Békésmegyei Közlöny, 1886. január-december (13. évfolyam, 3-103. szám)

1886-09-16 / 74. szám

B.-Csabán, 1886. XIII. évfolyam, 72. szám.lfCsütörtök, szeptember hó 10-én Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelen hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve Egész évre € írt Fél évre 3 „ Évnegyedre . 1 „ &0 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogositva : HAASENSTEIN és VOGLER czég, Bécs, Prága, Budapest, Né­metország és Svájcz minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Apponyi utcza, 891. számú ház, hová a lap sellemi részét illető minden közleményt czimezni kérünk. Kiadóhivatal: Kishid-utcza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkereskedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyiltt­érv­ ben egy sor közlési dija SS kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom­dájában. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalván­nyal lehet előfizetni. A hirdetésekért járó összeg helyben finítendő. Szerkesztőség: Efje» szám­ára 10 kr. M Álarcz lehullt! („*) Miért kiabálnak olyan nagyon ezek a pánszláv lapok, mikor a szláv nemzeteknek sem érzelmeit sem né­zeteit nem képviselik, hanem valamennyin megérzik az orosz rubel. Mutassanak hát nekünk szláv mely orosz kancsuka alá vágyik. Csak addig nemzetet, esenked­nek szent Oroszországhoz, míg azt hiszik, hogy a sza­badságukat akarja, de amint arról győződnek meg, hogy a szláv nemzetek szabadságánál az orosznak kisebb gond­ja is nagyobb, hanem saját igás í­ze­ erőbe akarja őket befogni és kiizzasztani belőlük a rubelt, amit rájuk költött, hát nem az orosz nemzetbe, hanem az orosz igába való beolvadástól minden szláv nemzet irtózni fog. Miután pedig a bolgár állapotok félremagyarázhat­óm bizonyítékát szolgáltatták annak, hogy az orosz a nemzetek felszabadításának ürügye alatt csak hatalmat terjeszteni, és rabszolgáinak számát szaporítani szik, hát amely szláv nemzetnek a szeme még igyek­mést sem nyílt föl, azt csakis a bérencz hírlapírók seregének köszönheti. Ember nem követhet el nagyobb árulást nemzete és hazája ellen, mintha nemzetét és hazáját az orosz nagykereskedőnek, mely az összes szláv népeket saját aklába igyekszik terelni, kezére játszik. Hiszen amit most az orosz a szláv nemzetekkel elkövet, az egy va­lóságos vásár, és a kik az orosz kezére játszanak, haj­hászok és kupeczek. A zaj, mely Battenberg Sándor ellen a kupecz és és hajhász lapokban felhangzott a féle hajcsár zaj volt, mint mikor valamely m­észárszékszagot érző gulya a mé­száros aklából kitör. És nosza rajta talpon van az egész hajcsár sereg, és p­ttog a karikás meg az ostor. Az a nemzeteket gulyáknak néző förmedezés, mely az orosz előtt leborulni nem akaró minden szlávra halált kiált, oly rettentőn magán viseli a szegődött bórért ordítozó hajcsár típuszt, hogy azt az önálló és szabad vélem­én­­nyel összetéveszteni nem lehet. Mi legalább kik sza­bad véleményhez vagyunk szokva, nem képzelhetünk ma­gunknak írni tudó embert, ki az oroszt, a szláv nemze­tek szabadítójának meggyőződéséből vallaná. Az olyan buta ember, kinek efféle meggyőződése lehet, az csak bőgni tudhat de írni nem. Éppen azért, az a nagy éne­kelés, melyet most a szláv sajtó, az orosz rubelekben markolászva elkövet, nagyon hasonlít a „Cornevilli ha­rangokéban