Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)

1920-05-30 / 44. szám

ivó i­­lső Gaz- i Rész ságnak mius hó ö. e. 10 éscsabán, rendezett s közgyü­l tartandó tsara,­­vényesek jhivatnak. rozat: fénytársa 'ének­­ lytán át­az )k 4., 5, ainak me­­ntézkedés .saság cé­dulai kir. nél leendő iránt. jazgatóság s cégjegy­adi és Csa» sült vasú üzemkeze­lés felbon­tkozó át« rdemleges a kapcso­; vonatko­z :zj esztendő ;m átvétele vitele tár kséges in­megtétele itóság ha Aradi és­­yesült Vas* tött üzem­erződésben Dtt részese 1920. évi 1 hónapjára megváltozta iban ek a szavazati hatása céljából vok 17. §-ának szerint a tár­áránál, vagy Arad-Csanádi akarékpénztár­fz jági Arad-Csa-Takarék­intézeténél, Bé-Békés-Csabai­­ r egyesületnél, ii- Ipar és Nép­i és Fiókintéze­t szerü elismer­ten leteendők, izgyülés elnök­ilandó. gi letétben lévő letétele külön idő. i Első Gazd­­asug igaz jsága. 5di uton, a malom kő­ levő ház, fűszer-, vas* áruüzlet volt. A ház és odás lakás,­­a, italmérési és az összes yiségeken és ágakon kivül •mezőgazda* ,­ktár is van. felvilágositás Békéscsabán a 7-ik szám Békéscsaba;1920 május 30 Egész iv:a ?élévre — Megyedévre így hónapra — 120 — korona — 60 korona — 30­— korona — 10'— korona. fira B­ 5Q IC Vasárnap Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LáJP XLVII. évfolyam, 44. szám szerkesztőség 6a kiadóhiva­tal : II. kerület, Ferenc Jó­zsef­ tér (Búzapiaci 20. s* Megyei telefon: 7. szám. A hirdetési díjak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" rovatban egy sor közlési dija : 20'— K Kéziratok nem adatnak vissza. I Teátrális beállításnak nevezte egy képviselő, volt hadügyminisz­ter és miniszterelnök, a nemzetgyűlésnek azt az ülését, amlben Teleky Pál és Ap­ponyi Albert beszámoltak a békedelegáció működéséről és azokról a súlyos okokról, melyek a béke aláírására kényszerítenek bennünket. Ha Friedrich István teátrumnak, szín­háznak nevezte volna azt a konferenciát, ahol nagymumú és nagytudású államférfiak sokszor elvakultan, sokszor meg kénytelen­kelletlen nagyképű komolysággal másfél év óta izzadnak egy olyan tákolmány felépí­tésén, mely már az első napokban alapjá­ban , a wilsoni elvekben összeomlott, úgy mindannyian igazat adtunk volna neki. Mert ez valóban színház, ahol a hírneves színé­zek jobb ügyhöz méltó buzgalommal erőlködnek: a csapnivalóan rossz darab megmentésén. De színházi beállításnak ne­vezni azt a tragikusan fenséges pillanatot, mikor a magyarságnak ma legnagyobb élő fia kif­űti, hogy ha fenn akarjuk tartani nemzetünket, úgy a körülmények mérlege­lése után nem marad más hátra, mint le­gyűrve a felháborodó érzületet, aláírni ezt a meggyalázó békét — ez a kijelentés mél­tán váltotta ki az általános felzúdulást. Mit akar a képviselő úr ? Annyi ha­zárdjáték után oda akarja dobni a játékba még a meglévőt is, ami egyedüli alapjául szolgálhat a megújhodásnak, az újjáépítés­nek ? El bírná viselni a felelőséget azért, hogy még a mostani csonka országra is rázúduljon az ellenséges megszállás és még jobban megnyomorítsanak bennünket ? Ép­pen most, amikor drágábbnak kell lennie minden csepp magyar vérnek, mint valaha, mert hiszen nem­ sok van belőle, — most akarja a végső magyar erőket az egyelőre kilátástalan harcban a fegyverek elé vinni­? Hiszen ő is nagyon jól tudja, ma nem ve­zethet célhoz. Akkor miért ? Csupán, hogy megmutassuk, hogy a