Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)

1920-05-23 / 42. szám

n ram k B­késcsaba, 1920 május 23 . K tilt fái á^jyujM Sj?«sz­ívre — — — 120— k orong Megjelenik hetenként N­egyedévre I = I 36 °­ Mtaer, Csütörtökön így hónapra — — — 10— korons és vasárnap figgfl Vasárnap d XLVII. évfolyam, 42. szám I p fii # ¥ ¥ ah fin U m H $ Kfpl iS* • I # rí f í|B !H Ifi ft P l POLITIKAI N­AP 5zerkesztőség és kiadóhiva­tal : II. kerület, Ferenc Jó­zsef­ tér (Búzapiac) 20. s* Megye: telefon : 7. »*áic. A hirdetési dijai helyben, mindenk­or készpénzzel fizetendők. — A „Nyi­l­­.ért* rovatban egy sor közlési dija 20— K kéziratok nem adatnak vissza. / Piros Pünkösd napján — az evangelista szerint — a n­a­gukra maradt tanítványok gyülekezetére ket­tős tüzes nyelvek alakjában leszállott Szentlélek és eltőite őket isteni ihlettel. És a amikor megszólaltak, nem ugy szólottak, mint előbb, mert most már a Szentlélek beszélt belőlük. Soha vallásos és hivő magyart nem ra­gadhatott meg ugy ez a mé­gértelmű, gyö­nyörű újszövetségi legenda, mint ma. Öt háborús év, forradalom, kegyetlen zűrzavar, anarchia áll mögöttünk. Odave­szett a nemzet színe-virága, a daliáik, a reménységünk, a dolgozni akarók és dol­gozni tudók. Akik megmaradtak, azok is vagy testben vagy lélekben megrokkantak és átviharzott, pokoli évek után pokoli kín és nyomorúság terhét kell cipelniök. Kiál­tani szeretnék­ könnyek közt felkiáltani: „Uram, a mérték betelt, vedd el tőlünk ezt a keserű poharat". És most, éppen piros Pünkösd bekö­szöntével, amikor a Természet tobzódó ujjongása, a zöldelő kalásztenger a meg­termékenyült élet diadalát zengik, éppen most talán kényszerülve leszünk összeszo­rított fogakkal s a kétségbeesett dühtől vil­lámló szemekkel egy megszégyenítő, halá­los okmányra odaadni a becsületes kezünk irását, azót­a zúzni szeretne. kezét, mely legszívesebben Nem voltunk dúsgazdagok, de jómód­ban éltünk s most szegényebbek vagyunk azoknál, akik a mi asztalunkról lekerült morzsákból éldegéltek. Nem voltunk kevé­lyek, nem néztünk le másokat, de büszkék voltunk a magunk otthonára s most meg­aláztattunk. Maroknyi nép voltunk idege­nek, turániak a nagy szláv, germán és la­tin tülekedésben, de erősek és egyek, mert ezer év óta egy szent, nagy akarat fűzött egybe bennünket. És most majdnem négy millió testvérünket kiragadták közülünk s a mi otthonunkban, az édes magyar föl­dön leláncolt kézzel, elnémított ajakkal húz­zák a keserű igát. Keserűbb és fájóbb ez a rabság minden Szibériánál ! De ha nincs is semmi öröm a jele­nünkben, mindannyiunkban megvan a re­mény a jövőben. Remény, mely a múltból táplálkozik. A magyarság élt át sok súlyos válsá­got és mindegyiket úgy úszta meg, hogy annál erősebben, frissebben, élettől duzza­dóbban került ki belőle. Nagy időink mindenkor nagy embere­­­­ket is teremtettek, akik a hitük erejével, ér­­­­telmük bölcsességével, a lelkük isteni ihle­tével, gyújtó és világító szikrájával felráz­ták a nemzetet aléltságából s biztos kézzel vezették a kavargó hullámok között. Ez az, amit kétségbeesetten nélkülözünk. A tragikusan fenséges időkhöz nincsenek fenségesen nagy embereink. A nemzetgyűlés ko m­pfl­ HNÉ társa­sága. Sok jószándék, akarat, még erő is hozzá, de nincs fej, nincs meg a paran­csoló lángész, aki vezesse. És ami a poli­tika terén, ugyanaz a művészetben, az iro­dalomban. Hol vannak a költők, a festők, a szobrászok, az írók, akik a magyar Gé­niusz erejétől megihletve, megihlessenek bennünket is, hatalmas időknek csenevész, satnyé hajtáját ? Vájjon akad-e gyújtó szavú Kossuthunk, bölcs és mérlegelő Deákunk, lángeszű Széchenyink, Petőfink, Vörösmartynk, Arany Jánosunk ? Vájjon elhagyatottságunkban esküldi-e a magyarok Istene az ő Szentlelkét, hogy át­hatva tőle, miként a másképpen szóljunk, előtt ? Mikor lesz a mi piros Pünkösdünk? Azért hallatszik ma harsogób­an az ének az Egek Urához, mint valaha. Egy meg­hurcolt, balsorstól tépett nemzet mélységes fájdalma zokog: ,Veni Sancte Spiritus ! Jöjj el Szentlélek Úristen!" bibliai tanítványok, mint szólottunk az A mai gazdasági válságban egyik legsúlyo­sabb társadalmi és gazdasági probléma a nők pályaválasztása. Abban mindenki és bizonyára elsősorban a nők egyet fognak érteni hogy a számukra legszebb és legmegfelelőbb pálya a család és az anyaság. De manapság a család­alapítás olyan nagy nehézségekbe ütközik, hogy csak igen kevés leány bízhatik rendületlenül ebben a törekvésében s így kénytelen más ke­nyérkereseti pályára