Békésmegyei Közlöny, 1886. január-december (13. évfolyam, 3-103. szám)
1886-09-16 / 74. szám
B.-Csabán, 1886. XIII. évfolyam, 72. szám.lfCsütörtök, szeptember hó 10-én Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelen hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve Egész évre € írt Fél évre 3 „ Évnegyedre . 1 „ &0 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogositva : HAASENSTEIN és VOGLER czég, Bécs, Prága, Budapest, Németország és Svájcz minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Apponyi utcza, 891. számú ház, hová a lap sellemi részét illető minden közleményt czimezni kérünk. Kiadóhivatal: Kishid-utcza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkereskedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttérv ben egy sor közlési dija SS kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalvánnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért járó összeg helyben finítendő. Szerkesztőség: Efje» számára 10 kr. M Álarcz lehullt! („*) Miért kiabálnak olyan nagyon ezek a pánszláv lapok, mikor a szláv nemzeteknek sem érzelmeit sem nézeteit nem képviselik, hanem valamennyin megérzik az orosz rubel. Mutassanak hát nekünk szláv mely orosz kancsuka alá vágyik. Csak addig nemzetet, esenkednek szent Oroszországhoz, míg azt hiszik, hogy a szabadságukat akarja, de amint arról győződnek meg, hogy a szláv nemzetek szabadságánál az orosznak kisebb gondja is nagyobb, hanem saját igás íze erőbe akarja őket befogni és kiizzasztani belőlük a rubelt, amit rájuk költött, hát nem az orosz nemzetbe, hanem az orosz igába való beolvadástól minden szláv nemzet irtózni fog. Miután pedig a bolgár állapotok félremagyarázhatóm bizonyítékát szolgáltatták annak, hogy az orosz a nemzetek felszabadításának ürügye alatt csak hatalmat terjeszteni, és rabszolgáinak számát szaporítani szik, hát amely szláv nemzetnek a szeme még igyekmést sem nyílt föl, azt csakis a bérencz hírlapírók seregének köszönheti. Ember nem követhet el nagyobb árulást nemzete és hazája ellen, mintha nemzetét és hazáját az orosz nagykereskedőnek, mely az összes szláv népeket saját aklába igyekszik terelni, kezére játszik. Hiszen amit most az orosz a szláv nemzetekkel elkövet, az egy valóságos vásár, és a kik az orosz kezére játszanak, hajhászok és kupeczek. A zaj, mely Battenberg Sándor ellen a kupecz és és hajhász lapokban felhangzott a féle hajcsár zaj volt, mint mikor valamely mészárszékszagot érző gulya a mészáros aklából kitör. És nosza rajta talpon van az egész hajcsár sereg, és pttog a karikás meg az ostor. Az a nemzeteket gulyáknak néző förmedezés, mely az orosz előtt leborulni nem akaró minden szlávra halált kiált, oly rettentőn magán viseli a szegődött bórért ordítozó hajcsár típuszt, hogy azt az önálló és szabad véleménnyel összetéveszteni nem lehet. Mi legalább kik szabad véleményhez vagyunk szokva, nem képzelhetünk magunknak írni tudó embert, ki az oroszt, a szláv nemzetek szabadítójának meggyőződéséből vallaná. Az olyan buta ember, kinek efféle meggyőződése lehet, az csak bőgni tudhat de írni nem. Éppen azért, az a nagy énekelés, melyet most a szláv sajtó, az orosz rubelekben markolászva elkövet, nagyon hasonlít a „Cornevilli harangokéban a Gáspár apó énekéhez, de mikor majd a számadás harangja fejük felett megkondul, akkor fog megzavarodni az ő eszük. Nem számolnak azok a közvélemény hatalmával, akik azt hiszik, hogy az orosz hatalmak Bulgáriában most viselt dolgai az orosz prestigenek emelésére szolgálnak. Az orosz erőszak felismerésének igen, de hogy azt a reményt és rokonszenvet, mellyel eddig a szláv fajok az orosz szabadító képén csüggtek, nagyon le fogja szállítani, kétségtelen. Az a fellépés, melyet az orosz önkény a bolgár nemzet érzelmével szemben elkövetett, lehetetlen, hogy józanitólag ne hasson mind azon rövidlátókra, kik eddig a szabadító orosz plitika köpönyege alól kilógó lólábakat nem voltak képesek felismerni. Az a fel sem vevés, melyet egy egész nemzet lelkületére szemben tanúsított a czár, nagyon de nagyon nagy iskola volt és ez a láthatatlan kéz fogja megverni, ezen, csak az erőszakot respektáló Goliáthot, a mely láthatatlan kezet a fegyverek hatalmával ellensúlyozni nem lehet. Az orosz politika nagyobb tórt vesztett most a szláv fajok lelkületében, mint vesztett tényleg Szebasztopolnal vagy Szt