Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)
1920-11-21 / 94. szám
2 Szegény gyermekek . . . Hideg, csipős novemberi szél seper végig az utakon, csomóba sodorja a hervadt leveleket beszédes bizonyságait a nagy elmúlásnak. Meglett emberek,, kik már az öszben járnak, önkéntelenül gondolnak vissza a tavaszra, mikor még nem igy zörgött a hulló levél zsenge leveleket bontott a tavasz, pompáját a terebélyes fáknak Komor csapkodó, szeles november hangulatába ma a látó embernek más is vegyül A táncoló, földrehullott levelek fölött elsurranó, mezitlábos rongyos gyereksereget is meg kell látnunk A csüngő ruhafoszlányokba bujtatott gyermeksereget az uj Magyarország nyüzsgő jövendőjét A Tavaszt a novemberi őszben. Dideregnek a rájuk aggatott rongyok alatt, az a beteg napsugár, mely kis arcocskájukra hull, nem ad meleget Szegény kis gyerekek görnyedten kapkodják a lábaikat, kis kezük feje vörös mint egy kis piros tégadarab s ebben a szeles novemberben ők képviselik a mi magyar voltunk tavaszát ők a jövendő, ezek a mezítlábas didergő gyerekek s elszorult szivvel kell tekintenünk a ködös jövendőbe mely éppen olyan csenevész, mint a mezítláb futkározó fázó gyerekek És mennél tovább gondolkodik az ember, a hangulat egy komoly és megdöbbentő problémává alakul, hogy nekünk meg kell menteni ezeket a didergő mezitlábos, rongyos gyermekeket, mert ez nemcsak a gyermekvédelem problémája de egyenesen faji, nemzeti kérdés Szegény rongyokba bujtatott és becsavart gyerekek ők, de magyarnak élő és eleven hajtásai nem lehet hagynunk, hogy őket is verje a hideg novemberi szél. Van nekik édes anyjuk de estig szólítja el a munka, az elhanyagoltság ott is kezdődhet, hogy a mindennapi gond leköti az édesanyát azt az energiát az erőt mely virágot akart hozni erre a földre Ma mindenki vergődik, az egyén a hatóság és nekünk felnőtt embereknek árnyékában utánunk és mellettünk botorkál ezernyi gyermeksereg akiknek jövendő hivatásuk hogy a mi nyomunkba lépjenek, átvegyék kezünkből majd a kalapácsot, vagy a tollat. A rongyos ruhátlan gyermeksereg tagja akar még lenni ennek a társadalomnak. Hideg, siró szeles november hangulatába belevág a nagy kérdés, milyen szívbeli érzésben milyen gondolkodásban nőnek fel ezek a mezitlábas gyerekek és kik lesznek ha egyszer szavuk lesz kérdések és sorsok intézésében ? ? A népjóléti hivatal szobája most tele van egyszerű szegényes papirperselyekkel amik a kereskedők közt lesznek elosztva. Jó emberek, akik szigetekkel is gondolkoztok segítsétek meg a szegény mezítlábas gyermekeket, ez a tett nem csak jócselekedet, nem csak általános emberi kötelesség, de a legnemesebb tett, amit a ma ezerszer is szomorú helyzetében a magyar jövendő érdekében tehetünk. És Podjebrád népe még ma is ki tudja használni minden nemzeti sajátosságát, szélnek eresztett hírekkel befolyásol minden olyan megnyilatkozást mély megértésre és békére volna hivatva A mai napon világgá kürtölik hogy cseh földön titkos és hatásaiban kiszámíthatatlan német aknamunka folyik és teszik ezt akkor mikor Prágában véres tüntetéseket rendeznek minden ellen ami német már pedig Prágában sok van ami német Hazug hírek, amik első intrádára megdöbbentik az antant foghigyas politikusait , de a csehek mégis elérik azt amit akarnak És úgy látszik hogy a cél elérésének eszközeiben nem is válogatósak itt adunk le egy hírt melyen mosolyogni lehetne, ha nem volna meg a dolognak a nagyon is komoly háttere. A nyitrabányai munkások kimondták a kötelező házasságot Minden bányász aki egy családot eltartani tud, 2 hónapon belül köteles megnősülni, ellenkező esetben kizárják a munkás szervezetből A bányamunkások ezzel a cseh nők beözönlését akarják megakadályozni. Ehhez kommentár nem kell, csak jóizlés és morális értékelése a nőnek, de bizonyos ebből az is, hogy bármily utolsó de cseh szempontból