Békésmegyei Közlöny, 1924. április-június (51. évfolyam, 65-136. szám)
1924-04-27 / 86. szám
EGYES SZÁM ARA 800 KORONA Békéscsaba, 1924 április 27 Vasárnap 51-ik évfolyam, 86-ik szám BERESMEGYEI JZS0NT Politikai napilap Előfixetési díjak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 55.000 korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő : P.Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. JTegkezdődik a Nemzeti Bank részvényjegyzése Budapest, április 26. A Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló törvény a mai napon az országos törvénytárban kihirdettetett. Ugyancsak a mai napon tette közzé a pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegyzésére vonatkozó alapítási tervezetét. A bank alaptőkéje 30 millió aranykorona, mely 300,000 darab egyenként 100 aranykorona névértékű részvényre osztható. Az egész részvények 25 aranykorona névértékű negyedrészvényekre is oszthatók. A jegyzett részvények névértékének felét a jegyzés alkalmával, másik felét pedig a megalakulást követő két hónapon belül kell befizetni vagy aranyérmekben, vagy dollárban, avagy angol fontban, svájci frankban, svéd koronában. A mezőgazdasági érdekképviseletek gondoskodtak arról, hogy a gazdákkal szemben a részvényjegyzés céljaira aranykorona hitel álljon rendelkezésre. 77 budapesti munkásság és május elseje Budapest, ápr. 26. A belügyminiszter, mint jelentettük, körrendeletet adott ki valamennyi rendőrhatósághoz, mely szerint április 27-től május 2-ig bezáróan tilos minden felvonulás és ünnepi összejövetel. Ennek ellenére „Népszava" mai számában felhívást közöl a szocialista munkásokhoz, amelyben felszólítja őket, hogy május elsején a milleniumi emlékoszlopnál tartandó népgyűlésen jelenjenek meg. E provokáló ellenállása a szocialista munkásságnak nagy feltűnést keltett és az üggyel illetékes körök is foglalkoznak. A hatóságok megtették az intézkedéseket, hogy amennyiben a szocialisták megkísérelnék a kormány rendeletével való szembehelyezkedést, ezt még csírájában elfojtsák. Sok a földigénylő Sürgetik a városnál a földek kiosztásának megkezdését (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szinte alig múlik el nap anélkül hogy Berthóty István dr. polgármester előtt ne jelennének meg egyes érdekeltek vagy pedig küldöttségek, akik az Országos Földbirtokrendező Bíróság Ítéletének azonnali végrehajtását sürgetik. Az emberek, akik a polgármestert zaklatják, nagyon türelmetlenek és folytonosan sürgetik, hogy az OFB Ítéletében megjelölt egyéneknek haladéktalanul osszák ki azokat a földeket, amelyek az ítélet alapján igénybevétel alá kerülnek. Ezenkívül olyan is számosan jelentkeznek, egyének akik az OFB ítéletében megemlítve nincsenek és így, ha földre volna is jogosultságuk, a mostani földosztásnál nem részesülhetnek földparcellákban. A sürgetéseknek és zaklatásoknak egyelőre nincs és nem is lehet semmi eredményük. A polgármester ugyanis most már vajmi keveset tehet a földhöz juttatandók érdekében, annál is inkább, mert Lánczy Lajos dr. törvényszéki bírót, aki a békéscsabaiak OFB ítéletét fogja végrehajtani, már hetekkel ezelőtt megkérte az ítélet sürgős végrehajtására, hogy az emberek még a tavaszi földmunkálatok megkezdése alatt tulajdonukba vehessék a földeket. Lánczy bíró azonban nem jött el Békéscsabára, sőt nem is válaszolt a megkeresésre, ellenben — mint értesülünk — Sarkadra ment, ahol megkezdte a földosztásokat. A békéscsabaiak érthető türelmetlenségének célpontja tehát semmiképpen sem lehet a polgármester, aki a magáét kétségtelenül megtette ebben az ügyben. Minden további teendő most már Lánczy bíróé, akinek az ítéletet végre kell hajtania, kijelölve, hogy a fölosztásra került földekből hol és melyiket kinek kell odaadni. Ez az intézkedés sem egyszerű, nem történhetik máról holnapra, mert nagyszabású, hosszabb mérnöki munka előzi meg és ezeknek alapos elvégzése után lehet csak birtokba helyezni az ítélet révén földhöz juttatott embereket. Lánczy biró sarkadi működése még legalább két hetet vesz igénybe és így legalább két hétig teljesen céltalan és fölösleges mindenféle sürgetés és zaklatás a polgármesteri hivatalban. De még fölöslegesebb azok érdeklődése, akiknek az OFB mostani ítélete nem juttatott földet, mivel ezekről később fognak intézkedni. Zürichben a magyar koronát 75-el jegyezték, 100 takarékkorona mai árfolyama 120 papírkorona. A városi tanács ülése A városi tanács pénteken délután ülést tartott, amelyen dr. Berthóty István polgármester elnökölt. A tanácsülésen iparengedélyt adtak a következőknek: Özvegy Grün Józsefnének női szabóságra, Gécsi Jánosnak lakatos, Csepregi Pálnak szabó, Czékó Istvánnak kőmivesiparra és Novák Györgynek fakereskedésre. Szpevák Mihály iparengedély iránti kérelmét a tanács elutasította. Csanádi János a várostól bérbe bírt üzletét másnak akarta átadni, de ezt a tanács nem engedélyezte. Építkezési engedélyt kaptak a következők: Derkovics György Kazinczy-ucca 46 sz., Matulay József Bajza-ucca 1 sz., Weis?brunn Zsigmond Andrássy-ut 79 sz, Szabó Pál Prónay-ucca 52 sz., Viski Hermann Haán-ucca 11 sz. és Kornis Zsigmond és Márto iég Bánszky-ucca 2 sz. házra, illetőleg az utóbbi fatelepre is. Grünwald Kálmánnak megengedte a tanács, hogy az Orosházi út 1 szám alatt levő házat lebontathassa. Cadri Izmaelnek azt kérelmét, hogy a Viski-ház mellett a kerekeken járó árubódét állíttathasson fel, elutasították. 