a Gáspár apó énekéhez, de mikor majd a számadás harangja fejük felett megkondul, akkor fog megzavarodni az ő eszü­k. Nem számolnak azok a közvélemény hatalmával, akik azt hiszik, hogy az orosz hatalmak Bulgáriában most viselt dolgai az orosz prestigenek emelésére szolgálnak. Az orosz erőszak felismerésének igen, de hogy azt a re­ményt és rokonszenvet, mel­lyel eddig a szláv fajok az orosz szabadító képén csüggtek, nagyon le fogja szállí­tani, kétségtelen. Az a fellépés, melyet az orosz önkény a bolgár nemzet érzelmével szemben elkövetett, lehetet­len, hogy józanitólag ne hasson mind azon rövidlátókra, kik eddig a szabadító orosz p­litika köpönyege alól ki­lógó lólábakat nem voltak képesek felismerni. Az a fel sem vevés, melyet egy egész n­em­zet lelkületére­ szem­ben tanúsított a czár, nagyon de nagyon nagy iskola volt és ez a láthatatlan kéz fogja megverni, ezen, csak az erőszakot respektáló G­oliáthot, a mely láthatatlan kezet a fegyverek hatalmával ellensúlyozni nem lehet. Az orosz politika nagyobb tórt vesztett most a szláv fajok lelkületében, mint vesztett tényleg Szebasztopolnal vagy Szt­ Stefanóvál, ellenségeivel szemben, mert a szláv népek akkor a szabadítót látták benne, míg most a te­hetetlen zsarnokot látják. Ki egy pillanatban megfeledkez­ve magáról, annyira feltátotta mosolygó száját, hogy minden szláv felismerheti most már benne a szörnye­teget. — A vasárnapi munkaszünet kérdése. A Bud. Corr. írja: Egyes lapok ami híre, mintha a kereskedelmi mi­niszt­er javaslatot készíttetne e­l a vasárnapi munkaszünet törvényes szabályozásáról Magyarországban — mint azt teljes bizonyossággal állíthatjuk •­­ m­inden tényleges ala­pot nélkülöz. Beható tanulmányozás tárgyát képezheti ugyan a vasárnapi munkaszünet törvényes sz­abályozásának kérdése, de a kormány törvényhozási intézkedést semmi esetre sem szándékozik javaslatba hozni. — Az igazságügym­inisztee M,,a részére építendő külön palota kérdése, mely évek óta foglalkoztatta az érdekelt köröket, hir szerint most minden tekintetben kedvező és megfelelő, a kincstár érdekeit kiválóan magóvó meg­oldást nyert. A kereskedelmi minisztérium részére az uj országházzal szemben a üíador-utazapra épülő nagy pa­­­lota ugyanis oly módon lett egy fél emelettel kibővítve és átalakítva, hogy a kereskedelmi minisztérium a statisz­tikai hivatallal és a földtani intézettel együtt, valamint az igazságügyi minisztérium is a legozóiirangosabban el­helyezhető benne. A két minisztérium már a jövő év aug. havában beköltözhetik az uj épületbe. IPolitikai l­i­t ok. * Az 1887. évi közös költségvetést a közös hadügymi­nisztérium már elküldte a magyar kormánynak, mihelyt ennek tanulmányozása be lesz fejezve, a költségvetés vég­leges megállapítása végett közös minisztertanácsok fognak tartatni, ugy, hogy a delegácziókat már október végére vagy november elejére össze lehet hivni. * A bolgár Ugy. Gradbau efendi táviratilag jelenti, hogy a helyzet Bulgáriában láándor elutazása után nagyon vál­ságos lett, az ideiglenes kormány a porta oltalmat keresi. * A bolgár államcsíny következményei. A „Morning Post" írja: Az angol kormány válasza Törökország jegyzékére az európai béke érdekeinek és Angolország hagyományai­nak megfelelő lesz. Az angol politikának nem az a czélja, hogy csupán ideiglenes béke alkottassák, mely elhárítsa a bonyodalmakat bizonyos időre. Angolország az állandó bé­ke biztosítására törekszik, mely megszabadítja az egész kontinenst azoktól az aggodalmaktól és terhektől, melye­ket a jelenlegi állapotok rónak reá. Jogbiztosítási szövetkezet.