Békésmegyei Közlöny, 1932. április-június (59. évfolyam, 66-137. szám)
1932-04-01 / 66. szám
Békéscsaba, 1932 április 1 / EI6iizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Péntek 59-ik évfolyam, 66-ik szám POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő: Oresztárly Gábor Telefonszám i 178 Szerkesztőség és kiadóhivatal, Békéscsaba II. ker. Ferenc József tér 20. szám alatt •I ^^ Hirdetés díjszabás szerint MMMMIMM^^ Operáló kés A közalkalmazottak a háború után eltelt időben még a tűrhetőbb viszonyok közt sem kapták meg a békeidők illetményeit. Már ebben a helyzetben is ismételten hallhatók voltak a panaszok. Ujabban fokozodó adóteherrel s két izben is illetményszállításokkal apadt és apadt a szolgálatban állók és a nyugdíjasok megélhetésének eszköze s ha még egy ujabb illetményleszállításra lenne szükség, csak fokoznák a köznyomoruságot, amely tömeges öngyilkosságokban, éhezésben, a középosztály gyermekeinek iskolázatlanságában, kulturális és gazdasági lezüllésben, számtalan, alig előrelátható katasztrófális tünetben nyilvánulna meg. Mert ne felejtsük el, hogy a közszolgálatban levőknek legnagyobb tömege a VIII. és ennél kisebb fizetési osztályokban van elhelyezkedve, ahol a havonkinti jövedelem nem éri el a 300 pengőt s leszáll addig a minimumig, ahol a kézhez vett illetményen, főleg, ha gyerekek is vannak, a mindennapi kenyér is alig szerezhető be. Pedig ne feledjük el azt sem, hogy közalkalmazottnak adott javadalmazás az, mely szinte szervesen szétoszlik az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság különböző rétegei közt. További illetményleszállítás tehát csak előre nem látható méretű katasztrófális helyzetet teremtene, melyet megelőzni s egy melyet elkerülni nem csak társadalmi réteg érdeke, de köz és magánérdek is. A trianoni nemzetölő csapás földkerekségen sehol sem végzett olyan rombolást, mint nálunk s olyan helyzetet teremtett, melynek rendezésére legelső s legégetőbb feladatunk volt. Megindult a munka e cél érdekében, meghoztuk az erőnket végsőkig igénybevevő áldozatot s ezek dacára ma helyzetünk rosszabb, mint bármikor volt. Az ujabb áldozatok már az eleven húsba vágnak s kétes, hogy a szervezet elbírja-e ez operációt. S mégis végre kell ezt hajtanunk, mert az operáció reményt szervezet nyújthat a még élő javítására. De nem oda kell bevinni az operáló kést, ahol éltető szervet találunk. Nem vitás, hogy berendezkedésünk egy nagy ország igényeire épült fel. Az sem vitás, hogy a megcsonkítás az ország határainak mértéktelen megszükítése s a háború utáni zavaros idők oly intézmények és intézkedések létrehozását tették szükségessé, melyeket a békés idők nem kívánnak. Nem egy alkalommal kísérletezett s kísérletezik a kormányzat, hogy a közszolgálatból minden oly intézményt és intézkedést kiküszöböljön, melyek mai viszonyaink közt már mellőzhetők. Teleszky szavai igazolják azt, hogy a kormány eddigi intézkedései még nem érték el a célt s még ma is tömegesen vannak oly intézmények s rendeleteken alapuló berendezések és munkakörök, melyek a közérdek szempontjából mellőzhetők, vagy legalább is nagy mértékben összevonhatók. Miniszterelnökünk, — amint arról meggyőződhettünk, — fáradhatatlan energiával küzd a gazdasági kibontakozás és közéleti tisztaság megteremtésének munkáján. Mindezen megfeszített nagy munka sem biztosítja azonban a teljes sikert, ha ehhez nem jön segítőtársul minden magyar ember s legelső sorban az a társadalmi réteg, melynek különben is első feladata, sőt kötelessége a célt megvalósítani. Hagy vihart rendeztek a szocialisták a képviselőházban Budapestről jelentik: mai ülésén napirend előtt A Ház Andaházi Kasnya Béla a biztosító intézeteknél tapasztalható visszaélések, Kun Béla a kedvezményes zöldhitelek és nagybankok lehetetlen kamatpolitikája, Szeder Ferenc pedig a csendőri brutalitások ügyében szólalt