Békésmegyei Közlöny, 1937. október-december (64. évfolyam, 223-297. szám)

1937-10-01 / 223. szám

Ara 6 fillér IESMEGYEIKOZLON békéscsabai 1937 október 1. péntek 65. évfolyam 223. sz. TEBE ülésen tárgyalták az új gazdavédelmi rendelet végrehajtását (A B. K. tudósítója jelenti.) Szerdán tartott igazgatósági és teljes ülést Budapesten a TEBE vidéki osztálya Hegedűs Loránd dr. elnökletével. Az ürés iránt, amely az 5000-es gazdavédelmi rendelet intézkedéseinek gyakorlati végrehajtását tárgyalta, rendkívüli érdeklődést tanúsítottak az intézetek. A békéscsabai bankok részéről Tardos Dezső dr., a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület ügyésze, Veress Árpád, a Békésmegyei Átalános Takarékpénztár titkára és Thiesz János, ez intézet főkönyvelője vettek részt az értekezleten, amelyen a kormányt Jeszenszky Ferenc dr. pénzügyminiszta titkár, a gazdavédelmi intézkedések előadója képviselte. Továbbra is bombás lA cs. A. tudósítója jelenti.) Japán hivatalos vezetők szerint Japán légihadereje továbbra is bombázni fogja a kínai városokat, ha ennek szühsége felmerül. A Waig-Póban tartózkodó több, mint 20 japán hadihajó, valamint a jepán ütegek három nap óta állandóan lövik a Sanghaj melletti kínai állásokat. Feloszlatták a német hitvalló egyház tanügyi intézményeit (A Ó. tt. tudósítója jelenti.) Himmler, a rohamcsapatok birodalmi vezetője és a német rendőrség főnöke a nép és az állam védelméről szóló rendelet alapján elrendelte a hitvalló egyház szervezetei által létesített pótfőiskolák, munkaközösségek, tanonc , diák-és vizsgahivatalok feloszlatását és betiltotta a hitvaló egyház által rendezett összes hittudományi tanfolyamokat. A rendelet többek között a következőket mondja: Az úgynevezett hitvalló egyház szerveinek az a már régóta tanúsított magatartása, amellyel az állam által létesített intézmények mellőzésével saját intézményeiben képezi ki és vizsgáztatja a hittudományi pályára készülőket, tudatos megszegését jelenti a német evangélikus egyház biztosításáról szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott rendeletnek. Osztrák—magyar tárgyalások Badenben (A B. K. tudósítója jelenti.) Ausztria és Magyarország függőben levő pénzügyi kérdéseinek döntő bizottsága szept. 24—28-ig Badenben, Bécs mellett ülést tartott. A volt közös katonai ingóságokat illetően folytak tárgyalások. Az ipartestület állásfoglalása az OTI hátralékok szigorú behajtása ellen (A B. K. tudósítója jelenti.) A békéscsabai ipartestület elöljárósága tegnap este 8 órakor S'pvák János ipartestületi elnök vezetésével ülést tartott. Elekes Gyula ipartestületi jegyző többek között a következő jelentést tette meg: — A kézműves iparban legutóbbi jelentésem óta lényegesebb változás nem volt. Az egyes szakmák az elmúlt hónapban általában foglalkoztatva voltak. A csizmadia iparban más években ilyenkor már bizonyos fellendülés szokott jelentkezni. Ez most egészen érthetetlenül elmaradt. A szakmában alig van valami munka annak ellenére, hogy a gazdaközönség jelentékenyen jobb helyzetbe került és vásárlóképesebb lett. Panaszkodnak ezenkívül a kovácsok, szíjgyártók, kerékgyártók és a magyar szabók is. — Az úri és női szabó iparban egyformán nehéz a helyzet az anyagárak és a munkabérek emelkedése miatt. A műhelyekben a munka nehezen indul. — A sütők érdekeik védelmére egy egész sütőipart egyezménybe igyekszenek tömöríteni ami a kenyérárakat megdrágítja, de a sütőipar tovább süllyesztését megakadályozza. — A borbély és fodrásziparban erős harcok dúlnak és a mesterek egymást jelentgetik fel. A szakosztály újabban a házaló borbélyok ellen foglalt állást, működésük beszüntetését sürgeti. — A vendéglői ipar forgalma egészen minimális, ezzel szemben ezt az ipart a mértéken felüli adóztatás tönkreteszi. Az ülésen többek között foglalkoztak az OTI rendelők túlzrusoltságával, majd ugyancsak az OTIval szemben hangzottak el panaszok. Igen sérelmesnek találja a békéscsabai iparosság azt, hogy a