Békésmegyei Közlöny, 1880. július-december (7. évfolyam, 125-250. szám)

1880-09-11 / 174. szám

B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam, 174. szám. Szombat, szeptember 11-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Előfizethetni helyben a szerkesztő­ségben, a kiadó­hivatalban Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a postahivataloknál 5 kres postautalván­nyal. Előfizetési díj : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891. számú ház. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grünfeld 1. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. MEGYEI KÖZÜGYEK. lolvastatott szeptember 6-án, Békésmegye közigazgatási bizottságának gyűlésén. Méltóságos Főispán úr! Tekintetes közigazgatási bizottság! A saját hatáskörömhöz tartozó közigazgatási , múlt havi állapotáról szóló jelentésemet a kö­v­kezőkben terjesztem elő : I. Közegészség. Az egészségügy a mult hóban, egy-két köz­iget kivéve, mint Csabát, hol a 3 éven aluli gyer­ekek közt bélhurut és vérhas uralkodott; Vésztőt, sl a himlőjárvány még meg nem szűnt, és Szeg­ilm­ot, hol még három roncsoló toroklob esete épült föl, egyébként megnyugtatóan folyt le. Las­ssan kell megjegyeznem, hogy Dobozon a himlő­zás még az idén nem foganatosíttatott, mire a megye tiszti főorvosa a járási szolgabíró által gyelmeztetett. A szent-andrási uj gyógyszertár­gyében a nagymélt. m. kir. belügyminiszter ur­­tal még a megye közönségének véleménye is ki­mutatik. Bleuer Károly okleveles gyógyszerész labán fölállítandó harmadik gyógyszertárért fo­tamodott, mely kérelem tárgyában Csaba város yilatkozatra fölhivatott. A hasznos házi- és gazdasági állatok egész­égi állapota vészmentes. II. Közbátorság. A személybiztosság egy esetben sem támad­atott meg. Ellenben a vagyonbátorság Gyulán 4, a járásokban 31 lopási tény által lőn m­eghá­oritva, mely bűnesetek közül Gyulán 3, a járá­okban 25 derittetett, s a régiebbek közül 7 nyo­loztatott ki. Legjelentékenyebb bűnesetek az oros­házi járásban fordultak elő, melyek mind Íclílerit­tettek. A megyei főcsendbiztos nyári körutazása alkalmával a csendlegénység fölött szemlét tart­ván, és fegyverforgatási képességét megpróbálván, arról győződött meg, hogy a csendlegénység a lö­vésben előhaladást nem tanúsított, minek egyik oka a csendlegénység használatában levő Vetterlin­féle karabélyokban látszik rejleni, mely fegyverek jóllehet a múlt évben kijavíttattak, hiányosaknak bizonyultak be, és melyeknek Werndl-féle újabb és czélszerűbb karabélyokkal való fölcseréltetését a főcsendbiztos javasolja. A kihágásokról szóló múlt évi XL. törvény folyó évi szeptember 1-én hatályba lépvén, mint­hogy a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt ügyekben a bíráskodási jog első fokban megyék­ben a szolgabírákat, városokban a kapitányt vagy a tanács által e részben megbízott tisztviselőt illeti, a­kik által szabandó szabadságvesztés bün­tetések, melyek két havi elzárásig is terjedhetnek, közigazgatási hatósági fogházakban, még pedig ha a körülmények megengedik, magán­zárkában haj­tatnak végre, s minthogy a megye más, mint a községi fogházakkal nem rendelkezik , ismerve a létező községi fogházak elégtelenségét és hiányos­ságát, és tudva, hogy némely község minden fog­ház nélkül szűkölködik, mind­ezeknél fogva ezen ü­gyet a tek. közigazgatási bizottság figyelmébe ajánlani bátorkodom. Ezzel kapcsolatosan tiszte­lettel jelentem, hogy miután a törvényhatóságok a bü­ntető törvénykönyvek életbeléptetéséről szóló folyó évi XXXVII. t.