virtus még nem ve­szett ki belőlünk ? Nem, képviselő úr ! A virtus, az igazi hazafiúi erény, nemcsak a mámoros fellángolásban áll, de a józan mérlegelésben, a tépelődő, maga-magával vivódó megfontolásban is. Kossuth L­ajos gyújtó szavával nemzeti ellenállásra ajzotta fel a magyarságot és a jövő, sőt talán éppen most a jelenünk, a legragyogóbb igazságot szolgáltatja neki. De egy évre rá Görgey Arthur épp olyan bátorságról és épp olyan honszeretetről tesz tanúságot, amikor Világosnál, inkább ma­gára véve a hazaárulás rettenetes vádját, lerakatja a hasztalanul magyarpusztító fegy­vereket. A jövő igenis igazat szolgáltatott neki. A gyászos emlékű Világosból fakadt ki hatvanhét s a kiegyezés után gyönyörű fellendülésünk. A tévesen itélő nemzet a napokban rótta le kegyeletteljes háláját a tábornok emléke iránt. Nemcsak a lelkesedés szükséges, de az önfegyelmezés is. A nép vezetőinél talán az utóbbi még inkább. Ha vannak a ma­gyarság történetében szomorú állomások, úgy azokat legtöbbször a mi közismert he­vesvérűségünk idézte elő. A béke aláírása nem jelenti a lemon­dást, hanem a pillanatnyilag változhatatlanba való beletörődést. Ha nem is mondtuk volna meg a napnál világosabban jegyzé­künkben, ellenségeink úgy is tudnák. Videaut conzu­e& 1 — intették óva a ró­maiak vezetőiket. Vigyázzanak a képviselő urak, hogy cselekedeteikből — akaratlanul , bár — kár ne háromoljon erre a balsors­tól tépett nemzetre ! Józanságot, megfonto­lást, komoly elmélyülést követelünk. A ha­zárdjátékokból elég volt! Tülekednek a jelöltek. Nagy Lajos is kisgazda már. Békésen két kisgazdajelölt van. A sok csabai jelölt közül az egyik már ér­dekes átalakuláson ment át Naggy Lajos, »a csabai Friedrich párt" jelöltje, minthogy az el­vekhez nem talált magának pártot, hát a pártjá­hoz fogott magának elveket. A pap jelölt érte­sítette híveit, hogy meggondolta a dolgot és támogatja a kisgazdapárt programmját, melyet a mult héten még alaposan lehordott Hogy ez az értesítés egyúttal azt is jelents e, hogy belép az Országos Kisgazda Pártba, egyelőre még nem lehet megállapítani. De különben is lényegtelen, tekintettel arra, hogy Nagy Lajosnak nem kell a csabai képviselőségtől tartania. A tulajdonképeni küzdelem a kisgazdák két jelöltje, dr. B­alla Aladár és dr. Pollner Ödön közt fog lefolyni. A jelöltek eddigi névsorában is ez a két férfiú az egyedüli, aki méltán kép­viselhetné városunkat Pollner helyzetét meg­könnyíti és elősegíti az a körülmény, hogy Csaba szülötte és hogy igen sok polgárhoz rokoni kö­telékek, vagy régi ismeretség fűzi Amellett maga is gazdaember, aki a helyi gazdatársadalommal már az érdekközösség folytán is szoros össze­köttetésben állott Széleskörben ismert egyéni­sége, puritánsága, nagy jogi és közgazdasági tudása pedig egyenesen hivatottá teszi arra, hogy bejusson a közgazdákban és jogászokban szűkölködő parlamentbe Figyelemreméltó tevékenységet fejt ki a nő­jelöltnek, Rosenberg Augusztának pártja és jól­lehet az okosfejű és szépszavú tanárasszonynak nem sok kilátása lehet a mandátumra A nők közéleti szereplése nálunk sokkal rövidebb ke­letű, semhogy a férfiválasztók nagy tömege, sőt maguk a nők is, a régi előítélettel mentesíteni tudnák magukat. Az ő politikai kortesútjának és esetleges fellépésének különben sem a kép­viselőség lehet az igazi célja, mint inkább an­­nak a megmutatása, hogy a magyar