Békésmegyei Közlöny, 1923. október-december (50. évfolyam, 80-104. szám)

1923-10-07 / 80. szám

2 Legszembeszökőbben tendenciózus a cikk­nek az az állítása, mintha Békéscsaba város polgármestere és Békés vármegye főispánja a mozinak haszonrészes igazgatói lennének és 10 százalék jutalékban részesülnének. Úgy a polgármester, mint a főispán részvényesei a mozinak, amihez részvények megvásárlásával mindenkinek joga van s a közgyűlés bizalma mint részvényeseket emelte az igazgatóság tagjai sorába. Végül nem mulaszthatja el az alkalmat az Esti Kurir egy kis politikai csipkelődésre, olyasformán tüntetve fel a dolgot, hogy Göm­bösnek az egységes pártból való kiválásával Brandt főispán helyzete is megrendült, abból vonva le ezt a naiv következtetést, hogy Brandt Vilmos törökszentmiklósi főszolgabíró korában baráti viszonyban állott Gömbössel. Azt persze az Esti Kurir nem tudja, hogy a főispánt sokkal­ régebbi kötelékek fűzik Beth­len miniszterelnökhöz, akinek földije s akivel együtt kellett menekülniük Erdélyből az oláh hordók elől. Nem Gömbös, de Bethlen bizalma állította Békés vármegye élére, ahol eddigi mű­ködésével, a megye ügyei iránt való fáradha­tatlan érdeklődésével, a teljes társadalmi bé­kés istápoló magatartásával és objektivitásá­val nagy népszerűséget és általános rokon­szenvet vívott ki magának. Brandt főispán installációja alkalmával célul tűzte ki magá­nak, hogy ez a vármegye nevének megfele­lően valóban a béke otthona legyen. És hogy működésével ezt a kitűzött feladatot el tudta érni, olyan érdeme, amely nemcsak a vár­megye háláját, de bizonyára Bethlen fokozott ragaszkodását és elismerését is biztosítja számára. ' ..n­m I> Wrist-rf­n­­iái • BÉKÉS MEGYEI IvOZSONT Tőzsde. Zürichben a mai tőzsdén Budapestet 0­ 03-al jegyezték Berlin 0 00000085. Békéscsaba, 1923 október 6 DONNER LAJOS Donner Lajos r.yug. felsőbb leányiskolai igazgató szombaton reggel 7 órakor példásan m­­unkás életének 75. évében csendesen el­szenderült. Donner Lajossal e város szellemi mozgal­mainak és kultúrtörténetének egyik legjelentő­sebb alakja dőlt ki az élők sorából. Nemcsak azért, mert négy évtizeden keresztül Békés­csaba és környékének nőnevelését irányította, hiszen a csabai felsőbb leányiskolának egyik megalapítója és hosszú időn át vezetője volt, hanem azért is, mert fáradhatatlanul dolgozott a tudomány növelésén, a közműveltség gya­rapításán, a lomha alföldi lelkek megmunká­lásán. Egy lázasan dolgozó, friss munkakedv­vel nekilendülő kor tanárságának egyik jelentős egyénisége volt, azok közül való, akik renge­teg akadály, megnem értés, részvétlenség és közöny ellenére is szakadatlanul csak arra törekedtek, hogy a parlagon szunnyadó, be­gyepesedett alföldi lelkekbe világot csiholja­nak, hogy a nyugati kultúra és az egyetemes emberi haladás kincseit népünknek hozzá­férhetővé tegyék. Donner Lajos tudós munkásságának igazi színtere a gyermektanulmányozás, a modern gyermekpszichológia volt, amelyben egyike a magyar úttörőknek s amely tudományhoz nemcsak a tudós műveltsége, szorgalma és boncolóereje szükséges, de a nevelőnek a gyermek lelkével egybeforró szeretete. És ő benne határtalan, egyetemes emberszeretet volt. Talán azért is kerülte olyan félénken a politikát, ezt a bódító, magyar nadragulyát, amely a lelkeket egymás ellen háborítja. Vi­szont mindannyiszor megragadta az alkalmat, hogy a maga tudását a többieknek juttassa, hogy termékenyítő gondolatait közölje. Ilyen­kor sűrűn fordult a nyilvánossághoz, nagyon sokszor lapunk hasábjain is, amely az ő ér­tékes, okos írásait mindenkor megkülönbözte­tett tisztelettel és örömmel fogadta. Talán nem is lenne helyénvaló egy politikai lap hasábjain, ahol közéletünknek különösen ma nem éppen tiszta hullámai átcsapnak, az ő makulátlan és termékeny életével tovább foglalkozni. Sírját nemcsak a már nagyra