fel. Szeder beszéde alatt nagy vihar támadt. Weltner Jakab azt kiáltozta a belügyminiszter felé : hazudik. Reisinger Ferenc azt állította Keresztes-Fischerről, hogy magyar vértől piros a keze. A szocialisták lehülyézték, svihákoknak és taknyos rendőrökneknek jobboldali képviselőket. nevezték a Peyer azt mondta Ernyei Istvánnak, hogy öreg paraszt, mire a mentelmi bizottság elé utasították. Reisinger azt kívánta, hogy a belügyminiszter kotrodjék a helyéről. Szeder azzal fejezte be beszédét, hogy a csendőri brutalitások ellen a nép védekezni fog. Négy napirendi felszólalás után az ülés félegykor bezárult. Központi forgalmiadóhivatal Békésvármegyében (A Közlöny eredeti tudósítása.) Már hetekkel ezelőtt megírta a Közlöny, hogy egyes forgalmiadóhivatalok megszűnnek és helyette Gyulán, a pénzügyigazgatóság kebelében központi forgalmiadóhivatalt állítanak fel. Az idevonatkozó miniszteri rendelet megérkezett. A központi forgalmi hivatal főnökévé a pénzügyminiszter dr. Mitzky Ottót nevezte ki, ki ezelőtt a békési forgalmiadóhivatal főnöke volt. A központi forgalmiadóhivatal hatásköre alá fognak tartozni a következő városok és községek: Gyula megyei város, Doboz, Dobozmegyer, Kétegyháza, Békés, Gyoma, Endrőd, Szeghalom, Körösladány, Füzesgyarmat, Vésztő. Békéscsabán, Orosházán a forgalmi adóhivatal megmarad. Ezt az összevonást és csoportosítást az tette szükségessé, hogy a forgalmi adók kivetése tekintetében át fognak térni az egyfázisú rendszerre, melynek kezelése kevesebb munkát igényel. A központosított forgalmiadóhivatal, melynek székhelye Gyulán lesz — május elsején kezdi meg működését. Ötven egyetemi menesztenek tanárt Budapestről jelentik, hogy a kultusztárca redukálásával egyetemi tanárt elbocsátanak-ötven Időjárás Túlnyomóan borult, nyugatról esőkre hajló idő. Távolabbi kilátások : 3 napon belül a hőmérséklet süllyedése. Magyar egyházat akarnak alakítani a görögkeleti magyarok (A Közlöny eredeti tudósítása.) A görög-keleti vallású magyarság körében mozgalom indult meg, hogy a szerb egyház helyett megszervezzék a magyar egyházat. A magyar anyanyelvű görög-keletiek évtizedeken át az egyházközségen kivül éltek és még ma is igy élnek. Miután intenzivebben óhajtanak részt venni egyházuk belső ügyeinek intézésében, szervezkedni kezdtek a görög-keleti magyar egyház megalakítására. Nemrégiben felterjesztést is intéztek Zubkovics György dr. budai görög-keleti szerb püspökhöz és azt kérték, rendelje el, hogy szerb templomban havonta legalább egyszer és a hármas ünnepek első napján magyar nyelvű lithurgiát tartsanak, mert ők magyarok lévén, sem nem értik, sem nem érzik a szláv nyelvű lithurgiát. Zubkovics püspöktől nemsokára megérkezett a válasz. A püspök arról értesítette a görög-keleti egyházakat, hogy kérésüket nem teljesítheti, mivel nincsenek olyan magyar nyelvű görög-keleti mise- és egyéb szertartású könyvek,ket a görög-keleti amely ezsinat már elfogadott volna. Másrészt nem engedélyezi püspök a magyar nyelvű lithurgiát a azért sem, mert a szerb templomban a törvényben biztosított istentiszteleti nyelv a szláv. Magasrangú román katonatisztek panamáztak A hadügyminisztérium legfelsőbb bírósága most hozott ítéletet a katonai kémiai intézet ügyében, hol egy évvel ezelőtt nagy szabálytalanságoknak és visszaéléseknek jöttek a nyomára. Lupescu tábornokot rangja megtartása mellett eltávolították a hadseregből, Radulescu őrnagyot rangvesztésre ítélték, míg Presbiterianu ezredest felmentették. Ötvenezer gyermek éhhalálnak néz elébe az Erdős-Kárpátokban Prágából jelentik, hogy a cseh nemzeti szocialisták keretében ismét szóba interpelláció hozták a képviselőházban az Erdős Kárpátok vidékén uralkodó szörnyű nyomort. Az interpelláló szerint több, mint 50.000 gyermek szörnyű éhhalálnak néz elébe. A télen közel 20.000 gyermek nem járhatott iskolába, mert nem volt cipőjük és ruhájuk.