Stefanóvál, ellenségeivel szemben, mert a szláv népek akkor a szabadítót látták benne, míg most a tehetetlen zsarnokot látják. Ki egy pillanatban megfeledkezve magáról, annyira feltátotta mosolygó száját, hogy minden szláv felismerheti most már benne a szörnyeteget. — A vasárnapi munkaszünet kérdése. A Bud. Corr. írja: Egyes lapok ami híre, mintha a kereskedelmi miniszter javaslatot készíttetne el a vasárnapi munkaszünet törvényes szabályozásáról Magyarországban — mint azt teljes bizonyossággal állíthatjuk • minden tényleges alapot nélkülöz. Beható tanulmányozás tárgyát képezheti ugyan a vasárnapi munkaszünet törvényes szabályozásának kérdése, de a kormány törvényhozási intézkedést semmi esetre sem szándékozik javaslatba hozni. — Az igazságügyminisztee M,,a részére építendő külön palota kérdése, mely évek óta foglalkoztatta az érdekelt köröket, hir szerint most minden tekintetben kedvező és megfelelő, a kincstár érdekeit kiválóan magóvó megoldást nyert. A kereskedelmi minisztérium részére az uj országházzal szemben a üíador-utazapra épülő nagy palota ugyanis oly módon lett egy fél emelettel kibővítve és átalakítva, hogy a kereskedelmi minisztérium a statisztikai hivatallal és a földtani intézettel együtt, valamint az igazságügyi minisztérium is a legozóiirangosabban elhelyezhető benne. A két minisztérium már a jövő év aug. havában beköltözhetik az uj épületbe. IPolitikai lit ok. * Az 1887. évi közös költségvetést a közös hadügyminisztérium már elküldte a magyar kormánynak, mihelyt ennek tanulmányozása be lesz fejezve, a költségvetés végleges megállapítása végett közös minisztertanácsok fognak tartatni, ugy, hogy a delegácziókat már október végére vagy november elejére össze lehet hivni. * A bolgár Ugy. Gradbau efendi táviratilag jelenti, hogy a helyzet Bulgáriában láándor elutazása után nagyon válságos lett, az ideiglenes kormány a porta oltalmat keresi. * A bolgár államcsíny következményei. A „Morning Post" írja: Az angol kormány válasza Törökország jegyzékére az európai béke érdekeinek és Angolország hagyományainak megfelelő lesz. Az angol politikának nem az a czélja, hogy csupán ideiglenes béke alkottassák, mely elhárítsa a bonyodalmakat bizonyos időre. Angolország az állandó béke biztosítására törekszik, mely megszabadítja az egész kontinenst azoktól az aggodalmaktól és terhektől, melyeket a jelenlegi állapotok rónak reá. Jogbiztosítási szövetkezet.*) Azon sok teher mellett, melyek a gazdaközönségre nehezednek a vetéseknek jégkár elleni biztosítása jelentékeny szerepet játszik, mert a gazdára nézve majdnem elodázhatlan szükséget képez. A gazdasági egyesületek ezen általános érdeknél fogva már régóta foglalkoznak azon eszmével, miként lehetne a földmivelés ezen terhén is könnyiteni. A gazdakörben és a vidéken is több gazdasági egyesület kebelében gyakori megvitatás tárgyát képezte a biztositási ügy. Miután a tűzbiztositási dijak a jogdijakkal arányosítva, csekélyek és a gazda évi kiadását nem terhelik érzékenyen, elsősorban a jégbiztosítás olcsóbbá tétele felett tanácskoztak, oly eszközt keresvén, mellyel a jégbiztosítás olcsóbbá tetetve, általánosítható, mindenkire nézve könnyen hozzáférhető legyen. Beszéltek a kényszerrel és kényszer nélküli államositásról a kölcsönösségről, de az első számos akadályba és alig leküzdhető nehézségekbe ütközik; a másik egyesekre nagy anyagi koczkázattal van összekötve, pedig az melynek előre határt szabni nem is lehet, ugy hogy ezen érvelések folytán az ügy a tanácskozások stádiumán tul nem haladt. Egy középutat, egy minden igényt kielégítő eszközt kelle találni és végre a f. évi május havában az „Országos gazdasági egyesületekének a szövetkezeti ügyben tartott ülése alkalmával megszülemlett azon eszme, mely az általános kívánalmakat leginkább kielégíteni van hivatva. És ez a szövetkezeti forma, mely olcsó díjak mellett a szövetség tagjainak a teljes üzleti nyereményt átengedi és a tagoktól egy, előre meghutározott csekélynek mondható kezességen kiul (12 évi biztosítási tartamra csakis egy évi díjösszegnek megfelelő készfizető kezesség) még a legnagyobb vesztességek esetére sem követelhet díj utánfizetést, díjemelést vagy bármily formában veszteség megtérítést , miután a magyar biztosító társaság vállalja magára a kezességi összegeken túl előfordulható vesztességek fizetését. Az üzleti