Békésmegyei Közlöny, 1880. július-december (7. évfolyam, 125-250. szám)
1880-09-16 / 178. szám
„Békésmegyei Közlöny" 1880. 180. gy.ám. honirányu egyletek majd mindenikével csereviszonyban és összeköttetésben áll. (Vége köv.) is emlitve, egy sorba állottak velünk, s a közművelődés szellemi világosságának terjesztésére, tehetségük és tudományuk szövetnekét meggyújtva, letevék e megye közművelődésének oltárára áldozataikat, becses munkáikat, hazánk nagynevű tudósai közül : legelső izben Pulszky Ferencz, a nemzeti múzeum s az országos múzeumok főigazgatója, továbbá Fraknói Vilmos, az akadémia főtitkára és hírneves történészünk, Slampel József, a nemzeti múzeum régiségtárának őre, s legutóbb Thaly Kálmán, a jeles költő és történész, a Rákóczy-korszak irodalomtörténetének megalapítója; s érdekes értekezéseik nemcsak élőszóval előadva gyönyörködteték közönségünket, hanem maradandó becsű tulajdonává váltak egyleti évkönyveinknek is, melyek által közölve nemzeti irodalmunk és történelmünk közkincseivé lettek. A lefolyt 3 év alatt egyletünk 6 nyilvános felolvasással egybekötött gyűlést tartott, melyek időrend szerint a következők : 1878. ápril 22-én Mező-Berényben vándorgyűlés, mely iránt — hogy mily nagymérvű volt az ottani derék közönség érdeklődése — eléggé bizonyítja az, hogy a felolvasás helyiségeid szolgált tágas terem nem volt elegendő befogadni vendégeinket, ugy hogy igen számosan még kivül is hallgatták a felolvasást. Ez alkalommal felolvasást tartottak: idősb Jeszenszky Károly ur : „Vázlatok Mező Berény múltjából", — Petz Gyula ur : „A mezőberényi gymnázium történetéről", — s a Bonyhay Benjámin által szerkesztett „Mező-Berény községe 1831-ik évi kolera jegyzőkönyvéről." Az ugyanezen év május 18 án Gyulán tartott gyűlésen — mely a vármegyeháza nagy termében akkor tartatott első izben — az egylet elnöke röviden értekezett „A megye főispánjairól," fölelevenítve egyszersmind hazánk nagy fia : Deák Ferencz érdemeit s emlékezetét is,— Zsilinszky Mihály egyleti főtitkár ur „Gróf Károlyi György élet-és jellemrajzát", — s idősb Mogyoróssy János ur „A magyar jakobinusok" történetére vonatkozó elszórt adatok feldolgozásáról irt tanulmányát olvasta fel. az 1878. szeptember 16-án Gyulán tartott közgyűlésen, az egylet elnöke tartott „Békésmegye a török uralom alatt" czimü, történelmi tárgyú felolvasást. Az 1879. év junius 2-án Gyulán tartott gyűlés alkalmával, kedves vendégeink — Fraknói Vilmos ur ,Gyulavár múltjából" tartott nagyérdekü felolvasást, s muzeumunkat, a gyulai vár feladására vonatkozó, akkori időben megjelent, mai napság már igen ritka, 2 db. német újsággal is kegyes volt megajándékozni, — Harapel József ur pedig muzeumunk némely becsesebb kő-, bronz- és vaskori tárgyáról értekezet. Ugyanezen gyűlésen — az egylet elnöke „Geist Gáspár életrajzát" olvasta föl, — Haan Lajos egyleti alelnök ur pedig Husein bég gyulai török várparancsnok magyar levelét és magyar köriratu pecsétjét ismerteté. 1879. szeptember 28-án Szarvason tartá vándorgyűlését egyletünk, az ottani lelkes közönség nagymérvű érdeklődése és rokonszenves meleg fogadtatása mellett. Ez alkalommal Gajdács Pál ur felolvasta Markovitz Mátyás volt szarvasi ev. lelkész emlékiratai nyomán : „Az 1754-ki egyházlátogatás Szarvason" czimü munkáját, — utána Haan Lajos egyleti alelnök ur tartott érdekes előadást a szarvasi, szent-andrási és túri határban talált tárgyakról. Végül a folyó 1880. évi május 9-én Gyulán tartott gyűlésünkön Thaly Kálmán ur „A szentandrási csata és Gyula ostromáról 1705-ben" czim alatt, egy nagyérdekü felolvasást