nők egy része úgy a politikai vezetésre, mint a politikai jogok gyakorlására érettnek bizonyul. Részünkről valószínűnek tartjuk, hogy a Rosenberg Auguszta köré csoportosuló mozga­lom nem jut el a jelölésig, vagy ha el is jut, s­agy megfelelő pillanatban Pollnerhez fog csat­­­­lakozni, mint akit igen sokan támogatnak olyanok­­­ a­a­t is, akiknek felfogásuk nem egyezik teljesen a kisgazda programmal. A lapunkban már érintett békési kisgazda káoszból két jelölt jegecesedett ki Az egyik Faragó László főgimnáziumi tanár, akit egyúttal a központ is támogat, a másik Kolozsi Endre mezőberényi főjegyző Faragónak tekintélyes pártja van Békésen, de egyeseket maga ellen hangolt egyik elkövetett taktikai hibája, ugy hogy ezek egyöntetűen Kolozsit támogatják Hozzávéve ehhez azt, hogy a mezőberén­yiek valószinüleg mind közkedveltségnek főjegyzőjüket fogják támogatni, könnyen örvendő meg­eshetik Kolozsi győzelme a pártokra szakadó békésiekkel szemben. Nincs építkezés. Mibe kerül egy emeletes ház? Békéscsaba városa határozottan szerencsét­len csillagzat alatt született Amióta várossá ala­kult, a fejlődés terén a szó szoros értelmében semmit sem mutathat fel. Igaz viszont az is, hogy a várossá történt alakulása a háború alatt ment végbe, amikor a fejlődési folyamat úgy­szólván minden vonalon szünetelt. A háborút követő kommunizmus és a román megszállás még éppen beláthatatlan időre elvetették az építkezéseket. A béke bo­ldog idejében ha nem is nagy számban, de évről évre történtek Békéscsabán építkezések és ilyenkor májusban serényen foly­tak az építkezési munkálatok. Ma azonban még a kisebb nagyobb átalakítás és renoválás is ke­vesebb, mint az épületek erős leromlottsága után várható lett volna. Szomorú dolog ez, azonban az építőipar fellendülését egyelőre alig lehet remélni Két okból lehetetlen ma építkezni Egyrészt legfontosabb építőanyagokban nagy a hiány, vagy a legnagyobb nehézségekbe ütközik ret­tenetes áron beszerezni a szükséges árukat. Pl. épületfához egyáltalán nem juthatunk mert ezt kizárólag a megszállók birtokában levő ország részekből exportálják; ára a békeárnak 60-80-szorosa Ugyanígy vagyunk a vassal is. A tég­­lagyárak nem termelhetnek mert nincsen szén. Meszet is emiatt lehet oly nehezen és magas áron vásárolni A másik ok : a financiális, illetve valutáris kérdés A drága anyag és a — mos­­tani nehéz megélhetési viszonyokhoz mért, a múlthoz viszonyítva azonban nagy differenciá­val bíró — magas munkabérek, valamint munkások teljesítőképességének csökkenése mell a­lett az építmény ára oly magasra szökik, hogy az abba fektetett tőke nem találja meg a jöve­delmezőségi lehetőséget Az építkezések fellen­dülésének, jobbanmondva megindulásának az építőanyagok behozatalával együtt valutáris helyzetünk alapos megjavulása képezi előretételét. Egy emeletes ház építése ma 40-szer an­­nyiba kerül, mint békében és így, hogy a be­fektetett tőke megfelelő kamatot hozzon, oly magasak lennének a lakbérek hogy azt lehe­tetlen volna megfizetni Békében egy emeletes bérház 100 ezer koronába került, ma ennek minimum harmincöt negyvenszeresére rúgnának a költségek, tehát körülbelül 3 millió koronáról lehet szó, — hangsúlyoznom kell azonban: — minimális számítással! Egy nagy 6-os MÁV­ gyártmányú cséplőgarnitúra zsákon kívül minden felszereléssel eladó. — Érdeklődni lehet Braun Vilmosnál Eleken 1—2

Next