyei Közlöny" kiadóhivatala. Felhívás Békésmegye körösmenti községei elöljáróságai­hoz, a nemes fűz ügyében. Alföldünk gazdasági viszonyai által adott azon körülmény, mely szerint mezei munkáink a nyári hónapokra torlódnak össze s ezeknek vé­geztével köznépünk a hosszú téli hónapokon át igen csekély, vagy épen semmi foglalkozást sem talál, nemcsak a jólét fejlődésének súlyos aka­dálya, de egyesek elerkölcstelenedésének is egyik kétségtelen tényezője. E bajon a téli foglalkozást nyújtó iparágak­nak és ezek közt a finomabb kosárkötés házi­iparának meghonosítása által lehet és kell némi­leg segítenünk. Ez okból gazda­egyletünk a múlt évben fel­hívta a t. községi elöljárókat, hogy az utóbb említett iparág előfeltételének megszerzése czéljá­ból egy nemesfűz-telepet létesítsen. E felhívásnak azonban, his­szük hogy ideiglenes okokból, eddig még nem lett eredménye. A baj azonban folyton nyomasztó, az orvos­lás egyaránt sürgős lévén, bátrak vagyunk tisz­telettel megújítani tavalyi felhívásunkat, felkérvén a­z­ elöljáróságokat, hogy az említett nemesfűz­telepeket még a folyó év tavaszán létesíteni igye­kezzenek. Gazd.­egyletünk óhajtva várja azon időt, mi­dőn megyénkben a nemesfűz-telepek annyira fel­szaporodnak, hogy a finom kosárkötés háziipará­nak gyakorlati ismertetéséhez és meghonosításá­hoz rendszeresen hozzáfoghat. A fűztenyésztésről Kenessey Kálmánnak „A nemes fűz"-ről irt s könyvárusi uton, vagy a nevezett osztálytanácsos úrtól (földmivelési mi­nisztérium) kapható műve ad felvilágosítást, me­lyet különben B.-Csaba városának 1876-ban egy­letünk felhívására alapított s ma már szép virág­zásnak indult nemesfű­z-telepén is megszerezhetni, hol a spárgafűz (salix uralensis), aranyfűz (salis aurea vitelina), kenderfüz (s. vimirialis cannabina), szomorúfűz (s. babylonica), rekettyefüz (s. acuti­folia) és a biborfüz (s. purpurea), de kivált az első szép eredménynyel tenyésztetnek. Dugványokat Csaba városától, vagy az erd. gazd. egylet kolosmonostori (u. p. Kolosvár) fa­iskolájából szerezhetni. Bátrak vagyunk továbbá a t. elöljáróságok becses figyelmét azon második fontos körülmény­re is felhívni, mely szerint községeiknek határa fában igen szegény és ennélfogva nemcsak tűzifában szenved a lakosság nagy hiányt, ugy hogy azt drága áron messze földről kell be­szereznie, hanem a Körösök védgátainak veszély esetén sürgős megerősítésére is nem ritkán arány­talanul magas és a lakosságot szerfelett terhelő áron kénytelen a karóknak való fát be­szerezni. E hiányon és szorultságon nézetünk szerint tetemesen lehetne segíteni azáltal, ha a községek határán átvonuló Körös mindkét partjának egész hossza, sőt a netán használhatlan árterületek is közönséges fűzfa-dugványokkal beültet­tetnének. E dugványok vizenyős talajon könnyen megfakadnak, gyorsan nőnek és vesszőikkel csak­hamar durvább fonadékra való anyagot, vasta­gabb gallyaikkal alkalmas védgázkarókat, idővel pedig fájukkal tüzelő anyagot bőven szolgáltatnak. Könnyű kiszámítani, mily nagy hasznot haj­tana a községeknek, ha a folyamok partjai az egész határon mielőbb ily közönséges tűzzel be­fásiztatnának! Felhívjuk ennélfogva a közjónak érdekében a t. elöljáróságokat, hogy e fontos tárgyat is mielőbb tanácskozás alá venni s ugy ezen, mint a nemesfűz-telep ügyében tett intézkedéseikről gazd. egyletünket, mely megyénk közjólétének fejlődését figyelemmel kisérni s részéről lehetőleg előmozdítani hivatásának ismeri, de ezen fárado­zásában a községek felvilágosult elöljáróinak vele karöltve haladását szükségesnek látja, értesíteni szíveskedjenek. Kelt B.-Csabán, febr. 16. 1879. A békésra. gazd. egylet igazgatóságra.­­ A két honvédminisztérium kebelében most tár­gyalások folynak a hadügyminisztériummal egyetértve egy törvényjavaslat kidolgozása tárgyában, mely az állampol­gárok szolgálmányairól s azok megállapításáról háború esetében szól. Ezen törvényjavaslat ki fog terjedni minden szolgálmány, mint a reduirálás, ellátás, elszállásolás, kü­lönösen az előfogatszolgáltatás rendezésére.