Békésmegyei Közlöny, 1925. április-június (52. évfolyam, 74-144. szám)

1925-04-01 / 74. szám

BÉIÉSM KÖZLÖNY Politikai napilap EiölUarcal díjak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre vs.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i­­ P.­Horváth Reseő. Telefonssfem­: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabám, II. ker. Ferencz József­ tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. 77 szocialisták mm adják fel a passzivitást Budapest, március 31. A szo­ciáldemokraták semmi körülmé­nyek között sem adják fel a pas­­szivitást, mert arra komoly belső pártügyek kényszerítik őket. A párt parlamenti csoportját illetően a szociáldemokraták illetékes fó­ruma semmiesetre sem fog a fel­adás mellett állást foglalni és így a választójogi javaslat tárgyalá­sára sem mennek be a Házba. Ha azonban a blokk valamelyik pártja feladná a passzivitást, an­nak a konzekvenciáit magára nézve le kell vonnia. Áiprilis végén tárgyalják a mih­egyh­ázai hjuszárgyilkosság ügyét Debrecen, márc. 31. A debreceni honvédtörvényszék április 22-én fogja tárgyalni a nyíregyházai huszárezred három katonájának : Madár Imre őrvezető, Cs. Szabó Sándor és Szabó István köz­huszárok bűnügyét. Mint ismere­tes, a három huszár borzalmas önbíráskodást végzett Nahaj Jó­zsef huszár felett, akit a kaszárnya padlásán felakasztottak, mert meg­szökött. A debreceni honvéd­ügyészség a gyilkosok ügyében igen rövid idő alatt befejezte a­­ vizsgálatot, miután a tényállást a tettesek beismerése folytán, telje­sen tisztázták. A vádiratot is ki­adták ez ügyben. Harmincöt bányász t­­alála egy angliai szénbányában Newcastle, márc. 31. bányában hirtelen támadt Az egyik vízbe­törés következtében 200 bányász a tárnában rekedt, akik közül csu­pán 165-öt sikerült kimenteni. 35 bányász odaveszett, amennyiben­­ nem lehetett hozzájuk Franciaország férkőzni. •biztonsági kívánságai Páris, márc. 31.AMatin jelenti, hogy Herriot tegnap közlést tett a kamara külügyi bizottságának a megkötendő biztonsági szerződés­­ kérdésében. A közlésből kiderült,­­ hogy Franciaország szeretné, ha Hollandia szintén csatlakoznék. Franciaország két pontnak tulaj­donít nagyobb fontosságot, még­pedig az első az, hogy Német­ország bizonyos mozgási szabad­ságot tart fenn magának a keleti határ tekintetében, másik pedig, hogy előkészíti Ausztria csatlako­zását. Herriot bemutatta az angol kormány közlését, amely tisztáz bizonyos homályos pontokat és alkalmas arra, hogy Lengyelor­szágnak biztosítást nyújtson. Az intelligencia többet foglalkozzék a néppel Budapest, márc. 31. A nemzet­gyűlés választójogi bizottsága Kál­lay Tibor elnökletével ma ülést tartott és megkezdte a választó­jogi törvényjavaslat részletes tár­gyalását. Az ülésen a kormány részéről Bethlen miniszterelnök és Rakovszky Iván belügyminiszter vett részt. A címhez Szilágyi Lajos szólalt fel. Ő és a szövetkezett ellenzék többi tagja is nem a politikai ha­talom kérdését tekinti ebben a ja­vaslatban, hanem elsősorban az emberi és állampolgári jogokat. A miniszterelnök szerint az álta­lános választójog a munkásság uralmát jelentheti a polgárs­ág felett, mert a munkásság ő szerinte többségben van. Mi ezt az állítást kereken tagadjuk és azt állítjuk, hogy Magyarországon a polgár­ság van többségben és nem a munkásság, tehát ebből a szem­pontból sem veszélyeztethetné az általános választójog megszava­zása a polgári társadalom rendjét. A miniszterelnök megállapítása szerint az intelligencia nem fog­lalkozott eléggé a néppel és ebben nagy hibát lát. Mi ezt mindig emlegettük és figyelmeztetjük az intelligenciát, hogy ereszkedjék le a néphez és foglalkozzék vele. Kőutakat kérnek a községek A milliárdokba kerülő utakat csak az érdekeltek hozzájáru­lásával építhetik meg (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békésvármegyei falvak lassan­ként kezdik megunni, hogy ősztől­nyárig — amikor útjaik az időjárás kegyelmére vannak bízva — el le­gyenek zárva a világtól. Egyik köz­ség a másik után kezd megmoz­dulni és instanciázni aziránt, hogy a falvakba vezető földutakat lás­sák el kőburkolattal, hogy aztán az időjárás bármilyen mostoha­sága esetén is kedvükre érintkez­hessenek szomszédjaikkal. Újabban ismét két község fe­jezte ki az alispán előtt ilyen­irányú kívánságát. Csabacsüd és Endrőd ez a két község s a kí­vánságuk teljesítése jó súlyos mil­liárdokat emésztene fel. Csabacsüd tudvalevően az ősz folyamán alakult át pusztából községgé. Az önállóvá fejlődött