még ez sem utolsó politikai eszköz Ezer esztendő után a magyarság a legszomorúbb időkhöz érkezett, a históriának fonalát még mindig a csehek tartják mint az és szerbek szellemi vezetői. A trianoni oláhok békét aláirtuk és hittük, hogy ezzel mindent elintéztünk és most látjuk aztán csak istenigazában hogy a csehek nemcsak a magyarság belső kérdéseibe de még az államformánk meghatározásába is befolynak. Podjebrád népének már előre nem tetszik egy független magyar nemzeti királyság megszervezése mert ettől féltik a népek demokratikus fejlődésének lehetőségét De most azt kérdezzük tisztelettel, hogy az oláh királyság, a szerb királyság nem akadály, csak a magyar nemzeti királyság ? Podjebrád népe ma nagy potentátnak nőtte ki magát tagadhatatlan, hogy döntő szerepet visz a kelet középeurópai államok gazdasági és politikai életében Nekünk a tűrés és a szegények kincse a hit, hogy természetellenességet nem tűr a természet, hogy minden, ami hazugságon épül fel, összeomlik. Hisszük, hogy Podjebrád népe nem nő az egekig 7 . Podjebrád népe. A magyarság ezeresztendős történelmén keresztül nekünk mindig bajunk volt a csehekkel. De ezeresztendő a tanúsága hogy a cseh intrika mindig belejátszott a magyarság politikai életébe is Akkor, mikor a középkori helyzet kedvezően alakult a felvidéki rablóhadjáratokra, még érthető, hogy az akkor is elhagyott magyarsággal küzködtek, hiszen nekünk a törökkel volt bajunk. Csakhogy a világon már akkor is volt francia, meg angol vájjon miért nem ölelték a szivükre ? Akkor magunkra hagytak és mi elvégeztük Hagyjanak magunkra, a nagy tenyerű cseh elől ma se térünk ki mert ha az antant nem tudja, mi tudjuk hogy kik, senki egyebek, mint akik Arany János. Toldi Miklósátorozva akarták levágni a ladikon, mikor átvitte a pesti oldalról a budai partra Gyönyörű jellemzés mely annyira hasonlít a mai helyzetünkhöz A szomorú benne az, hogy a műveltnek kikiáltott európai nyugat nem lát, nem hall, és nem olvas Nem csak a háborúnak de elvesztésének is okai a csehek. Isten a megmondhatója hány magyar szív porlad el messze idegenben azoknak az árulásoknak következtében amiket mindenkor a csehek követtek el És Isten a megmondhatója, hogy Szibéria hófedte sikjan hány és mennyi magyar szemből gördül ki a köny még ma is akik foglyok, üldözöttek, megalázottak lettek mert magyarok és áldozatai a csehek praktikájának. KRÓNIKA Gáge, gége, libagége, 111 lesz már november vége És tudja a teremtő, Se szalonna, se tepertő. Köleskása az van bőven, Akár régi jó időben, Sütnivaló tök is termelt, Betöltene sok nagy termet. De hiába, tök, meg kása, Csak nem az Isten áldása, Mert ami mindennel felér, Mégis csak legfőbb a kenyér ! És ez az most, — ami nincsen , nem ad a pék semmi kincsen. Lohadnak sokak étvágyi, Hogyha reguirál Szilágyi. És valóban még szerencse, Hogy akad itt s ott egy lencse. De az se kint a piacon, Hanem egy-egy női nyakon. Pici lencse, mint kis rubin, Megvillan a nők vállain, Akinek van, rejtegesse, Ne mutassa senkinek se. Mert a mai törvény ilyen: Fényűzési adó címen A kis lencsét, bár parányi, Megadóztatja Korányi, Fia akad is lencse itt-ott, Őrizni kell mint a titkot, Mert a QOK-nak rossz a mája, Még ezt is elrequirálja. Italozás: Hivatalt vizsgált a vármegye tekintetes alispánja, ami akkoriban még a főbíró rezidenciájában kezdődött, folytatódott és végződött. Debreceni András főbíró uram is afféle ember volt, aki nem csinált semmiből nagy teketóriát és az árnyas kertben már gazdagon teritett asztal várta a vicispánt és bizisten ott ült az alispán ur a vidám társaságban még hajnali kakasszóra is, anélkül, hogy a hivatalos helyiségbe bekukkantott volna. Ott ült, mert igen valószínűnek látszik, hogy nem tudott felkelni az asztaltól. Még éjféltájon történt, mikor a felszolgált italok mennyiségét maga is sokallta, hogy odafordult