nyeremény kizárólag a szövetséget fogja illetni. A nyeremény fele része egy a szövetkezeti tagok tulajdonát képező kamatozólag kezelendő tartaléktőkére fog fordíttatni, mely 12 év után kerül felosztásra a szövetkezeti tagok közt, befizetett biztosítási díjaik arányában. Ha a tartaléktőke a szövetkezet egy évi díjbevételének összegére emelkedik, a szövetkezeti tagok kezességi kötelezettségének ereje és érvénye megszűnik, miután azt az ilyképan kiegészített tartaléktőke pótolja. A nyeremény másít fele, minden üzletév lezártával, osztalék gyanánt fog feloszlatni a szövetség tagjai közt olyformán, hogy a reá következő évben az osztaléknak megfelelő összeggel kevesebb díj fog általuk fizettetni. A szövetkezeti tagoknak a kezesség viselése által elvállalt koczkázata nem képez komoly áldozatot, mert a jelentékenyen leszállított díjakból eredő megtakarítás, mely részükre 1-2 éven át biztosítva van, többszörösen fölülmúlja a kezességi összeget, t. i. az egy évi díjjat. A kezességi biztosíték, habár nincs készpénzben befizetve, az alaptőkét helyettesíti, és hogy ezen alap elegendő lesz mert bizton várható, hogy a szövetség egy milliót jóval túlhaladó évi díjjal fogja működését megkezdhetni, bizonyság rá sok biztosító társaság, mely ennél jóval csekélyebb alaptőke mellett, többféle biztositási ágat kultivál, igaz, hogy a veszteség nagyobb alaptőke mellett sincs kizárva és ezt tanúsítja sok eltűnt biztosító társaság nagy részben nem az üzleti sorsa. De az ily társaságokat veszteségek, hanem a hiányos kezelés sodorta el. A szövetség kezelése csekély jutalék mellett az első magyar általános biztosító társaságra bizatik. Bátran állítható, hogy jobb, avatottabb kezekbe nem tétethetett volna le a jogbiztosítási szövetség ügyvezetése, mert ezen társaság 29 évi fennállása óta bebizonyította, hogy nála az értelem és kifogástalanság egyaránt meg vannak, és a takarékosságot is mindig szem előtt tudta tartani. Ezen elvek a szövetségnél is meg lesznek honosítva. A magyar társaság hosszú évi tapasztalatával, a 4000 tagból álló jeles ügynöki karral és egész nagy apparátusával fog a szövetség érdekében közreműködni. Öt szövetségi tagok közül egy elnök, két alelnök és 42 tagból álló „vizsgáló és felügyelő bizottmány" fog választatni. Ezen testület fog a szövetség érdekei felett őrködni, ez fogja az ügykezelést és könyvezést bármikor, a mérleget és a zárszámadásokat minden üzletév végén megvizsgálni és vizsgálatának eredményét a szövetségi tagok tudomására hozni. És miután a károk rendezése a szövetségi tagok vitális érdekét képezi, azon sorából minden megye területéhez képest megfelelő számú „bizalmi férfiak" fognak választatni. A bizalmi férfiak, számra körülbelül 200-an, mint tapasztalt gazdák, hivatva lesznek a károk felvételénél közreműködni. Ezenkívül a gazdasági egyesületek elnökségei vagy választmányi tagjai közül az országban körülbelül 60 szakbizottsági elnökül fognak felkeresni. A szakbizottsági elnökök, kiknek szintén a szövetség tagjainak kell lenni vitás kárügyekben a szakbizottság elnöki tisztjét végzendik. Ezen férfiak legjobban ismervén megyéjük gazdasági és termesztési viszonyait, a károsult szövetségi tag jogos igényeit méltányosan fogják kielégíteni, de meg fogják védeni a szövetkezetet is túlzott követelésektől* *) Az első magyar biztosító társulat a biztosítási ügy terén a közelebbi napokban újítással lépett fel, mely a jogbiztosítás olcsóbbá tételét czélozza. E kérdésben a napi- és szaklapokban egész irodalmi harcz fejlődött ki s el kell ismerni, hogy ez ujitas ellen igen erős támadások intéztettek , igen tekintélyes oldalról tiltakoztak az ellen, hogy a jogbiztosítással járó nagy riska a szövetkezet létesítése által a magyar gazda vállaira nehezedjék. Kiváló figyelmet érdemel a szövetkezet ellen irányuló czikkek közül a „Nemzet" közgazdasági részének szerkesztője, dr Heltai Ferencz, e jeles közgazdasági iró tollából eredő mény, mely tárgyilagosságánál és elfogulatlan felfogásánál fogva közlebizonyára nagyban hozá fog járulni e terdes tisztázásához. Hogy e mozgalom felöl a megyei gazdaközönség kellőleg tájékozva legyen, azt figyelemmel fogjuk kisírni és mindenek biztositási szövetkezetet, megjegyezvén, előtte czikkben Ismertetjük a jeg. hogy ez ismertetés a szövetkezetet feltétlenül pártoló oldalról küldetett be hozzánti. Szerk: