Békésmegyei Közlöny, 1908. január-június (35. évfolyam, 10-52. szám)
1908-02-02 / 10. szám
A törvényhatósági bizottság alighanem megsemmisíti ezt a határozatot éppen úgy, mint Popovits Jusztin főjegyző özvegyének analog-esetében is. Konkoly Tihamér dr. gyei aljegyző bérbe óhajtotta várnevenni Hoffmann Ferenc volt lakását, amely a város tulajdonát képező egyik telken volt. A közgyűlés azonban úgy határozott, hogy a lakást árverés útján fogja bérbe adni. A kikiáltási árat pedig 800 koronában állapította meg. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békésmegyei vasútépítések. A második fővágány sorsa. Átalakítják a csabai állomást. Az aradi Máv. üzletvezetőségnek ügyosztályaiban nemsokára elkészülnek azzal a munkával, melylyel a békésiek kérésére Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter az üzletvezetőséget megbízta. Az üzletvezetőség illetékes osztályai az előkészítő munkálatoknak műszaki részét teljesen befejezték már s most a költség kiszámításán dolgoznak. Legújabb értesülésünk szerint az üzletvezetőség azon álláspontján, mely a békésiek kívánságát illetőleg ismeretes már, semmit sem változtatott. Sőt a kérelem nagyobb teljesítése most még több és akadályokba ütközik, mint ezelőtt, mert a vonal kiépítésének költségeit még terhesebbé és nagyobbá teszi az a körülmény, hogy az esetben, ha a fővonalat Békés felé vezetik, az Alföldi Első Gazdasági Vasút vésztői szakaszának egy tekintélyes része veszíteni fog jelentőségéből s bizonyos, hogy ezt a szakaszt ki kell sajátítania az államnak. Figyelembe véve ezt a körülményt is, nyers számítással 4 millió koronára teszi a kiadásokat az aradi üzletvezetőség, amelynek vezetője a kérelem teljesítése ellen van. Az üzletvezetőség különben elkészítette már a csabai állomás és pályaudvar összes terveit is. E tervek szerint folynak az eddigi munkálatok, amelyeket Polgár osztálymérnök vezet. Sztankovich üzletvezető kijelentette, hogy a forgalmi érdekre való tekintettel az üzletvezetőség figyelme odairányul, hogy minél több vágánypárt építsenek az egyes pályaudvarokra. Az aradi üzletvezetőség területén eszközlendő munkálatok és beépítések céljára 30 millió koronát szavazott meg a törvényhozás. Ezt az összeget olyképpen kell felhasználni, hogy bizonyos tekintetben az összes igények kisegítést találjanak. Békéscsabán annyira kibővítik a pályaudvart, hogy a legforgalmasabb időszakban sem történhetik fennakadás és a vonatok kiindítása zavartalanul fog történhetni. Torlódás nem lesz többé, amit a vágányok sokasága biztosít. A forgalom zavartalan lebonyolítását célzó törekvésekből folyik, hogy a csabai állomásra fordított összeg jórészéből csak új vágányokat fognak lehelyezni, ellenben kevesebb gondot fordítanak magára az állomásépületre, amelyet csak átalakítanak, de nem építnek újjá. Az északi szárnyhoz hozzátoldják a raktárterület egy részét. Ilyenformán az étterem jóval feljebb kerül. Rendezve lesz a kocsitér is, amelyet olykép nagyítanak, hogy az állomás előtti kertnek egy részét kiirtják és kikövezik. Az átalakítás munkálatai teljes befejezést csak három év múltán nyernek. Az állomásépület átalakításához 1909 év tavaszán hozzáfognak. Bírói döntés egy békési ügyben. Megfelebbezett költségvetés. Nem lehet kivételt tenni! Békés község polgárai bizonyos idő óta különös viselkedést tanúsítanak az uradalmak tulajdonosaival szemben. A körösparti hullámtér átengedése tárgyában folyt viszálykodások és egyenetlenségek nem ismeretlenek olvasóink előtt, akiket esetről-esetre értesítettünk annak idején az uradalom és község egyenetlenkedéséről. Előre látható volt, hogy ez az egyenetlenkedés egyhamar nem jut végéhez s bizonyosra lehetett venni, hogy a község minden támadó lépésére megadja a választ az uradalom is. Wenckheim Frigyes gróf békési