71 Budapest, nyomdászsztrájk április 26. A nyomdászszakszervezet főbizalmi testülete szavazás alá bocsátotta a munkafelvétel kérdését. A szavazás titkos, de az eddigi információ szerint a bizalmi testület álláspontja fog győzni és a sztrájk abbahagyásához szükséges egyötödrész szavazat sem lesz meg. Tallózás Csaba múltjából Csaba kövei Hát természetes, hogy olyan primitív építési mód, rend és tudás mellett a házak majdnem mind egyformák, egy mértékűek vagyis egy kaptafára ütöttek voltak. Kivéve egy pár ublakot, minden más ház hosszú hurka volt az uccára két ablakocskával. Az uccai szoba volt a használatlan „tiszta szoba", utána a konyha, azután a lakószoba, kamara és istálló. dett Az uccai szoba előtt állott a fel tornácz." Ez kétféle volt, egyik: keskenyebb 3 keményfa gerendán kiugró. Ilyen van még több , ritkább már az olyan, amelyik három kerek tégla oszlopokon nyugszik. Az ilyen ritka volt az előtt is, ma már le kellene fényképeztetni, mert maholnap nem lesz egy sem, (és ha megírják a város történetét, még képben sem fogják tudni bemutatni) A másik t. i.: a ,,sipkás" (vagy közönségesen „simiéderes") ház tornáca az uccára félkörben kiugró volt s olyan terjedelmes, hogy majdnem egy egész szobát képezett. Nyáron, mikor a gazda egész héten künn van a tanyán, az itthonmaradt asszonyok vagy mamókák oda jöttek össze „fonni", rendesen annak a háznak a tornácára, ahová nem sütött a nap. Elhozták magukkal a kócot, kendert, guzsalyt vagy esetleg rokkát is és fontak, tótul: plyety — t. i.: a fonást tótul : plyety-nek mondják vagyis plyetykáztak, mert hiszen szó nélkül csak nem ülhettek egész délután. Ha szél fújt vagy valamelyik oldalra oda sütött a nap, akkor arra felé jó vastag ponyvát húztak s jó hűvösen dolgozgattak, fonogattak , pletykáztak. Csabán minden jobbágy háznak meg volt a hozzátartozó, a háztól elválaszthatatlan kenderföldje. Ez a háznak tartozéka volt, — ha a ház el lett adva, a kenderföld — külön alku nélkül is — vele ment. E kenderföldeken termett a kender és a len, ebből fonták a csabai tót asszonyok a családnak összes fehérneműjét, készítettek zsákot és ponyvákat, nemcsak saját használatra, hanem eladásra is. Ágoston János történetiró, volt gyulai káplán, utóbb békésszentandrási plébános, 1826-ban a „cs. kir. Felség Kegyes engedelmével megjelent" Tudományos Gyűjteményekben igy ir a csabai asszonyokról : „az asszonyoknál mintegy természetté vált a takátsságnak üzése, kitsinyek, nagyok fannak szüntelen. Tsak helyben a zsidóknak eladatni szokott ponyvákért és zsákokért esztendő alatt 10000 Krt. folyik be a szorgalmasságnak ezen utján." Halljátok ezt mai asszonyok ! El tudjátok-e képzelni, milyen óriási összeg volt az a 10000 Renus forint ezelőtt 100 esztendővel? mikor egy szerszám homokkal együtt 18 krajcárra becsültetett? és egy köböl buza ára 1 ír- 60 kr. volt. Próbáljátok csak utána számítani, mennyi ma a békebeli 10000 fr. ? és vegyétek annak még az ezerszeresét, akkor körülbelül megtudjátok, hogy mennyi lehetett az a 10000 Renus forint ? A mi anyáink nemcsak nyáron mulattak a fonással. A szorgalmatosság télen még nagyobb volt, mint nyáron. A szövőszék bennállott a jó meleg szobában. Külső munka nem volt, az öregek naphosszat szőtték a vásznat, a fiatalok meg fontak Télen a szombat este mindig ünnepe volt az ifjúságnak. A fiatalság szombat este jött össze a fonókákban, hová több lány jött együvé felváltva hol az egyik, hol a másik lányos háznál. A szoba elején az ablaknál álló asztalon pislogó mécses mellett a nagy búbos kemence körül a félhomályban hancozott a fiatalság. Tréfálkoztak, kötekedtek egymással, a lányokkal vagy daloltak. Ha megunták, tovább mentek más házhoz fonókába, más házaktól viszont jöttek más legények. Az öregek ugyanabban a szobában lefeküdtek aludni, hagyták a fiatalokat kedvükre mulatni. A vendégeknek főtt kukoricával kedveskedtek. A nagy búbos kemencében nagy fazék kukorica főtt, a ház szép eladó lánya éjféltájban tányérban hozta, a legények marokkal kapkodták ki a forró tengerit, majszolták, vagy a nekik tetsző lányokat dobálták szemenként. A lányok kedvezésképen kaptak mézes mákos főtt kukoricát, néha a háznál szívesen látott legényt is megkínálták ezzel a csemegével, ami már jó jel volt. Fábry Károly. (Folytatása következik.)