Békésmegyei Közlöny, 1899. július-december (26. évfolyam, 53-76. szám)
1899-07-02 / 53. szám
XXVI. évfolyam. B.-Csaba, 1899. Vasárnap julius hó 2-án mm BÉKESMEGYE KÖZLÖNY Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/4 sz. (Zsilinszky-féle ház) a hova lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. l'OUTIKAi es VEÖYKSTARTALMÜ LAP. Megjelenik hetenkint kétszer, vasárnap és csütörtökön ELŐFIZETÉSI DÍJ: Egész évre 6 forint. — Két évre 3 forint. — Negyed évre . . j írta viaszam ri S *r. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni k&rmikor teret, évnegyeden belül is. Hirdetéseket rakunk szfmára elfogad bármely jónevü fővárosi és külföldi hirdetési iroda. szám. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/4 bz. (Zailinszky-féle hájhova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő .Nyilttér"-ben egy sor közlési díja 25 kr. Forrongás három országban. Belgiumban, Spanyolországban és Kínában forrongás van. Okai különbözők. Legerősebb a kedélyek lázongása Belgiumban, ahol az ostromállapot két nap óta kisért és polgárvér folyt az utczán. Oka mindennek a választó reform, mely a legnagyobb izgatottságot kelti a munkások között. Ez a reform minden jogot elvesz a kleukálisellenes pártoktól, a socialistáktól falistáktól. 1900 ban kell új és alibeválasztásnak lennie, amikor is mindezek a pártok Brüsszelben tizennyolcz helyen győztek volna és a vidéken is annyi helyen, hogy mindenesetre megszüntették volna a klerikális uralmat. Hogy a klerikális uralmat biztosítsa, nagy dologra határozta el magát Van der Peereboom minisztérium: választó reformot készített, melynek főbb pontjai a következők: Az ország hét legnagyobb választókerületében úgynevezett mérsékelten proporcionált képviseletet teremt. Eddig a 152 képviselőt és 76 szenátort általános választójoggal a mérsékelt 41 választókerületben választották meg Ha nincs absolut többség, pótválasztás dönt. A reform hét választókerület részére alkotmányellenesen külön rendszert teremt. A 34 kisebb választókerületben, ahol a klerikálisok az urak, minden a régiben marad, de a hét nagy választókerületben, ahol az antiklerikálisok szövetsége a legközelebbi választásnál tönkretette volna a klerikálisokat, a reform változást tesz a klerikálisok érdekében. Ez erőszak ellen föllázad most az egész ország. A kamara többsége kétségtelenül elfogadná a törvényjavaslatot és ezért a nép a parlamenten kívül akarja jogait megvédeni. Julius 4 éve van kitűzve a törvényjavaslat tárgyalása és semmi kétség, hogy addig, ha ugyan vissza nem vonják a törvényjavaslatot, nap-nap után megújul a zavargás. A király, hir szerint, minisztereivel együtt elhatározta, hogy nem vonja vissza a törvényjavaslatot, de a kormány némi koncessiót fog tenni. Majd elválik, beéri-e ennyivel Belgium népe ? A belgiumi forradalom egész komoly és ott már erősen köztársasági hangulat szállta meg a kedélyeket, ha a király nem szakít az eddigi irányzattal és a socialistáknak kedvezményeket nem ad, akkor a forradalmi hangulatban, melyben a katonaság lojális érzülete is problematikus, félő, hogy a korona esik áldozatul. Spanyolországban a kedélyek forrongásának más oka van. Ott új adókat akarnak rárakni az adózó nép vállaira, mert igaza van