­­ Mint egy párisi távirat jelenti, a minisztertanács tárgyalta az összes függő kérdéseket. Waddington hatá­rozottan kijelenti, hogy a május 16-iki miniszterek vád alá helyezését ellenezni fogja s ebből kabinetkérdést csi­nál. — A minisztertanács helybenhagyta a párisi község­tanács azon napirendjének megsemmisítését, melyben az fentartotta magának a prefektura ellenőrzését. — A „Na­tional" határozott formában jelenti, hogy Pothman londoni nagykövetté neveztetett ki. L Jktangya Közlöny" tárczája. Budapesti tárcza-levelek. Budapest, febr. 18. III. (Ellenzéki tendencziák a külföldi tudományos sajtóban. — A „Golos" tudósítója. — Pestis. — Farsang. — Népszínházi tagok bálja. — Solymossi. — „Tamara." — Repertoir. — Széchényi-lakoma. — Budget-vita — Ellenzéki korai öröm. — Párbaj-históriák. — Pro domo.) „Rettenetes bizonytalanság! Lebegés a lét és nem lét között! Hova fog ez vezetni? Tényeket sikkasztanék el, ha tagadnám, hogy vannak pillanatok, melyekben a világ végleges feloszlásának alig adok pár napi időt. Szégyenkezve bár, de végre is be kell vallanom, hogy az ébrenlét sötét perczeit követő álom (számomra a leg­félelmetesebb visiók ideje) után, felvetvén szemeimet az ablaktáblák által homályban tartott szoba tetejére, első dolgom az, hogy kis ujjamnak hegyébe harapok, meg­győződni akarván ekképen, hogy az 1879. év február havának e napja nem képezi az emberek által számlált idő utolsó zárkövét. H­a kérem, ide vezet az, ha az em­ber folytonosan ellenzéki lapokat olvas. Mert nemcsak a politikában támasztatik immár oppositió. Oda hogy a tudományos sajtó, az, mely az emberi jutottunk, testnek mint ilyennek fejlődési vagy kórtüneteit van hivatva — mi több: kötelezve — tárgyilagosan s mindenekelőtt a valóságnak egyszerű tudtuladásával megfigyelés eredmé­nyeképen közölni, a tudományos sajtó — mondom — nem átallja a közvélemény nyugodtságát álnokul és czél­zatosan megtántoritani, az embereknek, melyen mintegy sötét szemüveget adván eseményeit is sötét, tehát keresz­tül aztán az időnek más hamuszinben látják. S ezen sajtó nem elégszik meg azzal, hogy az elferdített tények egész halmazát a hűség és valóság örve alatt elősorolja, hanem utána egy-egy félreismerhetlenül jezsuistikus isten­félő fohászban nyögi el magát, mondván: hova fog ez vezetni! Mit akar íme az ég még bűnhődésünk teljessé­gére! Avagy nem hisz-e már annak őszinteségében s a jótéteményeire nem méltó, egymást pusztító emberi ne­met végkép kipusztítani készül? A józ­an ember — persze — ki a valódi tényállást ismeri, legfeljebb szánakozólag mosolyoghat e magaviseleten; de szomorú, hogy vannak „államférfiak," kik az efféle törekvéseket nemcsak támogatják az által, hogy a tudomány közegeit akár helyes, akár helytelen politikájuk eszközeivé — bár csak közvetve is — alacsonyítják, hanem ez üzelmeiben maguk is részt vesznek. Példa rá egy orosz államtanácsos, ki a „Golos"-nak küldött részhiszemű és valótlan tudósításai miatt kiuta­sittatott. Az olvasó már bizonyára tudja, hogy a miről szól­tam, az a pestis; ijesztő réme Nyugot-Európának, elő­idézője tengernyi „Desinfectionsmittel" és „Karbolsav" hirdetés és „nyilt-téri" czikknek s másrészt: feldúlója egész városoknak. Betegség, melynek kíméletlen lényegét, okát nem ismerik. A hol legtöbb eszközzel tele, ott pusztít legjobban, s a vele mit sem óvakodnak törődőt gyakran elkerüli. No de elég a pestisről, tegyük le a fekete pápa­szemet s nézzünk szét a vig farsang tarka-barkán egy­mást követő „eseményein." Az idei bálokról egyébiránt eleget olvastak önök a fővárosi lapokban. E sorok írója öt hét óta folyvást tartó „katzenjamner"-e fényes (?) tanúságot nyújt erről. E levelem írásakor épen a nép­színházi tagok tánczvigalma cseng még füleimben, s A

Next