nőtt növendékek hálája és szeretete övezi, de sorfalat áll körülötte azoknak kegyeletes gon­dolata is, akik úgy mint ő, érdemes és immár megpihent öreg bajnokuk, törhetetlen hittel tovább dolgoznak a magyar kultúrán és szé­pet álmodnak, még ha borsón is térdepelnek. Ju­rek. Október 6. Mintha az idő is sírna, ólmos, szürke felle­gek az égen és apró, szomorú szemekben szitál az őszi eső. Nemzeti fájdalmunk és vér­tanúságunk emlékünnepe ma az önálló, de megcsonkított Magyarország jelképes gyász­napjává vált. Szivet facsaró vagy gunykacajt fakasztó önállóság megvagdosva, pőrén ál­lani a poroszlók között. És még az a szent emlékű föld is, amelyről a boldogabb evek­ben kalaplevéve emlékezett meg minden kortes­utján az aradi Barabás Béla, ma idegen járom alatt méhében hordja fájdalmát és csak ez elszakított testvérek és az itt maradt magyarok együttszálló fohásza nyögi vissza sóhajait. A mai gyászistentiszteletek és a Kossuth-téri gyászünnep nemcsak 13 nemes magyar élet kiomlását, de az egész magyarság vérző vér­tanúságát siratják. Nem az örökéletű tizen­három emléke halványodott el, csak a mi fáj­dalmunk és gyászunk lett rettenetesen súlyossá és kegyetlenül dúsabbá. Adja Isten, hogy mi­nél előbb múljék el tőlünk e keserű pohár . . . Vidéki előfizetőinket kérjük, hogy előfi­zessü­ket is esetleges hátralékaikat mi­előbb beküldeni szíveskedjenek. — Tanácsülés. A pénteki tanácsülésen ipar­engedélyt kaptak : Kolarovszki Mihályné tojás, Flóra Károly férfiruha, Zamecsnik Sándor ács, kő­mives, Farkas Pál mázoló, Sziaszni János mázoló. Elutasittatott : Filipinyi Györgyné baromfi ke­resk. Épitési engedélyt nyertek : Suba János Beliczey u. 1­1/a. lakóház, Gyucha György Deák-u. 1. lakóház, Échleiter Jenő lakóház, Krjesznyik Pál Sztraka-u. 45. lakóház, Brhlik György Békesi-u. fe. melléképület, Cserovszki Mihály Lehel-u. 10. lakóház, Králik Mátyás Szőlő-u. 11. melléképület. Telekeídarabolási engedélyt kaptak. Jancsók György Kazinczy u. 17. Félix István Szőlő-u. 31. A nyomdaválla­latok kérelmét teljesítette a tanács s újabb 200 °/o-al emelte a városnak szállítandó nyom­dai termékek árát október 1-től. Az 1923. évi 111. negyed vigalmi adója 3,746.571 K-t tett ki. A köztemetői sírhelyeket emelte a tanács I. o. 2000, II. o. 1610, 111. o. 800, szegényeknek díjmentes. — Az október 8-­ i városi közgyűlés pót­tárgysorozata: 1. Belügyminiszteri leirat Ge­rendás önálló községgé alakulása tárgyában. 2. Belügyminiszteri leirat a létszámapasztás tárgyában. 3. Bihlik János­­ gerendási esküdt állásáról való lemondása. 4. Tanyai lovaskéz­besitők lótartási átalányának emelése. 5. Sza­badoktatási bizottság segély iránti kérelme. 6. Osgyán Béla kérelme nagysziktéri telek­terület átengedése iránt. 7. Schanzer Imre ké­relme területbérlete kiterjesztése iránt. 8. Hu­nyadi Jánosné kegydíj iránti kérelme. 9. Tóth László nyug. jegyző kérelme nyugilletményei helyesbítése iránt. 10. Szikora Sámuel tűzoltó­őrsparancsnok végkielégítési ügye. 11. Pri­bojszki elégítési Mátyás tüzoltóőrsparancsnok végki­ügye. 12. Litauszki Mihály dijnok kérelme temetési segély iránt. 13. Nagy Ist­vánná kegydíjas kérelme László nevü fia után kegynevelési járulék iránt. — A vármegye rendes őszi közgyűlése f. hó 15-én lesz, amely a tárgysorozat egyre növekvő számából ítélve igen mozgalmasnak ígérkezik.