Montecuculinak, hogy a háborúhoz három dolog: pénz, pénz és pénz Tegyük ehhez, hogy még a szükséges, vesztett háborúhoz is. Itt Madridban öszpontosittatik a gyújtóanyag s főleg asszonyok, meg sihederek vesznek részt a tüntetésben. A nép, a mely mélyen meg van indulva, hogy oly balsiker érte a csatasikon a spanyol zászlót, főleg azok ellen indul, a kiket a csatavesztés okozóinak tart: a katonai kaszinók ellen valóságos rohamot intézett, de gyűlölettel fordul a jezsuita kolostorok felé is. A forrongás tehetetlenné akarja tenni, hogy a terhes új adókat a kortez rázza Viszont Spanyolország, megszámint a kártyavár dől össze, ha nem sikerül az új pénzügyi operáczió. Kínában pedig a gyorsan és eréllyel elfojtott kicsi háborúságot a kínaiaknak gyűlölete okozta, mellyel az európaiak iránt viseltetnek. Jóllehet a nemzeteknek egyezmény biztosította a megyei birodalom egy részében való békés átvonulást, a khinaiak megtámadták a németeket, mire azok akként feleltek, hogy a khinai erősséget Kaumét elfoglalták. Most aztán már a khinaiak nem szegülnek az ellen, hogy az európaiak lerakhassák a Kiao-Csou és Veihe között épülő vasutakat. Szóval háború nélkül nem lehetünk. Lám a békekonferenczia is azzal a szándékkal hivatott Hágába, hogy háborút üzennek a háborúnak és máris kiderül, hogy a népeket pusztító háború nem szűnhet meg soha. Hogy az örökbéke egy — utópia. )l ívei Köz ionyt^Táil" A békésmegyei orvosszövetség A bkásmegyei orvos-szövetség Zöldy János dr. megyei főorvos elnöklete alatt közgyűlést tartott, amelyen fontos közegészségügyi és kari kérdéseket vetettek föl. Igy a nyugdíj egyesület kérdését, az egészségügy államosítását, különösen figyelmet érdemel Pándy Kálmán dr. indítványa, hogy a borbélyok az érvágástól eltirtassanak. Az ülésről a következő tudósítást adjuk : Elnök megnyitván az ülést, üdvözli az orvos-szövetség tagjait, fölkéri a nyugdíj ügyében kiküldött bizottságot, hogy tegyen jelentést. Keleti Ignácz dr. előadó ismerteti az orvos szövetség által véleményezés végett megküldött orvosi nyugdíjszabályzati tervezetet. A Hajnal István dr. elnökletével kiküldött bizottság ugyanis ezt a tervezetet a magas díjtételek miatt elfogadhatatlannak jelenti ki. A közgyűlés elfogadta a kiküldött bizottság javaslatát és elnök, valamint Deák Lajos hozzászólása után fölkéri a bizottságot, hogy e fontos testületi ügyet továbbra is az eddigi szeretettel gondozzák. ELzután ugyancsak Keleti Ignácz dr. terjeszti elő tanulmányát, mely 500 orvos részvételével évi 80 frt befizetéssel tervezne egy nyugdíjazó magántársulatot. Ez esetben öt esztendő után 220 000 frt alaptőke gyűlnék egybe és 10 év múlva a tagok Vse már kaphatna 400 forint nyugdíjat. A javaslathoz többen szólottak, végül kimondották, hogy a tanulmányt alpul elfogadva, egy nagyobb bizottságot küldenek ki. Erre Hajnal István dr. elnöklete alatt Keleti Ignácz dr., Révész Fülöp dr., Kovács Károly dr., Reisz Miksa dr., Deák Lajos dr., Steiner drt. kiküldöttek és a bizottságot Zsigmond fölhívták, hogy záros határidő alatt terjessze be javaslatátt. Az ügyet véglegesen egy összehívandó közgyűlésen fogják majd tárgyalni. Pándy Kálmán dr. indítványt mutat be, hogy a borbélyok a vérbocsátástól (érvágástól) végleg eltiltassanak. Teljesen