Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)

1920-11-25 / 95. szám

28ÉKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1920 november 25 A Békés-Csabai takarékpénztár egyesület közgyűlése. Nemcsak a vármegye, de vidékünknek is egyik legagilisebb pénzintézete a Békés Csabai takarékpénztár egyesület. Ez az intézet megalakulása óta sokat tett a vármegye gazdasági fellendítésén s a vasárnapi rendkívüli közgyűlése és tárgysorozata is azt mutatja, hogy ezután még fokozottabb erővel és képességgel kapcsolódik be a mi pénzügyi és közgazdasági életünkbe. A vasárnap délelőtti rendkívüli közgyűlésnek egyik messze kihatású pontja volt az alaptőkének 5 millió 630 ezer koronáról 11 millió 200 ezer koronára való felemelése, amely célból az intézet 28.000 darab 200 K névértékű részvényt bocsátott ki. A neves intézet új akcióját nagy érdeklődés kisérte és ez az megyeszerte érdeklődés meglátszott a vasárnapi rendkívüli közgyűlésen is, ahol az igazgatósági és tagok, valamint a részvényesek felügyelőbizottsági szép számmal jelentek meg A rendkívüli közgyűlést Varsigh Béla elnök nyitotta meg szívélyes szavakkal, a bemutatott részvények és a megjelent részvényesek határozatképességét konstatálva a rendkívüli közgyűlést határozatképesnek jelentette ki. Visszapilantást vet a múlt közgyűlés óta lefolyt eseményekre, megemlékezik azokról a gazdasági okokról, amelynek folytán az igazgatóság újból a részvénytőke emelésére tér, melyre az igazgatói jelentés megadja a tájékoztató fevilágosítást A közgyűlés jegyzőkönyvének vezetésére Vas Sándor igazgatót, a jegyzőkönyv hitelesítésére dr Révész Fülöp és lV*g*er József részvényeseket kéri fel Ezután Roth József vezérigazgató indokolja az alapszabályok módosításának és az alaptőke felemelésének szükségességét Ezt nem csak a megnövekedett hiteligények követelik és a pénzintézetnek 15 más vállalattal való kapcsolata amelyen kívül az intézet még számtalan hiteligényt elégít ki hanem az a kedvező gazdasági helyzet, mely a Békés Csabai takarékpénztár egyesületre olykép alakult hogy vezér szerepet visz az egész megye pénzügyi és közgazdasági életében és az intézet ezt a szerepet meg is kivánja tartani Beszámol arról, hogy a megváltozott viszonyok szükségessé tették az alapszabályok bizonyos módosítását és hogy megelőzőleg már a pénzintézeti központ az intézet tervezeteit felülvizsgálta és jóváhagyta A felolvasott alapszabály módosítását a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Roth József vezérigazgató ezután az alaptőke felemelésére vonatkozólag tette megjelentését E szerint az intézet jelenlegi 28 000 drb 200 K névértékű részvényből álló 5 600 003 K részvénytőkéját 28.000 drb. 200 K névértékű részvény kibocsátásával 11 200 000 koronára emeli fel A közgyűlés az előterjesztett javaslatot egyhangúlag elfogadta és meghatalmazta az ? izgatásáért, hogy a kibocsátandó 28 000 darab 200 kor névértékű résvényből 20 000 darabot 625 kor árfolyamon, 25 kor. bélyegilíen k hozzá számításával a részvényeseknek felajánlja, tehát minden hét végi részvény tulajdona 5 új részvény átvételére jogosií Az elővételi jog november 22—decem.ber 22 ig gyakorolható évi * régi részvények bemutatása mellett A vételár befizetése ugyancsak ezen idő alatt és bezárólag egy összegben fizetendő. Az uj részvények 1921 január hó 1 től kezdődőleg az üzleteredményben és a részvényeseket megillető összes jogokban a régi részvényekkel egyenlően részesednek. Az intézet részvénytőkéjének állása az alaptőke felemelése folytán 31 451 396 kor. lesz, szemben a mai 13 951 396 állapottal A közgyűlés a vezérigazgató előterjesítését élénk helyesléssel egyhangúlag vette tudomásul. Vanagh Béla ei tök örömmel jelenti ki a határozatot