a főbíróhoz : — Mondjad csak Bandi, hány akó bor fogy el nálad egy esztendőbe ? A főbíró csak úgy könnyedén, igazi úri nemtörődömséggel felelt : — Hát . . . vagy háromszáz akó . . . Az alispán csodálkozva nézett fel ennek a horribilis számnak a hallattára, de a főbiró igyekezett megnyugtatni : — No igen . . . háromszáz . . . hiszen nem iszunk mindennap ! . . . Cigránylojsika. Még abban az időben történt, mikor megboldgult József főherceg polgárosítani akarta ezt a mindenképpen rakoncátlan fajt: a cigányokat így került az öreg Lakatos cigány is a tisztelendő ur elébe, aki a vallás erkölcsnemesitő történeteivel igyekezett hatni a vén cigányra, hogy térjen meg, hagyja abba azt az örökköntartó, világba való bolygást . . . Ahogy egyszer a Jézus történetét magyarázgatta, nagy igyekezettel, színesen rajzolgatta az öreg páter azt a képet , mikor Jézus szamárháton Jeruzsálembe ment, majd hogy a zsidók elfogták stb . . . Az öreg cigány itt nagyon megütődött : — Szamárháton ment ? . . . A tisztelendő úr folytatni akarta a fejtegetéseket, de az öreg cigány csak nem hagyta abba, folyton a fejét csóválta : — Szamárháton ... Na azt nem jól tette Jézus ő szent felsége . . . Mér nem ült fel egy háromesztendős csikóra, tudom istenem ugy elszaladt vóna, hogy a zsidók még ma se érték vóna utól . . . Ó III . II. Virá — Ü Steei58 gyigvissztár. Ehéten vasárnap déltől — vasárnap délig a Debreceny és Lőrincy-féle patikák tartanak szolgálatot — Tanácsülés Az 1920 nov 20 án tartott tanácsülés a következő ügyeket tárgyalta : A rendőrség átirata a Hegedűs Bernát féle vendéglői iparengedély bevonása tárgyában. Iparigazolványt kaptak: Wrankó Timis asztalos, Brassó Antal cipész, Meizl Sándor terménykereskedő, Kovács Pál asztalos, Kóté Eemex és Oláh Oszkár tollkereskedésre Özv. Hartmann Ignácné harisnyakötésre Varga György sertéskereskedő Polgár és Lefkovits budapesti szállítmányi és elvámolási cég fióküzletre Elutasittattak : Farkas Teréz és Virág János Tárgyalta a tanács a magyar kormánynak erre vonatkozó rendelete alapján a vagyonátruházási illetékre vonatkozó szabályrendeletet, melyet az adóhivatalnak kiadni rendelt azzal, hogy megfelelőleg kiegészítve terjessze a közgyűlés elé A Csabai Athletikai Club kérelmét a Bánszky út melletti körösrész jégpálya céljára leendő átengedése tárgyában a tanács teljesítette Patai János építési engedélyt nyert. Lipták Galó Pál valamint a fürdő rt. ajánlatai a közgyűlés elé lesznek terjesztve — Rendkívüli közgy.lés. A Békés Csabai takarékpénztár egyesület — mint már jeleztük — ma vasárnap délelőtt fél 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart A tárgysorozatban az alapszabályok paragrafusainak módosításán kívül az alaptőkének 5 600.000 K ról 11 200.000 K-ra való felemelése szerepel. — A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. F hó 17 én tartotta a vármegyei közigazgatási bizottsága rendes havi ülését. A bizottság egyhangúlag vette tudomásul az alispán előterjesztését. A vármegye közbiztonsági állapota e jelentés szerint általában kielégítőnek Személybiztonság elleni cselekmény mondható: előfordult 28 vagyon elleni cselekmény 70 A bűncselekmények között nagyobb számban fordult elő a lopás, csalás könnyű testi sértés. Baleset 1 esetben fordult elő, míg tűzeset 12 volt. Bővebben foglalkozik az alispáni előterjesztés a vármegye közélelmezésének, valamint a földművelés, ipar és kereskedelem kérdésével Örvendetesen állapítja meg az alispáni jelentés, hogy a vármegyei közkórházat fenyegető tüzelőanyag hiánya elhárítottnak mondható amennyiben a megye főispánjának közbenjárására a kórház hetenként két vagyon szenet fog kapni A közigazgatási bizottság a főispán jóindulatu fáradozását köszönettel vette tudomásul. — Orvosi hir. Dr. Grünwald Ottó fogorvos Orosházi utca 3 szám alatt a téli idény alatt rendel 9—5 ig.