tartva, kegyes volt egyszersmind egyletünket egy — azon időbeli csatatérkép — egy darab eredeti, s egy darab nagyérdekű okmány másolatával is megajándékozni; — Zsilinszky Mihály egyleti főtitkár ur pedig „Az 1795-ki békésmegyei jakobinus mozgalmak"-ról értekezett. Az említett irodalmi dolgozatok, illetve felolvasások mind közölve lettek egyleti évkönyvünkben, valamint ugyanott közöltetett „A szarvasi néplázadás 1835-ben", Sipos Somától,— és „Gacsáry István füzes-gyarmati krónikája", Zsilinszky Mihálytól, — mint amely utóbbi két mű, nagy terjedelme miatt, nem lett felolvasva; és igy egyleti évkönyvünk 3 év alatt összesen 14 darab különféle tárgyú, érdekes, eredeti irodalmi dolgozatot hozott nyilvánosságra. Általában örömmel elmondhatjuk, hogy kiadott évkönyveink minden kötetét meleg elismeréssel s dicsérettel említik és ajánlák a legtekintélyesebb hazai lapok és szakközlönyök, — egyébiránt erre nem kell több bizonyíték, mint Fraknói Vilmos jeles történészünk ítélete, aki vendég felolvasásában többi közt azt mondá : „Az egylet évkönyveit átlapozva, mindenki meggyőződhet arról, hogy soha nem engedték magukat természetes hivatásuk határain túlragadtatni, — de ezen határokon belül a legélénkebb s legtermékenyebb munkásság sikereivel dicsekedhetnek." S örömmel jelezhetem itt — ama reánk nézve nagy fontosságú eseményt is, hogy — a Békésmegye, s különösen Gyula városa XV. és XVI ik századbeli történetét felvilágosító, kigészítő s részben ismeretlen adatokat tartalmazó , 1403-tól 1530-ig terjedő évekről szóló okmányok (összesen 59 db), melyekre Fraknói Vilmos ur, egyletünk tiszteletbeli tagja, a müncheni levéltárban tett tudományos kutatásai közben ráakadt, s Zsilinszky Mihály főtitkár urat is figyelmeztető, nemsokára — ha nem eredetben, ami lehetetlen, de legalább ha másolatban birtokunkba jutnak, — amint erről Thaly Kálmán úr szíves volt értesíteni, nemrég hozzám intézett levelében, — melyet egyébiránt közgyűlésünk folyamán lesz szerencsém egész terjedelmében bemutatni. Továbbá — nem mulaszthatom el felemlíteni, hogy a lefolyt időszak alatt, egyletünk két nevezetes ásatást is rendezett, — egyet Gerendáson és egyet Szarvason, és mindkettőt reményen felüli szerencsével, — mert az előbbi helyen egy egész szentistvánkori temetőt találtak, mely ritka becsű unikumait képez; — sajnos azonban, hogy e leveleket nem megyei muzeumunk, hanem a budapesti nemzeti muzeum kapta, — ahol a beküldött tárgyak kétségkívül jó helyen vannak ugyan, de — mint a megye határában lelt régiségek, inkább megillették volna a megyei múzeumot. Szarvason pedig igen számos, a történelem előtti korszakból való tárgyak találtattak. S általában a tarhosi pusztán talált régi hullák és fegyverek, a szarvasi Körös mentén talált 3 őskori lelet, a gerendási pusztán felfedezett szentistvánkori temető, s a dobozi kis hídnál felszínre került régi tárgyak, mind élénken bizonyítják, hogy megyénk területe gazdag az őskori leihelyekben, és így — az időnkénti ásatások rendezése, valamint általában a megye határához kötött régészkedés, nem meddő és sikertelen kísérlet, mert máris sok érdekes adatot szolgáltatott megyénk történelme és őskori viszonyainak ismertetéséhez. Érdemesnek tartom, arról is megemlékezni, hogy egyletünk, 1878. ápril 22-én, a biharmegyei régészeti kiállításon, több érdekes és ritka múzeumi műtárgyak kiállításával, s küldötteink által is képviselteti magát. Hogy pedig nem elszigetelten és magunkra hagyatva működünk, bizonyítja az, hogy egyletünk tiszteletbeli tagjai közt majdnem mindnyájan ott vannak, s így velünk mintegy szellemi összeköttetésbe léptek, a hazai régészet és történelemtudomány legjelesebb szaktekintélyei, kik közül egyletünk iránti érdeklődésüket már eddig is, többen megigérék. Másrészt pedig egyletünk, a hazai ha- MEGYEI HIREK. — A b.