felesleges, hogy a borbélyok az érvágást végezzék, mert az orvosok ezt rendszeresen tanulják. Annál kevésbé lehet ezt a borbélyok kezében hagyni, mert a vérelbocsájtás teljesen ellenőrizhetlen. Praxiséból mondhatja, minő veszedelem származik a borbély „műtéte" Levél egy boldog asszonyhoz. Kedves asszonyom ! Azzal a szerencsével dicsekedhetném, ha szokásom volna ez az emberi hiúság, hogy sikerült a kegyed szép lelkébe egy szerény kérdőjelet írnom. Ha ezt akkor észreveszem, bizonyára megfelelek reá. Pontot is tettem volna a feleletem után s ezzel vége lett volna a dolognak. Látja, minek zárta ugy el a lelkét előlem, hogy bele nem láthattam, mikor együtt voltunk ? Most már levélnek kell következni a kérdőjel után s lehet, hogy e levéllel meg felkiáltó jeleket irok a lelkébe. Kegyed, asszonyom, egyszerűen csalódott bennem A rossz hirám megelőzte érkezésemet s az ön tisztelt férje hűvösen fogadott. Talán ha semleges területen találkozunk, künn a nyilt síkon, mint jó barátok állunk egymás mellett; de igy, hogy én — higgje el, minden rossz szándék nélkül — saját várában kerestem föl a Tündér Lonáját őrző emberi sárkányt, bizony lelki szemeim előtt most is ugy tűnik fel, hogy ez a sárkány mérgesen vicsorította rám a — lelki fogait. A férjek különben elég okosan teszik, ha vigyáznak az asszonyokra, de velem szemben ez fölösleges volt. Nem támadó szándékkal mentem az önök szép városába. Pihenni akartam De lett volna bármi a szándékom, higyje meg — és ezt elmondhatja kedves férje urának — bűnös szándék nem maradt volna lelkemben attól a percztől kezdve, hogy az önök családi életébe bepillantottam. Mert ez a családi élet imponált nekem, imponált a boldogságával. Látja, megvallom őszintén, nem vagyok bibliai erkölcsű ember. Megvallom azt is, hogy sokszor úgy érzem, mintha nekem talán nem is volna lelkiismeretem. Már elkövettem némely dolgokat, amik összeütköznek a tízparancsolat egyes tialmaival, de eddig még nem bántam meg. Egy dolog azonban van, amit sohasem tudnék megsérteni és ez a boldogság. Ez a nagyon ritka kincs, ami után mindnyájan törekszünk, amit legtöbben soha meg nem találunk. Vannak életünknek perczei, órái, napjai, mikor azt hisszük, hogy boldogak vagyunk, de csakhamar átlátjuk, hogy tévedtünk. Lehetett kéj, gyönyör, élvezet, ami szívünket eltöltő, de nem volt boldogság, mert elmúlt. A boldogság csak akkor boldogság, amíg van; ha elmúlt, akkor nem is volt sohasem. Egy a múltban gyökerező, lombos ágaival a jövőbe átnyúló fa a boldogság, melynek illatos, hűvös árnyában a jelen édes pillanatait élvezzük. Ezt a boldogságot pedig csakis a szerelem nyújthatja az embernek. És én éppen azért, mert úgy szeretem a szerelmet, nem szoktam sohasem zavarni a szerelmesek boldogságát, sőt segítségekre vagyok, amiben csak lehetek. Már most az önök véletlen szerencséjük, hogy éppen egymást szeretik, mint férj és felesége és nagyon hitvány embernek tartanám magamat, ha ezt a boldogságot megzavarnám. Önök azt mondják, hogy ezt meg azt hallották rólam, hogy ezzel az asszonnyal itt, amazzal ott . . . stb. De, ugye, azt nem hallották, hogy én egy családi boldogságot földúltam volna és higyjék meg, ezt nem is fogják rólam hallani. De nem igen hallhatjak ezt másról sem. Mert azok a családi