gondolni.Ezért és főleg a háború miatt, láthatjuk az egész világon, hogy ujabban a nők elözönlik a köz és magánhivatalokat, a technikus üzeme­ket és jóformán minden fog­alkotási ágat. Kényszerülve vannak rá Ezzel a kényszerhelyzettel szorosan össze­­függ a nőnevelés kérdése. Mindeddig megelé­gedhettünk olyan iskolákkal, melyek leányaink­nak megadták az átlagműveltséget amelyben a feltétlenül szükséges és hasznos mellett elsősor­ban a szép volt az uralkodó Tanultak irodal­mat, nyelveket, zenét, rajzot, művészi ízlést Ezt a célt szolgálták a felsőbb leányiskolák. Ezek talán bizonyos mértékben megfelelhettek a fe­leség és a családanya értelmiségi és lelki köve­telményeir­e, de korántsem szolgálhatnak ele­gendő fegyverül azokkal szemben melyeket az élet ujabban támaszt. A mai nőnevelésnek első sorban praktikus, gyakorlati értékének kell lenne. Kenyeret kell, hogy nyujtson A szülök ezért úgy segítettek a dolgon, hogy elvégeztették leányaikkal a középiskolát. Ma pedig lányok részére csak egy középiskola van: a humanisztikus gymnasium, a klasszikus nyelvek és műveltség — latin görög — tanu­lásával, amely főiskolai továbbképzésre nyújt ugyan alapot, de magában véve kevés gyakor­lati értékkel bír Ezt a bajt igyekszik kiküszö­bölni a közoktatásügyi minisztérium tervezete, mely - tudomásunk szerint - a német reform­gimnáziumok mintájára meghagyja ugyan a klasszikus műveltséget alap gyanánt, de több teret szerit a gyakorlati természettudományoknak. Mindezt abból az alkalomból tartottuk szük­ségesnek elmondani, hogy a csabai szülőknek nagy tömege mozgalmat indított egy kérés tár­gyában, melyet a kultuszminiszterhez akarnak intézni egy Csabán létesítendő leánygimnázium érdekében. Az ügyben folyó hó 24 év, pünkösd hétfőjén délután 3 órakor értekezlet lesz az áll. felsőbb leányiskolában amelyre ezúton hivnak meg minden érdekelt szülőt. A lányok középiskolai oktatását Rudolf-fő­gymnasium látta el A csabai eddig a gimná­zium különálló jelenség abban a tekintetben,­egnyilt az Elité fűző szalon! Tátra­ utca 4. (városi zenede mellett) Mérték után készít füzet, haskötőt, melltartót, egyenestartót stb. Megrendeléseket pontosan eszközöl. Választások a környéken. Békésen még nincs kisgazda jelölt. Dr. Kató József zászlóbontása Gyomán. A hirtelen nagy meleg, a sürgős mezei munkák és főleg a választás időpontjának elő­relátható kitolódása bénítólag hat a nagy gar­ral megindult választási mozgalmakra Ami vég­bemegy csak szűk körben folyik le, nagy titok­ban a színfalak mögött játszódik Olyan, mint a csend a vihar előtt „Vajúdnak a hegyek és megszületik a nevetséges egér" — mondja a klasszikus És úgy érezzük, hogy hosszú és kí­nos vajúdások után még sok torzszülött jelölt­ben resz részünk. Folyó hó 2 án Balla Aladár a Vid­án és soproni tanyákon hirdetett gyűlést, melyen programmját akarta kifejteni A gyűlést azon­ban az utolsó pillanatban elhalasztották, ami érthetően bosszantja azokat a gazdákat és föld­míveseket akik erre a napra fontos mezei mun­kásokat félbeszakították. A helyi és idegen jelölt kérdésében vívott elvi harcok érdekes helyzetet teremtettek Bé­­késen, ahol pedig a kisgazdapárt a legerősebb­nek ígérkezett. A békésiek helyi jelöltben nem tudnak megegyezni. A kisgazda szót nagyon is szó sze­­rint értelmezik s a földmivesek között keresnek követnek valót. Faragó László, a volt jelölt visszalépett Moldoványi főszolgabíró viszont nem fogadta el. Sokan Morvay Mihály földbir­tokost szeretnék látni. Kolozsi Endre mezőbe­rényiek jelöltjét hiúságból nem akarják elismerni, minthogy Békés kétszer annyi szavazóval bír. Ezt a zavart természetesen ügyesen kihasználja a keresztény egyesülés pártja, amelynek dr. Székely György a jelöltje. Örömmel vettük a hírt, hogy nyomán kis­gazdapárti programmal fellépett dr Kató József, a szép multú és nagy reményekre jogosító költő, akit olvasóink régóta ismernek lapunk hasábjai­ról. Az ő lágyan zengő formában és tartalom­ban kiváló versei, amelyek hétről hétre megje­lentek a Közlönyben, sok embernek a lelkében hagytak mély nyomot Múlt vasárnap több ezer főnyi közönség előtt tartott programmbeszédje arról tett tanúságot hogy Kató József nemcsak kiváló poéta és szónok de elsőrangú, józan és okos fejű politikus is Lelkes tábora nem szű­nik meg a pünkösdi ünnepek alatt sem tevé­kenységét folytatni. A választókerület többi községeiben,­­Kondoroson, Endrődön rendez népgyűlést Le­­ánygymnasium Csabán. Hétfőn délután lesz a szülök értekezlete.

Next