alakulat most készítteti átalakulá­sának további előfeltételeit, a különféle szabályrendeleteket. Ez­zel egyidejűen azt is óhajtják, hogy a község a közlekedési vi­szonyok terén is fejlődjék. Kérel­met terjesztettek tehát az alispán elé, akitől azt kívánják, hogy az orosháza nagyszénás szarvasi tör­vényhatósági földutat, amelynek hosszúsága 22 kilométer, kövez­tesse ki a vármegye. Daimel Sándor dr. alispán nem zárkózik el a csabacsüdiek óhaj­tása elől, ámde a vármegye köz­úti alapjának soványsága egyálta­lában nem ad módot egy ilyen óriási munka végrehajtásához. A számítások szerint ugyanis a 20 méter szélességű út kockakővel való burkolása mintegy tízmilliárd koronába kerülne Ez legfeljebb csak abban az esetben apadna lényegesen, ha az utat mindenütt keskenyebbre szabnák, így is azonban legalább a fele költséget kellene ennek az útnak átépíté­sére áldozni, vagyis körülbelül 5 milliárdot. A vármegye ez idő szerinti anyagi helyzete teljesen lehetetlenné teszi, hogy az út kikövezésének egész költségét a vármegye viselje, így az építkezés csak úgy volna le­bonyolítható, ha annak legalább kétharmad részét maguk az érde­keltek vállalnák magukra. Való­színű, hogy a csabacsüdiek kí­vánságára az idén már nem fog sor kerülni, mivel a hozzájárulást a kellő előkészítés hiánya miatt az idő rövidségére való tekintettel aligha lehet előteremteni. Ugyanilyen kívánságuk van az endrődieknek is. Ezek az endrődi átkelési szakaszt, egy 900 mé­teres útdarabot, óhajtanának ki­köveztetni a vármegye segítsé­gével. A régi kérelem jogosságát szem előtt tartva, az alispán most intézkedett, hogy a szükséges kő­mennyiséget április folyamán le­szállítsák, míg a homokot a köz­ség fogja kitermelni a Körösből. Ez a nyúlfarknyi útépítkezés körül­belül 8—900 millióba fog kerülni. Végül Csorvás község lakossága aziránt indított mozgalmat, hogy a békéscsaba—csorvási utat is építsék ki kockakőalapzatura. Ez az ut ugyancsak a milliárdok tö­megét emésztené fel s szintén csak úgy lenne megépíthető, ha az érdekeltségek a költségeknek legalább 70—80 százalékát ma­gukra vállalnák. A vármegye vezetőségének ezek a kérdések igen sok gondot okoz­nak, annál is inkább, mert a tör­vényhatóság közismerten rossz anyagi viszonyai mellett a feltét­lenül szükséges és halaszthatatlan építkezésekre csak elenyészően csekély fedezet van. Hét nap óta szavaznak Győrben Győr, márc. 31. A szavazás az egész délelőtt folyamán igen lany­hán folyik. Hétfő reggel óta ös­­szesen 2550 szavazatot adtak le. Ebből a mai napra mindössze 485 szavazat esik. Eddig a sza­vazóknak körülbelül 50%-a adta le szavazatát. A házról-házra járó agitáció igen erősen dolgozik mind a három párt részéről. Győr, márc. 31. A választás má­sodik napja teljes részvétlenséggel indult. A szavazás első két órá­jában alig 25—30 szavazó járult az urnák elé. A pártok ma már nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy összes szavazóikat biztosítsák. Most már mind a három párt a kocsik egész sorával dolgozik. A szavazás megélénkülését ma is csak a délutáni órákban várják. Zürichben a magyar koronát 72-el jegyezték. Az élelmezési iparosok megbízhatósága A vármegyék ezeknél is kíván­ják a megbízhatóság igazolását (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tudvalevő, hogy egyes iparágak­nál — mint például a vendéglősi, kávési és szállodai — a törvény rendelkezései megkövetelik, hogy az illető iparos az ipar engedélye kiváltása alkalmával igazolja a megbízhatóságát abban a tekin­tetben, hogy az üzemét a tiszta­sági és közegészségügyi követel­ményeknek megfelelően fogja ve­zetni. Abaujtoma vármegye nyerésére a vármegyék kezdemé­nyost a megbízhatóság igazolásának kény­szerét ki akarják terjeszteni más iparágakra is, természetesen azokra, amelyek az emberi egészség szem­pontjából számba jöhetnek. Ilyenek a hentes-, mészáros-, cukrász-, molnár-, mézeskalácsos- és sütő­ipar, amelyeknél nagyon is fon­tos, hogy a legnagyobb gondos­sággal és figyelemmel járjanak el a közfogyasztásra szánt készít­mények előállításánál. Abaújmegye ebben a tárgyban most átiratot intézett Békés vár­megye alispánjához, az ebben az irányban megindított országos mozgalomhoz való csatlakozást kérve. Az átirat azt kívánja, hogy a vármegyék hassanak oda a kormánynál, hogy a megbízható­ság igazolását az élelmiszerek előállításával és árusításával fog­lalkozó iparosokra is terjesszék ki. Sőt a tervezet odáig megy, I Harissal ya, Jke^tyii, TE­SCHER IMRE 1NDR fehérnemű 4SSY-UT

Next