Békésmegyei Közlöny, 1886. január-december (13. évfolyam, 3-103. szám)

1886-01-14 / 4. szám

II-Csabán, 1880. hüy'aea híth^x kírd?* vijp pá tia bé juit.-e kii' Ive Egész évre ... 6 írt. Fél óvra . . . . 3 „ Éva9gy adia . . . 1 „ &0 kr. Szer­ke­sztőnójj : APPONYl­atoza, 891. számú ház,hová a lap szellemi részét illető ramdea közleményt ozimazni kérünk. Haladó h­ivatal: Sishil­atoza, 933. sz. ház, Povánsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. JEgyes szíji ára 10 kr.­­Kapható a nyoma­ában és Lapa^e Lajos ur könyvkereskedésében Hirdetések jutányos áron vitetnek fel. „Nyílttá­r"-ban egy sor közlési dija 25 kr. Előüizem­elni helyban a kUlóhivatalban, Povárny Testvérek nyom­dijában és tíieaar B­ ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a póntahiva­loknál 5 kros poltsmtalvn­­ íyal lehet előfizetni. A hirdetésaekért járó b'saae? helyben fizetenk­f. XIII. évfolyam, 4. szám. Csütörtök, január hó 14-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. jYsogjelen hetenként kétszár: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Livouik várúr* hirla­,és V. felvételéra fel vh jispsitva : HIRSENSTEIN és VOQ­LER czég, Bács, Prein, Bu<Vo<stein, Né­m­etors ig és Svájca minden ficíio^aiban is vétetnek hirdetések. Előfizetési felhívás „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" politikai, társadalmi, közgazdasági és vegyes tartalmú lap 18S6. évi XIII-ik évfolyamára. Előfizetési díj : Egé­sz évre . . 6 frt. Félévre . . . 3 frt. Évnegyedre . . 1 frt 50 kr. ki előfizetési pánt a kiadóhivatal, Povázsay test­vérek könyvnyomdájához kéretik czimeztetni. B.-Csabán, 18S3. deczemberhóban. A „Békésmegyei Közlöny" ki­adóhivatala. A rentekonverm (z) Gr. Szapáry pénzügyminiszter beter­jesztette az országgyűlés elé jelentését a ren­te-konverzio lefolyásáról. Az 1885-ki 32-ik tör­­­vény kötelezte erre, ugyanazon törvény, mely hátralékos arany-renti konverzióját azon hozzátétellel rendelte el, hogy az operáczió­nak 1865. év végéig be kell fejeztetnie. E határidő be is tartatott s a pénzügyminiszter is megfelelt az utasításnak, hogy a konverzió eredményéről jelentését legkésőbb 1885. év­­ végéig a nemzet képviselete előtt bemutassa. E jelentés alapján megismertetni akarjuk olvasóinkat a Tisza-kormány azon nagyszerű pénzügyi műveletével, mely a nemzet hatszá­zalékos aranyjáradék adósságát négy százalé­­kosra szállította le, ez által az ország évi kamatterhének két millió kétszáz ezer forint­­tal való csökkenését s az ország hitelének nagymérvű eredményezte. emelkedését és konszolidációját A feladat volt: 1100 milliónyi 6­ V os aranyrentét, melynek évi kamata 2,1 millió volt, három év lefolyta alatt 4%-osra változtatni úgy, hogy a fönti évi kamatmegtakarítás elő­álljon. Három évig tartott a felmondás , a ki­cserélés s e három év alatt már kamatterhünk lépcsőzetesen több mint három millióval csök­kent. 1881. év végén az operáczió befejezte­tett s a jelen év mérlege már a teljes meg­takarítást tünteti föl. A pénzügyminiszter az 1881. ápr. 8-án megkötött szerződéssel a következő pénzinté­zetek és bankházak együttműködését bizto­sitá a nagy művelethez: a bécsi osztrák hi­telintézetet, a bécsi Wodianert, a budapesti magyar hitelintézetet, a berlini Disconsco-Ge­sellschaftot, a berlini Bleiehrödert s a darm­stadti ipar- és kereskedelmi bankot. Továbbá a bécsi, frankfurti, párisi és londoni Roth­schildokat. Európa, sőt mondhatni a világ első pénzhatalmainak nem csuda a siker. szövetkezése volt ez s így Egyesség szerint, ha a négyszázalékos rente magasabban kel el a meghatározott minimális árnál, akkor a fölös­legből két százalék a konzorczium a jutalom fejében, a többi pedig egyenlően feloszlik közte és a magyar állam között. A konzorezium jelesen megfelelt feladatá­nak. A neki átadott 53 L és fél milliónyi négy százalékos kötvényeket 7*1, 27 átlagos áron értékesítette. Ez eredményt a konzorezium ügyessége s nagy hatalma előidézte an­­nak daczára, hogy különböző események le­verő befolyást gyakoroltak a pénzpiacz han­gulatára s igy a konverzió lefolyására is; ily eseményekül jelzi a pénzügyminiszter jelentése az 1882-iki Bontoux-féle párisi válságot, az amerikai válságot, az egyptomi zavarokat s a tavalyi angol-orosz bonyodalmat. Jellemző, hogy a 400 millió GWo-osból több mint más­fél száz milliót felmondani kellett, mert tulaj­donosaik a 4 °/«-os rente aláírásával nem jelen­tették be kicserélés végett. A kincstár keze­lése alatti alapok birtokában tíz millió két­száz ezer forintnyi 6%-os volt, a többi legna­­gyobbrészt külföldi tőkepénzesek kezében s így a magyar állam két millió kétszázezer forintnyi