-csabai ág. hitv. ev. algymnasiumba f. hó 11-ig beiratkozott tanulók száma 80. Lakhelyök szerint 1>9 helybeli, 11 vidéki; szüleik polgári állása szerint 17 értelmiségi, 14 őstermelő, 44 önálló kereskedő és iparos, 2 magántisztviselő, 3 személyes szolgálatot tevő; vallásuk szerint 45 ágostai hitvallású, 2 helvét hitvallású, 7 római katholikus, 2 görög katholikus, 24 izraelita; nyelvi viszonyuk szerint 22 beszél magyarul, 40 magyarul és tótul, 7 magyarul, tótul és németül, egy magyarul és németül; koruk szerint 3 tiz éves, 29 tizenegy, 19 tizenkettő, 15 tizenhárom, 7 tizennégy, 7 tizenöt; előmenetelük szerint 78 haladó, 2 ismétlő, tandíjfizető 77, tandíjmentes 3.— Az iskolai rendszabályok felolvasása és megmagyarázása f. hó 18 ikán, az évnyitó magyar isteni tisztelet f. hó 19 ikén lesz. A jó példaadás jó hatásának ismeretes voltánál fogva remélhető, hogy ezen isteni tiszteleten legalább a protestáns tanulók találkoznak szüleikkel. — Két napi esős őszi idő után a legkelemesebb napok járnak ismét. Ha ez idő tartós leend, lesz dohány, tengeri és bor elég ! — Gyomán már néhány nap múlva szüretelnek. — A bcsabai önkéntes tűzoltó-egylet tegnap d. u. 3 órakor közgyűlést tartott, melyen szép számmal jelentek meg a tagok. Az alapszabályok módosítás nélkül elfogadtattak, és a szivattyúzók osztálya első próbát tartott, mely kitűnően sikerült. Az alapszabályokat annak idején közölni fogjuk. rosban Szabó József honvédtábornok és a fővászékelő 79. dandár parancsnoka, B.Gyulára utazott, hol 3 napig fog az ott nagy gyakorlatot tartó 7. és 8. honvédzászlóaljak fölött szemlét tartani. A pénzügyminisztérium az ország minden részéből arról értesült, hogy a hadmentességi adóvallomások beadása alkalmával kitűnt, mikép a fiatal emberek nagy része, kiknek pedig biztos és jövedelmes keresetök van, kb. adót eddig egyáltalán nem fizettek, s ekként az államkincstárt éveken keresztül érzékenyen megkárosították. Most a jelzett minisztériumban intézkedést fognak tenni, hogy azok, kik eddig adó alá összeírva nem voltak, már a folyó évre pótlólag megadóztassanak. A békés megyei régész- és művelődéstörténeti egylet uj választmányi tagjainak nűsorából épen lapunk főmunkatársa it. Garzó Gjula úr nevét felejtettük ki, mit ezennel pótolunk. Törvénykezési terem. * Jegyzéke a b.-gyulai kir. törvényszéknél mint kereskedelmi bíróságnál 1880 évi szeptember hó 16 napján előadandó kereskedelmi ügyeknek. Előadó: Dobosfi. 6340. Ifjú Fábry Károly felperesnek, Heimann József alperes elleni kereskedelmi pere. 7241. Kégel Ignácz felperesnek, Reisz Kálmán alperes elleni kereskedelmi pere. Legiijahl) liirek. „ * Szathmáry Károly, a debreczeni .Ébresztő" szerkesztőjének, ki felségsértés s Rudolf trónörökös sértése miatt 11,1 évi fogságra és 500 frt pénzbírságra ítéltetett, a debreczeni törvényszék által semmiségi panasza elvettetett. — Belgrád, szept. 14 Csernojeff orosz tábornok több nap óta itt tartózkodik és az engedélyt igyekszik megnyerni a szerb vasúti ügyekre. — Lemberg, szept. 14 A király ma 6000 forintot ajándékozott jótékony czélokra. A lövölde-egylet ezüst tea-készletet ajándékozott ő felségének. — Az országgyűlési szabadelvű párt a szünet után első értekezletét az ülésszak megnyitása előtti napon f. hó 24-én tartja. Felelős szerkesztő: dr. Báttaszéki Lajos. Főmunkatárs : Garzó Gyula.