­­ Elmarad az Aurora mai operaestje. Az Aurora mára hirdetett és szenzációs sikerű­nek ígérkező operaestje, amelyen a Bohém­élet, Puccini operája teljes egészében került volna előadásra, közbejött akadályok miatt elmarad. A művésznők egyike ugyanis meg­betegedett s hirtelenében az Operaháznál he­lyettesítéséről nem lehetett gondoskodni. Az Opera karnagyával folytatott tárgyalások ered­ményeképpen a szenzációs opera előadást 2 hét múlva, október 21-én fogják megtartani. A most váltott jegyek érvényben maradnak, aki azonban a jegyre nem reflektál, az az elővételi helyen visszaválthatja. A még kor­látolt számban rendelkezésre álló jegyek elő­vételben tovább válthatók. — Dr. Berkes Sándor kinevezését a mi­niszter jóváhagyta. A népjóléti miniszter jóváhagyta a vármegyei törvényhatósági bi­zottságnak az a határozatát, amellyel dr. Ber­kes Sándort, mint a gyulai közkórház igaz­gató-főorvosát, a VI. fizetési osztályba kine­vezte. Ez a kinevezés annál is inkább örömet kelt, mert az érdemes főorvost sok alaptalan támadás érte és légbőlkapott vádakkal illették. — Fü­rdőrészvényesek ideiglenes elismer­vényeik ellenében részvényeiket az Uniónál f. hó 9-től kezdve délutánonként átvehetik 1, 5, 10, 50, 100 darabos címletekben. — A határkövek elhelyezése a magyar­román határon. Éppen október 6-án, nemzeti mártíromságunk szimbolikus ünnepén kapjuk a hírt: A magyar-román határmegállapító bi­zottság értesítette a hatóságokat, hogy az uj országhatáron a határkövek végleges elhelye­zése okt. 1-től okt. 20-ig megtörténik. A tör­hetetlen magyar hit diktálja, hogy ennek a kegyetlen kijelentésnek nem minden szava bizonyul az idők folyamán véglegesnek. — Tanítóválasztás. A kondorosi ev. egy­házközség közgyűlése szeptember hó 23-án 3 jelölt közül Andrékovics Jánost választotta tanítóul és küldte ki a Károlyi-féle iskolához, Benczúr István menekült tanító és Miklya Mihály kisebbségben maradtak. — Országos vásárok. Battonyán október 27 és 28-án, Békéscsabán október 22, 23 és 24-én lesz országos vásár. Mindenféle állat felhajtható vészmentes helyről. — Házasság. Wertheim János házasságot kötött Singer Károly leányával Irénkével. (Minden külön értesítés helyett.) — Felhívás: A tüzifabeszerzés és termény­betakarítás folytán a város belterületén nagy­mennyiségű éghető anyag a tüzesetek előfordulásának halmozódván fel, megelőzése ugy a hatóságok, mint az egyesek részéről meg­felelő felkészültséget igényel. Ennek előmoz­dítására az idevonatkozó rendeletekből kie­melem a következőket: 1. A város belterüle­tén a háztartási és belső gazdasági szükség­letet túlhaladó mennyiségben szalmát és ta­karmányt tartani tilos. 2. Minden ház és lakás­tulajdonos köteles gondoskodni arról, hogy a ház udvarán vízzel telt hordó legyen elhe­lyezve. 3. A kémények általában havonta egyszer tisztítandók. Mindezeknél fogva fel­hívom a város közönségét a tűzbiztonsági rendelkezések fokozottabb gonddal való be­tartására annál is inkább, mert ezen rendel­kezések elmulasztása kihágási eljárást von maga után, melynek következtében a szabály­rendeletekben megállapított 1000 koronáig ter­jedő pénzbüntetés a szükséghez mérten több­­ször is kiszabható. Dr. Berthóty István pol­gármester. — Ellmann és Németh női és férfi divat szalonja Békéscsaba, Kinizsi-ucca 14. szám készíti a legújabb modelrajzok és divatlapok után a legmodernebb uccai, estélyi és báli ruhákat, angol munkákat (­köpeny, cepp kosz­tüm) a legszakszerűbben, gyász­ruhákat 24 óra alatt. Nagy angol szövet raktárukból a mai árakhoz képest rendkívül jutányosan téli kabát, vagián, frack, jaquett, zakó és sport­öltönyöket készítik. Vidéki meghívásra min­tákkal személyesen mennek.­­ A Pesti Tőzsde új száma rendkívül ér­­dekes cikkeket közöl a lanyhaság okairól, a bankok félévi mérlegeiről, a sörgyárak pan­gásáról, a Ruhr-vidék borzalmairól, a Kéve terjeszkedéséről, a Szalámigyár milliárdos vál­lalkozásairól. Cikket írt a lapba Marczali Hen­rik, Hollós Ödön, nyilatkozik Kállay pénzügy­miniszter. A tranzakciók egész soráról ad hírt a lap gazdag hírrovata. Szerkesztőség és ki­adóhivatal : VI., Izabella-ucca 43. Mindennemű sorsjegy- és értékpapír-ügyben szívesen ad felvilágosítást a szerkesztőség. Mutatványszá­mot szívesen küld a kiadóhivatal. Előfizetési ár: egész évre 40,000 K, félévre 20,000 K, negyedévre 10,000 K. Egyes szám ára 800 K.

Next