kamat megtakarítása legnagyobbrészt a külföldi hitelezők terhére esik. A konverzió költségéből egy­millió két­­százezer forint terhelte a magyar államot, a többi a konzorczium terhére esett. Bizonyos, hogy e jelen pénzemberek társasága 15 üzle­­tet csinált, de az is bizonyos, hogy abból a legnagyobb nyereség a magyar államé, mely e konverzió folytán hitelével a nyugati jó­­hitelű államok sorába emelkedett. E konverzió a legjobb illusztrác­ióját ké­pezi Tisza Kálmán tíz évi kormányzatának. Minő különbség a mostani linancziális helyzet és a közt, midőn a magyar államnak 163 millió rövid lejáratú függő adóssága volt midőn mindig attól kellett tartani, hogy a hitelezők felmondják a kölcsönt. A renteconverzió befejezésével a kormány ajta^iiKciYffl miirnrTARCZAJA. «Beauiiiur» szerinti pletyka részletek. Elme döc?ögtetée üres tárcza mellett. „Az udmn&k holdja van" mondta a K­ óbizsidó, és igaza van, mert a mi falusi Udvaraink hódja ugy feljött, hogy min­den baromfi elvesz a lóla. Na de a mogyorófa és azos végére Ezü­leten pandúrok eltörlése óta az uj büntető tönénynyel ily kis büntett többé nem büntethető. Pedig milyen jó kinézésű szép magyar gyerekek ezek a csendőrök 1 ... jó lovak, egész­ségük meg Edi8nst­"tök elég, — csakhogy . . . * Igaz a 1 — Zsiros komám kimaradt a pandurságból, pe­dig .. . na de „beállott a nimit világ újra, ő sem akar jobb lenni a többinél, megvizitáltatta magát a „kuncz-miniszt­rium­mal" , felcsapott szívességből csendőrnek" beszélte kakas tol­­las kalap siói egy hozzá vetődött hazafinak „osztég komám Bok itt a dienst, meg a parancs; — hanem tudja kend, én nem hagyom rászidni magam, mert ha péntekre főzik a ba­bot, peig szerelem, még sem eszem meg, — szip szógálat volna ez a miénk, csak nagyon y,befélos"> hej! pandúr koromban nem országúton egyenesen­, de hátulról lesve lapod­tunk a betyár szobájába, s nem község­házánál, de valamelyik csárda kökényszemü asszonyánál abrakoltuk a paripát — nem is fá­radt az el soha , , > na de akkor más világ volt !4 Sokban igaza van Zsiros komának, mert az óra egyhangú ketyegését könnyen megszólja az álmom. Ismertem egy fiskáriust, a­ki nem tudta az IX'­­' de diplomája volt, az pedig 2X2, az igaz forradalom után találta, hanem. .. az óra nem üt 0­ át, hát nem is bontom én sem a históriáját. Alkalmi tárgy akadt a nyelvemre . . . mint tetszik látni pletykáltam, pedig annak nem ma állott már ba a farsangja. Istenem, de szép is az a jó pletyka! Van nekem egy igen jó barátom, annak meg egy an­gyali szép felesége, — „szép asszony, —jó asszony — csak begy* ni­ni, bizony még én akarok pletykálni) de már erre nem vállalkozom. Azt mondjek „igaz mondás, nm femberszólás" igy hát besúgom, hogy megint bálon pedig tanarg elején szeretnék töri fejét a nmest ifjúság, még m­egtartani, ha . . . ejnye bi­zony megint pletykába keveredek bele. Isa ba igy van, hát maradjunk is mellette, hisz U?y iá falusi magányunknak „ő" az egyetlen éltető elem. A pletyi­k ,,Celsius" cerinte következőleg osztályoz­tatnak 5 1. A k­özönséges pletyka (pletyka vulgáris) ha­ragos kinézésű ragadozó emlős állat, az alsóbb rendű­ társada­lomban tartózkodik, felette szapora s ennek folytin könnyen is tenyészik. 2. A jó indulatu pletyka (gutgesinnt), rétt^es tollat kafeukmadár, a pírjával gyakran csókolódzik, de ágról ági csau magába száll, helyi jellegét felve őrzi, s csak rokon szenves társával fáradozik, de akkor sok hű­hót nevel, felit látható a kis falusi lakokban, hol igen sok­­ háziasszony kei­vencz maiara, addig eleven, mig lépre nem megy; — fa sangi ajándék czikk. 3. A valódi pletyka (pletyka infamis) ,lattonai ravasz, hidegvérü, ec­mány külsejü csúszó mászó állat, ro*­ton az ember körül lappang, jobbára becsületesen vég­zik, ha nem vigyázunk könnyen megmar ; szivüség, a setétet szereti, s azért leginkább ellensége a nyi éjszaka surán! Fájdalom, hazája nagyon tágas s igy ki sem irtható. Azért igtattam ide e felosztást, nehogy valaki levelem pletykának keresztelje, mert nem illik az egyik keretb« se bele; azé­­t tovább . Azt is hallottam rebesgetni » . . .megszületik az egyi érzés." Adja Isten! ... De nem hiszem, mert ha 16 fokc nem volna me­legebb, akkor tán egy sem szólalna meg „Ci­sius szerint, de igy . . . egy mozdulat, egy tekintet, egy f disz, egy toilette, egy baromfi, egy peszta stb. elég arra, ha Morcarius szárnyait csattogtatva ledöntsék a barátság áli félre emelt egyetértés gyenge hajlékát. Furcsa is az ember dr. Sámuelként, hogy „oklevele pusztai dalnokunkkal éljek, ki prózában irja verseit: Eldorádó boldog égövében, Me­legedésnek közepette, a boldogság édes mámorában,

Next