Békésmegyei Közlöny, 1924. április-június (51. évfolyam, 65-136. szám)

1924-05-10 / 96. szám

Előfizetési díjak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 55.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. EGYES SZÁM­ARA KORONA Békéscsaba, 1924 május 10 Szombat 51-ik évfolyam, 96-ik szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai napilap Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő : P.­Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József­ tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Egy őrült merényletet tervezett Beth­len ellen Budapest, május 9. Újból me­­rénylettervet leplezett le a­­ főka­pitányság politikai osztálya, ame­lyet Bethlen ellen akartak az osztrák-magyar futbalmérkőzés le­folyása alatt végrehajtani. A me­rénylvet egy Vogel Ferenc neve­zetű 34 éves villanyszerelő akarta végrehajtani, aki egyébként egy gyár munkásai között kommu­nista propagandát is kifejtett. Amikor a rendőrség felsorakoz­tatta előtte az összegyűjtött bizo­nyítékokat, egész váratlan vallo­mást tett. Igen furcsán viselkedett, némelykor egész összefüggéstelen, zavaros válaszokat adott és állan­dóan politikáról, kommunista esz­mékről akart beszélni. Elmondotta, hogy a névtelen följelentést ő ma­ga írta két héttel ezelőtt a rend­őrségnek azért, hogy magát letar­tóztassa. Az orvosi vizsgálat meg­állapította, hogy a merényletter­vező munkás ön- és közveszélyes őrült, akinek semmiféle cselekmé­nye nem beszámítható. Vogelt át­szállították a lipótmezei tébolydába. Fontos tanácskozások pénzügyminisztériumban a Budapest, máj. 9. Ma délelőtt a pénzügyminisztériumban rend­kívül fontos tanácskozások kez­dődtek. Smith pénzügyi főbiztos, aki már eddig is rendkívüli mun­kát végzett a szanálási programm áttanulmányozásával, 10 óra tájt felkereste Korányi pénzügyminisz­tert és vele állami pénzügyvite­­­lünk legfontosabb kérdéseiről ta­nácskozni kezdett. A tanácskozás lapunk zártakor még tart. Ennek a tanácskozásnak annyiban van rendkívüli jelentősége, mert ma dől el, hogy milyen tételeket fog­nak a költségvetésből törölni. Báni­ászsztrájkok M­­agyarországon Budapest, május 9. A pécsi­­ szénbányászokon kívül a tatai és salgótarjáni szénbányászok sztrájkba léptek. A sztrájk bér-és követelés miatt tört ki. A munká­sok az alapfizetéseknek 160 szá­zalékkal való emelését kivárják. A bányatulajdonosok megkezdték az egyezkedési tárgyalásokat és 140 százalékos emelést ajánlottak. Rendzavarás sehol sem történt. angol Románia támogatásért kilincsel Bukarest, máj. 9. Politikai kö­rökben úgy tudják, hogy Duca román külügyminiszter londoni látogatása kettős célt szolgál. Első­sorban ígéretet akar kieszközölni az angol kormánytól arra, hogy a besszarábiai kérdésben Romániá­nak azt a támogatást fogja nyúj­tani,­amelyet Franciaország is meg­ígért. A másik cél egy 10 millió font összegű kölcsön biztosítása. 100 takarékkorona mai árfo­lyama 127 papírkorona. Baldwin és Lloyd George a munkáskormány ellen Elkeseredett harc a védővámért London, máj. 9. Az angol kon­zervatív párt fel van háborodva a MacDonald-kormány ellen, mert a kormány meg akarja szüntetni a védővámot. Ezért a konzervatívok bizalmatlansági indítványt terjesz­tenek be, mert szerintük a védő­vámok Htörlése csak fokozná a I­ő munkanélküliséget. A konzervatí­vok bíznak Lloyd George és hívei jelentékeny részének támogatásá­ban. A bizalmatlansági indítvány elvetése esetén is csak néhány szónyi többsége lehetne MacDo­naldnak. A város mult évi közegészségügye Nem a járványok, hanem a tüdovész pusztít ijel. CA Karlnnu ererlati tuH.-SsifásiO A ffyermekhalálozások . (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vas Vilmos dr. városi orvos most készítette el a szokásos évi jelen­tést Békéscsaba közegészség­ügyéről az alispáni hivatal szá­mára. A nagyfontosságú jelentés, amely becses statisztikai adatainál fogva nagy értéket képvisel, meg­döbbentő képet nyújt — noha csak szürke és monoton számokat sorakoztat fel —a város speciális betegségének , a tüdőgümőkórnak mértéktelen pusztításairól. Elszo­ruló szívvel, szomorúság tetőzte homlokkal olvashatjuk, h­ogy ennek a folyton fejlődő, rohamosan nö­vekedő városnak lakosságát mi­lyen nagy mértékben pusztítja a nagyvárosok hírhedett kórsága: a tuberkulózis. A tekintélyes fáradozást igénylő kimutatás egyes adatait itt ismer­tetjük : A 47673 főnyi lakosság 1923-ban 473 fővel gyarapodott. Szü­letés volt 1370, nemre nézve 699 fiú, 671 leány, ezekből meghalt 480 fiú és 717 leány, a szapo­rulat tehát 773 fő (28,8%). A gyermekbetegségek a múlt évben is számos gyermeket fek­tettek korai sírba. Az egy éven aluliak közül elhalt 284 (148 fiú és 136 leány), az 1—6 éves ko­rúak közül 85 (46 fiú, 39 leány). A gyermekhalálozások oka legin­kább bálhurut volt (70) és vele­született gyengeség (97), a felnőt­teknél pedig főlear tífusz (16), ron­csoló toró­dob (3) és tüdőtüdő­kór (18). A betegségek közül na­gyobb mértékben a tífusz (36), a vörheny (21), a roncsoló toroklob (30), a trachoma (8), a ne­m­beteg­ségek (293), az epilepszia (20), a hülyeség (7) és az elmebetegség (17) léptek fel. A városi orvos jelentése a tüdő­vészre vonatkozóan megjegyzi, hogy a betegség 1923-ban sem nem terjedt jobban, mint más években, sem nem szünetelt. A betegség oka a nagy por, ezen­kívül a csatornázás és a vízveze­ték hiánya, ami hátráltatja és meg­akadályozza az uccák tisztántar­tását. A tüdővésszel szemben eredményesen vették fel a küz­delmet az orvosok és a tüdőbe­teggondozó és ennek a küzde­lemnek eredménye az, hogy a betegség nem szedett több áldo­zatot és a normális keretek kö­zött maradt. Fontos volna, ha a vízvezeték a csatornázással együtt végre-valahára megvalósulhatna, mert ez jelentékeny javulást idézne elő a város közegészségügyi sta­­tisztikájában. I tőén Feloszlatták a jugo­szláviai magyar pártot A jugoszláv kormány is rátért az elnémítás rendszerére Pasics Nikola kormánya a köze­ledő választások előtt egyszerű módon szabadította meg magát attól a fenyegető veszedelemtől, hogy 10—15 magyar kisebbségi képviselővel kelljen szembenállnia a szkupzsinában : rendeletileg fel­oszlatta a magyar pártot, amely immár negyedik éve működött. A feloszlatás indokolása az a rém, amely öt esztendő óta kitűnő ürügy az utódállamokban minden magyar élet és megmozdulás elfoj­tására : a magyar irredentizmus mumusa. Az irredentizmus vád­jával ütötték homlokon a magyar pártot, hogy elhallgattassák és szervezetlenné tegyék a félmillió magyart a választások közele­désekor. Az irredentizmus újság­a jugoszláviai vádja nem magyarság előtt. A magyarság első megmoz­dulásainak idején az uszító sajtó s az ucca uszitó demagógjai kedvtelve szították a gyűlölet láng­ját a magyar irredentizmus vád­jával. De hatodfélév tapasztalatai elhallgattatták még azokat is, akik a félrevezetett közvélemény ügyé­szi székéből szórták a vádakat a magyarság fejére- Ahány rendőri nyomozás magyar összeesküvés után kutatott, annyi végződött eredménytelenül, ahány bírói eljá­rás indult meg felségárulási vád alapján magyarok ellen, annyi végződött felmentő ítélettel. Az egész magyarságot ugy sem lehe­tett volna egyesek tévedéséért vagy bűnéért felelőssé tenni, de­­ egyesek sem vétkeztek. Voltak belgrádi lapok, amelyek azelőtt szinte naponta magyar össze­esküvéseket álcáztak le s titkos összeköttetések szövevényeiről rán­tották le a leplet ; a tények vilá­gos cáfolata s az ártatlanság han­gos szavú bizonyítékai elhallgat­tatták a legkonokabb vádlókat is. Világos tehát, hogy nem az irredentizmus és nem a párt — mint olyan — ellen kellett a radikális intézkedés, hanem magyar tömegek ellen, hogy ismét a kiszoruljanak a szavazati lehető­ségekből,­ irányítás és vezetés nélkül. És így kell lennie azért is, mert a jugoszláviai magyar párt a három kisantantállam magyar pártjai közül a leggyávább, a leg­lehetetlenebb és a legkétszínübb volt, amely lefelé diktatórikusan uralkodott a tömegeken, felfelé azonban lakásháttal görnyed­­ett Pasicsék előtt, a vezetőség fiskális­tagjainak egyéni előnyeiért. Ez a párt, ez a vezetőség nem volt irredenta ; ez a legteljesebb mér­tékben megalkuvó és meghunyász­kodó volt. A feloszlatás tehát nem neki szólt és a vezérszereptől elütött vezetőket tehát senki se nézze az elszakadt magyarság mártírjainak. A vezetőség — egy csomó mohó és acélkönyökkel dolgozó önjelölt — nem érdemel sajnálatot, de szívszorongva figye­lünk át a grániton : mi lesz tévelygő, magárahagyatott, ma­gába roskadt félmilliónyi magyar testvérünkkel . . . ? TM­agyar-jugoszláv tárgyalások kezdődnek Budapest, máj. 9. Május 12-én kezdik meg a belgrádi magyar­jugoszláv tárgyalásokat. A buda­pesti tárgyalással Belgrádban pár­huzamos tárgyalást kezdenek. A bizottság tagjait az egyes minisz­tériumok szakférfiaiból állították össze. A belgrádi tárgyaláson a következő kérdések kerülnek meg­­tárgyalásra : Birtokzárak feloldása, vízügyi szolgálat és árvízmente­sítő társulatok, vasúti kérdések, közöttük a golai állomás közös használata, az osztrák-magyar ko­ronáról szóló tartozások és köve­telések rendezése, a kereskedelmi vállalatok székhelyeinek áthelye­zése, a bírói jogsegély, az útlevél és vízum, nyugdíjak, kettős meg­adóztatás elkerülése és végül a posta és a távirda. A tárgyalás tartama és eredménye még isme­retlen. Képviselői beszámoló Gyulán Gyula, máj. 9. Lukács György, a gyulai választókerület nemzet­gyűlési képviselője május 10-én és 11-én Gyulán beszámolót tart és ennek keretében az aktuális politikai kérdésekről nyilatkozik. Zürichben a magyar koronát 60-al jegyezték.

Next