Miután ezzel a közgyűlés tárgya ki is volt merítve, megható szavakkal fejezte ki a magyarság jövendőjébe vetett bizodalmát amely jövendőnek ez a pénzintézet is egyik tényezője kiván lenni Az ősz elnökét lelkesen megéijs nézték. Csütörtöki levél. Körséta a csabai piacon. Sok szó esett már a lapok hasábjain a csabai piac lelketlen uzsorásairól, olyan sokszor ostorozták a Kata és Mari néniket, hogy térjenek jobb útra, hogy bánjanak emberi módon azokkal, akik rá vannak utalva arra, hogy a csabai piacról szerezzék be élelmi cikkeiket. Szorosan a köz érdekében történő eme felkiáltás nem vezetett eredményre, mert a csabai piac lelketlen hiénáit annyira megszállotta a pénz ördöge, olyan hatalmas mértékben vett erőt rajtuk a kapzsiság hogy hiába való a szép szó és a hatóság erélyes intézkedése. Tudtommal van egy hatósági rendelet, mely szerint 0 óra előtt tilos az idegeneknek a piacon vásárolni. Ez a rendelet — ugy látszik — csak a szárnyas piacra vonatkozik mert ellenkező esetben nem történne az meg, hogy a pestiek elözönlik a szó szoros értelmében a tejpiacot és literenként 8 koronájával összevásárolják a tejet . Lehet azonban az is, hogy ez a fentemlített rendelkezés a tejpiacra — a hiányos ellenőrzés is vonatkozik, azonban folyton — sem jut eszébe, hogy ezt be is kellene senkinek tartani. Természetes tehát hogy a Kata és Mari nénik inkább odaadják a tejet a pesti 8 koronáért, mint a csabai 5 koronáért így a Kata és Mari nénik is jobban járnak és a szegény pesti is olcsó (?) tejet visz haza. Hogy azután nekünk még szegényebb csabaiaknak jut-e minden reggel egy kis tejecske, az nem fontos. Elvégre nem azért vagyunk az Alföld szívében,hogy a gyermekeinknek, a jövő Magyarország nemzedékének még tejet is adjunk naponta Az utóbbi időben szállóigévé váltak a különféle nemzetmentési akciók ; hírneves orvosok éjt nappallá téve fáradoznak azon, hogy a gyermekhalandóság fo yton növekvő, hatalmas megdöbbentően szomorú nagy számát leapisziszák Milyen gyönyörű ideális gondolat ez ! A sir széléről megmenteni azokat az pró csenevész virágokat akiknek egyedüli bűnük az, hogy megszülettek De amilyen szép, nemes és humánus cselekedet ez az egyik oldalról ép olyan szomorú az a jelenség, hogy mindez az emberfeletti munka eltörpül azoknak az akaratán, nemtörődömségén akiknek teljesen ki vagyunk szolgáltatva Naggyá erőssé kell nevelni a jövő Magyarországot! — hangzik ma minden oldalról Naggyá, hogy újra a régi fényében ragyogjon. Erőssé, hogy az elmúlt szomorú történelmi események ne ismétlődhessenek meg rajtunk. Azonban ehhez nem elegendők az üres frázisokkal teli jelszavak ehhez szükséges még az is hogy apro Magyarország apró "csenevész virágait kellőképen táplálhassuk. Talán nem tenne céltalan egy kis-é fokozottabb ellenőrzés a csabai tejpiacon Talán el lehetne érni hogy a Kata és Mari nénik bellénük embertelen gondolkozásukat és jobb útra térnének már csak azért is hogy ha már a mindennapi kenyerünket nem adhatjuk meg legalbb hozzájuttatnának a mindennapi tejünkhöz Szemlélő. Azoknak a kánoknak az összegét, amelyeknek „jóvátételére" Magyarország köteles, szövetségközi bizottság állapítja meg amelynek „Jóvátételi Bizottság" a neve Ez a bizottság fizetési terveket készít, amely megállapítja, hogy Magyarország 1921 május 1 től kezdődő harminc éven át mely határidőkben és milyen módozatokkal köteles a jóvátételi azt a részét törleszteni, amelyet reális tartozásnak fognak vetni. Magyarország annyival kevesebbet tartozik fizetni, amennyivel többet fizettetnek az egész „kártétel" törlesztésére Németországgal. Ha Magyarország valamely okból törlesztésével hátralékban maradna, tartozásának a fizetést a bizottság későbbi évekre halaszthatja A