uradalmának intézősége a község ez évi költségvetésében több sérelmes pontot látott. A képviselőtestület ugyanis a járda és Northon-kút kiépítésére fordított összegnek megtérítésére második csoportba tartozó adózókat jelölte meg. Az uradalom megbízása folytán Szegedi Kálmán dr. ügyvéd megfelebbezte a költségvetést megállapító közgyűlési határozatot, amely másodfokban való letárgyalása után a közigazgatási bíróság elé került. Vármegyénk alispánjához tegnap érkezett le a közigazgatási bíróságnak döntése. A bíróság helyt adott a felebbezésnek. Kimondotta a közigazgatási biróság, hogy az 1886: XXII. t.-cikk 130-ik szakaszának második bekezdése szerint ez az adó egyenlő részben terheli a község minden polgárát s a megtámadott határozatnak csak akkor lenne helye, lámpa kékes fénykörébe gúnyosan vigyorgott a két fehér koponya. — Az ördögbe is, elaludtam, — szólt és egy nagyrot szippantott szivarjából... Másnap reggel kedélyesen megreggelizve munkához látott. De amint a tollat kezébe vette, fülébe csendült a tegnap esti diskurzus : — A szerelem a síron túl is él! Dühösen kapott végtelenül száraz, de éles analízissel készülő nagy művének folytatásába . . . Hiába, a fekete betűk, mint apró kis gnómok, ugrálni, táncolni kezdtek előtte <,s élesen hallotta gúnyos hahotájukat: — Tiszten, professor! Szeretett ön valaha ? A percek múltak és bár igyekezett megfeszíteni minden figyelmét, egyre azon kapta rajta magát, hogy ábrándozik, mint egy szerelmes diák. Hogy miről ? Édes Istenem, egész semmiségekről. Régen ködbe tűnt rózsás arcok, megfakult virágok, elnémult dallamok zsibongtak körülte . . . Hiába próbálta a kemény, fegyelmezett koponya ez egyszer felmondta a szolgálatott. Lelkének olyan húrjai lettek megpendítve, melyekről azt hitte, hogy örökké pihenni fognak. Boldog nyugalmát sajnálni kezdte és szörnyen dühöngött. Hirtelen lecsapta a tollat, felugrott és kinyitotta az ablakot. A húsvéti harangzó lágyan rángatózott a langyos tavaszi levegőben, lent az utcán vidám, mosolygó emberek sétálgattak és a virágos kalapok alól nevető leányarcok tűntek elő. És Schultz professor nagyon, negyon furcsán érete magát . . Egy modern poétának. Én is keletről indultam nyugatnak, Mi bennem forr, az is csak szittya vér. . . Vagyok magam is sarja ős Mogornak, És küzdök én is tarka álmokért. . . És látom én is, sorvadóba törzsünk, Egünk hunyó bíborban alkonyul, Vad, vészes árnyék vágtat el fölöttünk Es véres szárnya fojtón ránk borul. . . De kishitű gond vergődő siráma Gyötrelmes jajt kobzomon nem fakaszt... Mert hivő lelkem dacos gőggel várja Az új sarjút zsenditő új tavaszt. Óh, nem nyugatról Nem idegen megváltót virrad ránk a hajnal, várok én, Ha ősi eke szántja ősi vassal, Csak ugy hajt ki az ősi televény . . . Csengő dallal ne hivj hát új vidékre, Mi csak a régi tarlón mehetünk . . . Nincs egyebünk: egy ezredév emléke, Elvessük azt is ? Koldusok leszünk .. . Szilágyi Ferenc, ha nem a földbirtok érdekében szükséges kiadások fedezéséről volna szó. Ennek az összegnek fedezésére a ház-és földbirtok-jövedelem arányában kivetendő pótadóval kell gondoskodni, mert a Northon-kút és a járda a községi polgárok összeségének az érdekeit szolgálja. Az iskolaügyekre vonatkozó felebbezést alaptalannak találta a bíróság. A közigazg. bírósági határozatot azonban visszaküldte az alispán, mert a rendelkező résszel — bizonyára leírási hiba folytán — ellentmond az indokolás. Békéscsaba, 190 febr. 2. A feminizmushoz. írta: Dr. Székely Lajos. Akármerre megyünk, akármilyen lapot veszünk a kezünkbe, szemünkbe ötlik folytonosan a társadalmi elméletek egy' nyüt kérdése, egy sokat vitatott, de se ki nem merített, még kevésbé megoldott társadalmi probléma, a feminizmus kérdése. Az összes e tárgy körében elhangzott véleménynek közös