­cz 15-ik § a szerint azon szabályrendeleteket, melyeknek fönntartását szük­ségesnek tartják, folyó évi deczember 1-ig újabb megerősítés végett a belügyminiszterhez fölterjesz­teni tartoznak : ezen szabályrendeletek összegyűj­tése s a fölterjesztési javaslat kidolgozása végett a belügyminiszter úr rendeletéhez képest, Ladics György megyebizottsági tag elnöklete alatt szak­bizottságot alakítottam. (Vége köv.) Politikai hírek. — Az angol kormány azt ajánlotta, hogy az európai hajóhad operáczióit e hó 11-én kezdje meg. Azt hiszik, hogy a hajóraj e hó 15-én fog Raguzából t­engerre szállani. Lafontnak, a franczia hajóraj p­arancsnokának utasításai úgy hangzanak, hogy az első ágyúlövéssel megszűnik alárendeltsége Seymour irányában. — Az osztrák-magyar kül­ügyi kormány ajánlkozott a katholikusok érdekei­nek megóvására Albániában, a szent­szék viszont megígérte, hogy közbe fog járni az albánoknál, hogy rábírja őket Dulczigno átadására s lebeszélje az ellenállásról. MEGYEI HIREK. (i) Öngyilkosság. Békésen sept. hó első nap­ján Székely Imre 22 éves ifjú a feletti bánatában, s hogy nem fog megélhetni — felakasztotta magát. (i. Békésen f. hó 5-ik napján temették el , nagy részvét mellett Benczúr Vilmos fiatal iparost.­­ Benne az ipar és társadalom egy szorgalmas és tevékeny erőt vesztett el Béke lengjen porai fe­lett ! ! — A bunda csak bunda marad, ha meg­fordítják is. Ellopták a bundáját Boh­us Krajó János csabai lakosnak 1. hó 6 án a szarvasi uton lévő Hornyacsek féle korcsma előtt kocsijáról. Bohus ennek folytán jelentést tett a rendőrségnél, mely a szükséges nyomozásokat meg is tette, még pedig sikerrel, mert a lopott bunda nem sokára megfér­ A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. Konstantinápoly régi jóslata. (Vége.) Ezen jóslatra Konstantin császár elszomo­rodott s megparancsolta, hogy ezen jóslatot­­udósok vezették be az országos emlékkönyvbe az u utókor számára. Ezek után tovább haladt a város építkezésével. A város gyorsan nagyobbodott, ha­nem lakossága nagyon csekély számú volt, ezen hiányon segítve, a császár Rómából hívott főrangú gazdagokat, iparosokat, földművelőket és más dol­gozókat, a­kik számára lakházakat rendeztetett be. Saját kényelmére nagyszerű palotát építtetett a császár, azután mulatóhelyet, vásárok számára külön térséget rendeztetett be elzárt utczával; sz. Zsófia, sz. apostolok, sz. Irén tiszteletére templo­mokat építtetett. Végre egy szép magaslaton óriási nagy Rómából hozott obeliszket állíttatott föl, melynek csupán a tengertől a fölállítandó helyig szállítási útja egy álló esztendeig tartott. Szóval, ezen uj várost minden nagyszerűséggel úgyszólván tultömte s oly széppé rendeztette be, hogy a leg­túlzottabb igényeket is kielégítette. És ezen hatalmas szép város is leirhatlan nyomorúságot szenvedett saját hibáink s bűneink, és a benne elkövetett törvénytelenség miatt. Így most is utóbbi időkben lealacsonyították vét­keinkért a hitetlenek betörései, éhhalál, ragályos betegségek és minden iszonyúság színhelyévé sü­ly­edt." Ennyit írnak a novgorodi „Carstvenné leto­pity", s ezt követik a Konstantinápolyban uralkodó Császárok nevei egész az utolsó császár Palaeolog Konstantinig. Ezek után a krónika leírja nagyon hosszadalmasan a város bevételét, II. Mohamed a török sereg büszke, bátor vezérét, Konstantin csá­szár és vezére Guistinián vitézi halálát s végre a törökök gazdálkodását az elfoglalt városban. Ezen régi krónika következőleg végződik : „Igy végződött az bűneink miatt, hogy törvény­telen Mohamed a nap alatt legdicsőbb trónra ült — a konstantinápolyira. Hanem várj csak hi­tetlen­­ és gondolj arra, hogy mikép teljesült Kon­stantin császáron, később Method pátriarcha és a bölcs Leo pápa által is megjövendölt jóslat eleje; ugy beteljesedik annak a vége is, a melyben mondva van, hogy ledöntetik a fényes díván az Izmaeliták­kal *) és levervén őket, hatalmába ejti — a keresz­ténység — Konstantinápolyt, uralkodni fog benne örökkön örökké. * # * Közöttük ezen régi krónikában talált jóslatot most, a midőn a keleti kérdés megoldása oly ré­gen vajúdik. A nyájas olvasó ítéletére bízzuk, hogy minek tulajdonítsa Törökország — szomszéd bás­tyánk — nyirbálását és végre mulhatlanul bekö­vetkezendő teljes elfoglalását s a törökök Európá­ból való kiűzését. L. M. S. után : B­lase. *) Izmaelitáknak azért neveztetik magukat a törökök, hogy Izmáeltól 1 láger fiától — kinek nevével az ó-testamen­tomban találkozunk — származtatják.

Next