Jóvátételi Bizottság 1921. május 1-től kezdve időnként meg fogja vizsgálni Magyarország jövedelmi forrásait és teljesítőképességét, meghallgatja ebben a tekintetben az ország képviselőit a határidőket kitolhatja a megállapított fizetési feltételeket megváltoztathatja, de a tartozásból semmit el nem engedhet Magyarország 1920 ban és az 1921 első négy hónapjában — aranyban, árukban, hajókban, értékpapírokban vagy más módon — részfizetést teljesít, aminek összegét a Jóvátételi Bizottság állapítja meg Magyarország gazdasági erőforrásai közvetlenül és állandóan felhasználhatók a jóvátételre Magyarországnak végül vissza kell szolgáltatnia mindent amit bármely formában vagy bármely értékben a háború alatt ellenséges területről elvitt Mindezek szerint a békeszerződés nem állapítja meg összegben a hadisarcot, hanem más néven harminc, esetleg több évig nyert jogot a jóvátétel cllén minden értékünk és munkánk szerinte való feleslegének formális elvételére És mindezt —a Wilson-féle elvek alapján !.. Magyarország kötelezettsége. Harminc évig tartozunk fizetni a Jóvátételi Bizottságnak. A békeszerződés Magyarországot is felelőssé teszi mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a „szövetséges és társult hatalmak", valamint polgáraik a háború következtében elszenvednie. Ez a békeszerződés elismeri új n, hogy Magyarország jövedelemforrásai nem esendők a veszteségek és károk teljes jóvátételére, mégis megkövetelik és Magyarország kötelezte is magát arra, hogy „jóváteszi" mindazokat a károkat amiket a „szövetséges és társult hatalmak" polgári lakosságában és javaiban szárazföldi tengeri és légi támadása okozott volna azalatt az idő alatt, amíg hatalmak bármelyike Magyarországgal az ellenes háborút viselt Ami kárnak minősíthető, azt külön listán sorolják fel. Rendelet a fegyvertartásról. Kik tarthatnak fegyvert? A kormány legújabb rendeletével intézkedett a lőfegyverek lőszerek tartásáról és vásárlási feltételeiről A rendelet szerint lőfegyvert legyen az vadász céllövő vagy bármi egyébb fegyver, pisztoly valamint a szükséges lőszert és robbantó anyagot csak az tarthat akinek erre rendőrhatósági engedélye van Az engedély személyre cégre szól és át nem ruházható A katonai csendőri, rendőri pénzügyőri személyzet, szolgálati felszerelésén kívüli tehát nem okvetlenül szükséges lőfegyvert is csak rendőrségi engedély alapján brthat A lőfegyverviselési engedély bármikor visszavonható Lőfegyver tartásába viselésére és vásárlására külön engedély kell s ilyent csak az kaphat, aki legalább tíz év óta magyar állampolgár teljeskoru (kiskorúért a gyámapa válalja a felelősséget) feddhetetlen előéletű hazafiasság szempontjából kifogástalan s nncs akadályozó testi vagy szellemi fogyatkozása. Külföldi csak belügyminiszteri előzetes hozzájárulás mellett kaphat engedélyt Lőfegyvertartási vagy vásárlási engedély nélkül vadászjegy vagy vadászterület bérlete sem adható A lőfegyver adatait pontosan körül kell írni Valóban adatok bemondása elkobzást és külön büntetést von maga után A diktatúra alatt szerzett fegyverek nem jogszerű tulajdonok. Minden lőfegverviselési vagy vásárlási engedély hivatalból közlendő az illetékes katonai körletparancsnoksággal, amely katonai S .alpontból az engedély megadása ellen nyilatkozhatik. Intézkedik a rendelet az áru >sitás vásárlás tartás engedélyezésének különös feltételeiről, nevezetesen a vásárló s az eladó kötelességeiről. Az árusítók raktárkészlete, az eladott fegyverek száma mennyisége pontosan kell, hogy egyezzék A régi engedélyek megújítás végett bemutatandók, minden eddigi engedély hatályát veszti. A rendelet ellen vétők hat hónapig terjedő elzárással és kétezer koronáig terjedő pénzbüntetéssel sújtatnak.