hibája az, hogy valamennyi szubjektív álláspontra helyezkedik és objektív ismertetés, avagy az objektív megfejtés megkísérlése helyett saját egyéni véleményét adja abban a kérdésben, hogy az emberiségre nézve hasznosnak, a női hivatással összeegyeztethetőnek tartja-e a nőnek az élet minden forgatagába való bevezetését, a férfi összes társadalmi tevékenységének a női nemre való kiterjesztését. Én nem fejtem ki azt, hogy helyesnek tartom-e a nőnek a munka terén történő férfiasítását, hanem a szociológia objectiv perspektívájában világítom meg a kérdést. A társadalom fejlődésében épp úgy, mint a természet világában, mindenkor bizonyos tendenciák érvényesültek; mindenkor volt egy határozott irány, amely felé a fejlődés történt. Hogy messzire ne menjünk, csak a békés hajlamú egyének szaporodásának tendenciáját említemi, amely tendencia roppant lassú léptekkel ugyan, de mégis az antimilitarizmus világbékéjének tendenciájába kezd, vagy fog átfejlődni. A harcias egyén a társadalom gyermekkorában túlnyomó számmal volt. A társadalom további fejlődésében azonban önmagában rejlő oknál fogva egyre kevesbedett, mert egyrészt a harc maga emésztette soraikat, másrészt pedig jórészben ez elfoglaltságuk miatt sokkal inkább el voltak zárva ezek annak lehetőségétől, hogy utódokat állítsanak a maguk helyére s ezekbe örökítsék át saját tulajdonságaikat, mint azok a békés hajlamúak, kik békés foglalkozást űztek. Ezek után nem lesz furcsa azon állításom, hogy a háborúk éppen a béke szilárdulásának eszközei, valamint a világbéke felé való haladásnak is éppen úgy, mint ahogy a nagy járványok az emberi nem egészségesedésének szolgálnak, mivel a statisztikait igazol, hogy a járványokban élő sorban és javarészben.a beteges, kesbé életrevaló egyének pusztulnak és inkább az életrevalóbbak maradnak a fajfentartók gyanánt mindkét nemre. Ez is mind tendencia; társadalom fejlődési tendenciája, melyek eszköze az előbb említettem termésti kiválasztás, valamint a variáció ör. törvénye. E két kérdéssel már iem szűk határok közé szorított értekessben nem foglalkozhatom, valamint, tendenciák kérdésével sem, de szüksége volt ez a kis kitérés éppen azért, ne én a tendenciák kérdésébe foglalom bele a feminizmus kérdését és ebben perspektívában világítom meg. A nőnek nyakába már bőrig. . olyan terhet akasztott a termész, melytől szabadulni sohasem lesz ipes. Csak nem meri valaki azt állítani, hogy az ember egy ivar, vagyis egy személyben kettős ivar lénnyé fejlődhet? Én nyugodtan meeti állitani az ellenkezőt s azt, hgy a nő mindenkor a természet kijelöő szerepében marad, mert abban kell maradnia Nem mondom ezzel azt, hgy a nő a létrán, melyen főleg ma keze kapaszkodni, nem fog feljebb és feebb haladni; nem mondom azt sem, hogy a nő az életnek nem lesz harcca, tudományoknak és művészeteknek alapos művelője. Én csak annyit állok, hogy az anyaság átka alól — ami ne nevezi a legtöbb feminista — szabadullni fog soha. Egyik napilap hasábjain (vaskim egy publicista azon állítását, hogy a feminizmus érvényesülő küzdelme a női nemnek kétfelé oszlásához veszhet, amely anya. két osztály lenne: a n és az Én ezt a legteljesebb métékben alaptalan lehetetlenségnek tartón Hogy megcáfolhassam, tegyük fel a laetőségét. Vannak nők férfias tulajdonságokkal, férfi szerepben, és vannak anya!Hát térjünk csak vissza a renészeti kiválasztáshoz. A férfias tulajdonokkal renelkező s az anyaságot megvető nők szát tulajdonságaikat, életfelfogásaikat kvéssé fogják utódokba átörökíthetni, míg a második csoport az átöröklődés törvényénél fogva hasonló felfogással és tulajdonokkal rendelkező utódoké fog produkálni. Mi fog történni? Érvényesült tendencia : keresbedik a nő, szaporodik az anya, aminek végeredménye ismét az egy csoportba visszatérés. Vagyis a nőnek a