boldogságok, melyeknek feldúlásával minket fiatal embereket vádolnak, vagy egy percig sem léteztek vagy fel voltak már dúlva a házasságtörő csábítása előtt Hát képzelhetni e boldog nőt, aki a férjét megcsalja egy idegen kedvéért, csak azért, mert ezzel annak az idegen urnak a kedvtelését kielégíti. Ha pedig nem boldog a nő, akkor nincs csalódó boldogság sem, tehát nem dúlunk fel semmi olyat, amit fildulni vétek volna. Hja igen, van még egy szerényebb fogalom: a családi béke. Hát bizony ezt is kár megbolygatni. De nem nagyobb kár, nem valóságos istelenség-e : szerelem nélkül, epedésben, sóvárgásban elpusztulni engedni egy szerelemre alkotott asszonyi szívet ? Lehet, hogy meg vagyok vesztegetve, de úgy tapasztaltam, hogy ezért a családi békéért mindig kínos keserves árt fizet az asszony s a férfi legtöbbször megtatalálja a boldogságot a családi béke föntartása mellett a családon kivül is — vagy legalább keresi nagy igyekezettel ezt a boldogságot és ezt keresni már maga is félboldogság, így azután könnyű a családi békét föntartani. Az erkölcs fogalmával ellenzik az egyenlőtlenség, amelynek előnyét a férj, hátrányát a nő érzi a házaséletben Bűnösök vagyunk-e mi akkor, midőn ez egyenlőtlenség hátrányait egy kis, emberi jog szerint tilos, de a természet örök törvényétől követelt gyönyörűséggel szegény nőre nézve elviselhetőkké tesz a szük. Én nyugodtan mennék a megyebíró ítélőszéke elé, ha hinnék is abban ! — de égeti szivemet mindaz a keserű köny, amit szenvedő asszony arczárói csókjaim hevével föl nem szárítottam. És lehet, hogy a férjek dühösek lesznek reám ezért, de én csak kimondom, hogy a családi boldogság hiányainak is a legtöbb esetben ők az okai. Oh, sokat tudnék erről írni, még többet beszélni. Az is igaz aztán, hogy a férjek sem okai mindig a családi élet boldogtalanságának. Életünk annyira eltávolodott a természet törvényeitől, hogy ezeknek parancsa és társadalmi viszonyaink között nagyon sokszor kiegyenlíthetetlen az ellentét. És a férfi, míg erejének javát elfecsérli ifjú éveiben, mentegeti magát a természet parancsával ; de mikor a házasságba beleviszi teste-lelke romjait s mikor e romokon a szegény nő, ki a házasságig ellenállt a természet parancsainak, — sehogysem tudja a boldogságot fölépíteni, a nővel szemben az erkölcs és jog parancsaira hivatkozik, melyeket éppen ő annyiszor megszegett és melyeket még ezután is egyre átlépked, mig szentségekről prédikál. Olyan szépen mondta nemzeti színházunk egyik művésznője a Párisi regényben, hogy: könnyű annak jónak lenni, aki boldog. Igaz ugyan, hogy ezzel a legtöbb rossz embert mentegethetjük, hiszen a jóság éppen annak a lelkierőnek a gyakorlása, mely ellenáll a kísértéseknek. Csakhogy a boldogság meg épen az az állapot, melyben nincs kísértés, mert vágyaink teljesülnek, így azután nehéz a rosszra csábítani azt, aki boldog. De tisztázzuk a fogalmakat. Hiszen itt a „rossz" alatt ugyanazt értjük, amit máshol a „jó" alatt, mert szerelem az is, amit a férje iránt, az is, amit a szeretője iránt érez az asszony. Csakhogy az előbbi jó, mert az erkölcsi és jogi törvényekkel összhangban van, az utóbbi rossz, mert a törvényekkel ellenkezik. De hát hogy lehet az, hogy ugyanaz a dolog: a szerelem, egyszer jó, máskor