*) Azon sok teher mellett, melyek a gazdaközönségre ne­hezednek a vetéseknek jégkár elleni biztosítása jelentékeny szerepet játszik, mert a gazdára nézve majdnem elodázhatlan szükséget képez. A gazdasági egyesü­letek ezen általános ér­deknél fogva már régóta foglalkoznak azon eszmével, miként lehetne a földmivelés ezen terhén is könnyiteni. A gazdakörben és a vidéken is több gazdasági egye­sület kebelében gyakori megvitatás tárgyát képezte a biztosi­­tási ügy. Miután a tűzbiztositási dijak a jogdijakkal arányo­sítva, csekélyek és a gazda évi kiadását nem terhelik érzé­kenyen, első­sorban a jégbiztosítás olcsóbbá tétele felett ta­nácskoztak, oly eszközt keresvén, mellyel a jégbiztosítás ol­csóbbá tetetve, általánosítható, mindenkire nézve könnyen hoz­záférhető legyen. Beszéltek a kényszerrel és kényszer nélküli államositásról a kölcsönösségről, de az első számos akadályba és alig leküzdhető nehézségekbe ütközik; a másik egyesekre nagy anyagi koczkázattal van összekötve, pedig az melynek előre határt szabni nem is lehet, ugy hogy ezen érvelések folytán az ügy a tanácskozások stádiumán tul nem haladt. Egy középutat, egy minden igényt kielégítő eszközt kelle találni és végre a f. évi május havában az „Országos gazda­sági egyesületekének a szövetkezeti ügyben tartott ülése al­kalmával megszülemlett azon eszme, mely az általános kívá­nalmakat leginkább kielégíteni van hivatva. És ez a szövetke­zeti forma, mely olcsó díjak mellett a szövetség tagjai­nak a teljes üzleti nyereményt átengedi és a tagoktól egy, előre meghutározott csekélynek­ mondható kezességen ki­ul (12 évi biztosítási tartamra csakis­­ egy évi díjösszegnek meg­felelő készfizető kezesség) még a legnagyobb vesztességek ese­tére sem követelhet díj utánfizetést, díjemelést vagy bármily formában vesztesé­­g megtérítést , miután a magyar biztosító társaság vállalja magára a kezességi összegeken túl előfordul­ható vesztességek fizetését. Az üzleti nyeremény kizárólag a szövetséget fogja illetni. A nyeremény fele része egy a szö­vetkezeti tagok tulajdonát képező kamatozólag kezelendő tar­taléktőkére fog fordíttatni, mely 12 év után kerül felosztásra a szövetkezeti tagok közt, befizetett biztosítási díjaik arányá­ban. Ha a tartaléktőke a szövetkezet egy évi díjbevételének összegére emelkedik, a szövetkezeti tagok kezességi kötelezett­ségének ereje és érvénye megszűnik, miután azt az ilyképan kiegészített tartaléktőke pótolja. A nyeremény másít fele, minden üzletév lezártával, osztalék gyanánt fog feloszlatni a szövetség tagjai közt olyformán, hogy a reá következő évben az osztaléknak megfelelő összeggel kevesebb díj fog általuk fizettetni. A szövetkezeti tagoknak a kezesség viselése által elvál­lalt koczkázata nem képez komoly áldozatot, mert a jelenté­kenyen leszállított díjakból eredő megtakarítás, mely részükre 1-2 éven át biztosítva van, többszörösen fölülmúlja a kezessé­gi összeget, t. i. az egy évi díjjat. A kezességi biztosíték, habár nincs készpénzben befizet­ve, az alaptőkét helyettesíti, és hogy ezen alap elegendő lesz mert bizton várható, hogy a szövetség egy milliót jóval túl­haladó évi díjjal fogja működését megkezdhetni, bizonyság rá sok biztosító társaság, mely ennél jóval csekélyebb alaptőke mellett, többféle biztositási ágat kultivál, igaz, hogy a vesz­te­ség nagyobb alaptőke mellett sincs kizárva és ezt tanúsítja sok eltűnt biztosító társaság nagy részben nem az­­­ üzleti sorsa. De az ily társaságokat veszteségek, hanem a hiányos kezelés sodorta el. A szövetség kezelése csekély jutalék mellett az első ma­gyar általános biztosító társaságra bizatik. Bátran állítható, hogy jobb, avatottabb kezekbe nem tétethetett volna le a jog­biztosítási szövetség ügyvezetése, mert ezen társaság 29 évi fennállása óta bebizonyította, hogy nála az értelem és kifogás­talanság egyaránt meg vannak, és a takarékosságot is mindig szem előtt tudta tartani. Ezen elvek a szövetségnél is meg lesznek honosítva. A­ magyar társaság hosszú évi tapasztala­tával, a 4000 tagból álló jeles ügynöki karral és egész nagy apparátusával fog a szövetség érdekében közreműködni. Öt szövetségi tagok közül egy elnök, két alelnök és 42 tagból álló „vizsgáló és felügyelő bizottmány" fog választatni. Ezen testület fog a szövetség érdekei felett őrködni, ez fogja az ügykezelést és könyvezést bármikor, a mérleget és a zár­számadásokat minden üzletév végén megvizsgálni és vizsgála­tának eredményét a szövetségi tagok tudomására hozni.­ És miután a károk rendezése a szövetségi tagok vitális érdekét képezi, azon sorából minden megye területéhez képest megfelelő számú „bizalmi férfiak" fognak választatni. A bi­zalmi férfiak, számra körülbelül 200-an, mint tapasztalt gaz­dák, hivatva lesznek a károk felvételénél közreműködni. Ezenkívül a gazdasági egyesületek elnökségei vagy vá­lasztmányi tagjai közül az országban körülbelül 60 szakbi­zottsági elnökül fognak felkeresni. A szakbizottsági el­nökök, kiknek szintén a szövetség tagjainak kell lenni vitás kárügyekben a szakbizottság elnöki tisztjét végzen­dik. Ezen férfiak legjobban ismervén megyéjük gazda­sági és termesztési viszonyait, a károsult szövetségi tag jogos igényeit méltányosan fogják kielégíteni, de meg fogják védeni a szövetkezetet is túlzott követelésektől* *) Az első magyar biztosító társulat a biztosítási ügy terén a kö­zelebbi napokban újítással lépett fel, mely a jogbiztosítás olcsóbbá téte­lét czélozza. E kérdésben a napi- és szaklapokban egész irodalmi harcz fej­lődött ki s el kell ismerni, hogy ez ujitas ellen igen erős támadások intéztet­tek , igen tekintélyes oldalról tiltakoztak az ellen, hogy a jogbiztosítás­sal járó nagy risk­a a szövetkezet létesítése által a magyar gazda vál­laira nehezedjék. Kiváló figyelmet érdemel a szövetkezet ellen irányu­ló czikkek közü­l a „Nemzet" közgazdasági részének szerkesztője, d­r­­ Heltai Ferenc­z, e jeles közgazdasági iró tollából eredő mény, mely tárgyilagosságánál és elfogulatlan felfogásánál fogva közle­bizo­nyára nagyban hoz­á fog járulni e terdes tisztázásához. Hogy e mozga­lom felöl a megyei gaz­daközönség kellőleg tájékozva legyen, azt figye­lemmel fogjuk kisírni és mindenek biztositási szövetkezetet, megjegyezvén, előtt­e czikkben Ismertetjük a jeg. hogy ez ismertetés a szövetke­­zetet feltétlenül pártoló oldalról küldetett be hozzánti. S­z­e­r­k:

Next