természet törvényeinél fogva anyának kell maradnia. És ezzel most már be is állitittan; a nőt az objektív szemlélet persektivájába. A nő emancipációjának mindenkori határa és állandó szabályozóa az anyaság lesz. Minden térfoglalás a <>1>:í küzdelmeiben, — miután határozottan az a tendencia, hogy minél nagyobb tevékenységi kört töltsön be a nő a társadalmi életben és ezt a kört minél jobban terjessze, — létjogosult, amennyiben az az anyasággal összeegyeztethető. Minden olyan erőszakos térfoglalás, mely ezzel nem volna harmóniában. A zene meséje írta : Papp Viktor. Régen, nagyon régen, gondolattal meg nem határozható időben, nem volt még meg a Föld. A khaosz volt a világ. Kifürkészhetetlen alakú tömeg. Meddig tartott ez az állapot, időben meghatározni nem lehet, egyszerre csak oszladozni kezdett a khaosz, foszladozni a köd. A csillagfény űzte, kergette. De az jobban futott, eltűnt. Hosszú, fényes nyílás ütött rést a sötétségen, hasonlatosan az ablakon beszűrődő napsugárhoz, s a fénysávban a kisebb-nagyobb porszemek, az új világtestek keringtek. Ott volt közöttük a Föld is, külsejére nézve igénytelelen, de egyik legszebb alkotása a teremtőnek. Megjelent a nap is, a Mindenhatónak legelső szolgája, a kezdődő természetes égieknél bájosabb leányok bálványa, az csókjaiban fogant titán. És most röpite ki a nap először sugarait. A földnek pedig szokatlan volt ez az uj érzés, hirtelen begyepesedett, hogy ne legyen neki alkalmatlan ez a nagy fényesség. Azután buja növényzettel, óriási páfrányokkal, fákkal, egymásra rakott sziklákkal, hegyekkel védte magát és hűs roppant vízzel, kanyargó folyókkal nyelette el a forró sugarakat. Megzavart nyugalma miatt fölháborodva, bősz haragját tüzes krátereken fújta ki, s veres tűzoszlopok, kénessárga lángok és kéneszöld füst által takarta el a Parancsoló előtt felháborodását. A teremtésnek, s nagyszerű csodának nem volt más élő tabuja, csak az angyalok. Ezek a titkos lények ráültek a felhőkre, egy-egy még kóválygó virágsziromra, a vízpárákra, és ide-oda kormányozva azokat, nézegették a földön kezdődő fura életet. A lombos erdőben töméntelen madár ugrált, repült, nyüzsgött. Ezernyi állat mozgott, üvöltött, kavargott. Hosszú csigolyás testű, rengeteg csontozatú agyaras, repülő szörnyek lesve vártak prédájukra. Egy-egy pajkosabb angyalka le is lépett a földre, hogy közelről lásson mindent. De mindjárt ijedten visza is szállt vízpárahintójába, mert lábanyomán, előtte, mögötte, bugyborékoló forrás fakadt. Némelyik a tenger visébe is betekintett és igen találta, hogy a halaknak mulatságosnak milyen nagy és meredt a szeme, és hogy milyen gyorsan siklanak el egymás mellett és hogy tátogatják a szájukat. Egyszerre bűvös hang áradt szét a légben! Mindinkább erősödve, szebben és csengőbben hangzott. Gyönyörűbben és gyönyörűbben, szünet nélkül. A szeráfok éneke volt. Most ugyan azt mondják a tudósok, hogy a világmindenségben forgó testek mindegyike egy-egy hangot képvisel, hasonlóan a gép sebesen forgó kerekeihez, vagy a gyermek dugócsigájának a hangjához,, pedig tévednek. Néma természeti erőnek, a szeráfoknak a zenéje volt az, amelyet elemezni nem lehetett. Egy nagyszerű, fenséges harmónia. Az angyalok zenekarának lelket emelő danája, akik a sok-sokféle hangszeren fönységesen dicsérték az Urat, a világ alkotóját. És e bűvös zene hangzott, csak egyre hangzott ... A legtökéletesebb szin, alak és hanghargison Hirtelen azonban sötétség támai. Óriási szélvész kavarja a levegőt. Merendül, megmozdul egész világ. FÜst gomolyog, tódul az űrbe. Hull a parázs; a sz. • UH ; mek .; hegyek vit. .Nyüzsögnek a rémögött, amelynek ős alapjai is megrázkódnak. Viharok robognak rohanva. " Felfordulnak a tengeri mélyek. Erdőket, egész világdarabokat sodornak magukkal. Hegyek lapulnak össze