hátralékos iparosok elzárásra átváltoztatható fizetési meghagyást kapnak. A törvény szerint ez szabályos, de ezt eddig nem igen alkalmazták és súlyos helyzetükre való tekintettel kérik az iparosok az OTI helyi kirendeltségét, hogy ezen a szigoron enyhítsen. Ugyancsak foglalkozott az elöljáróság a 8 órás napi munkaidőnek a mészáros és hentes Iparban való bevezetése tervével. Azonban az elöljáróság ezt a kérdést nem véleményezi. A békéscsabai húsiparosok szakosztálya aggályosnak tartja a 8 órás munkaidő bevezetését, mert ez a szakosztály szerint könnyen nehézségeket okozna a húsellátás terén. Végül szóvá tették, hogy a budapesti kézmipari vásár alkalmával az illetékesek mellőzésben részesítették a csabai iparosokat. A jövőben jobb bánásmódot követel a maga részére Békéscsaba. Az ülés fél tíz órakor ért véget, leiratában közölte, hogy e helyeken is rendelkezésre bocsát szavazóhelyiségeket. Egyébként a teljes ülés állást foglalt a vasárnapi munkaszünet újabb kiterjesztése mellett s úgy határozott, hogy felterjesztésben kérik vasárnap se községekben, se falukban ne tarthassanak se hetipiacot, se vásárt. A miniszter véleményt kért atekintetben, hogy szükségesnek látja-e a kamara az iparos és kereskedő helyiségének védelmét. A kamara igenlő határozatot hozott, mintegy kifejezésre juttatva, hogy a helyiség szellemi érték legyen s ezt törvényileg kívánja biztosítani. Éles vita alakult ki a makói ipartestületnek annál a javaslatánál, amelyet már ismertettünk amely korlátozni kívánja a vásárokat megyei vásárokká. Akármilyen furcsának látszik, az inditványt tevő makóiak közül senki sem volt jelen az ülésen, ugy, hogy a Békéscsabát egyedül képviselő Nyilas András állt fel és védte meg a javaslatot a szegediek állandó közbeszólésai mellett. Nyilas András rámutatott arra, hogy ez a javaslat a kisiparosok és kiskereskedők érdekeit védi, akik mint vásározók, tőkeszegénységük miatt nem tudnak országrészeket bejárni s így védtelenek az erős szegediekkel, budapestiekkel szemben. A kamarai elnökség elulzsiló javaslata mellett többen felszólaltak Nyilas után és a szavazásnál csak öten álltak fel a makói indítvány mellett, úgy hogy nagyon kiütközött a szegediek túlsúlya. Foglalkoztak még a pincérérdekeltségnek azzal a kérelmével, hogy a kamara hozzon határozatot a borravaló feltámasztása érdekében, a teljes ülés azonban ezt a kívánságot sem honorálta. December 12-én választják meg a kereskedelmi és iparkamara új tagjait A teljes ülés elvetette a megyei vásárok tervét (A B. K. tudósítója jelenti.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara tegnap tartotta teljes ülését, amelyen fontos kérdésekben határoztak. Elsősorban is arról döntöttek, hogy a kamarai választásokat december 12-én vasárnap tartják meg. A szavazásra jogosultak névjegyzéke október 5-től október lesz közszemlén (Békéscsabán 14-ig a városházi közigazgatási hatóságnál.) Az ajánlásokat november 10 ig kell beadni. Az első kategóriánál (kereseti adó 20 pengőig) kereskedőknek 150, iparosoknak 300, a II. kategóriánál (kereseti adó 50 pengőig) kereskedőknek 100, iparosoknak 200, a III. kategóriánál (kereseti adó 100 pengőig) kereskedőknek 75, iparosoknak 100, a IV. kategóriánál (kereseti adó 300 pengőig) kereskedőknek 30, iparosoknak 25, az V. kategóriánál (kereseti adó 300 pengőn felül) kereskedőknek is, iparosoknak is 5—5 ajánlást kell beadniok. A miniszter által ellenjegyzett választási szabályzat szerint a szavazás csak járási székhelyen történhetik. A kamara külön felterjesztésben kérte, hogy Békéscsaba és Szentes számára is terjessze ki ezeket a jogokat — minthogy a két megyei város nem járási székhely — s a miniszter Elment a régi, megjött az uj ezred (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnap korán reggel távozó kéziezredének Békéscsaba elakulatai felsorakoztak a Ferenc József téri 101-es emlékműnél, amelyet rövid ünnepség keretében megkoszorúztak, majd megkezdődött az elvonulás. A távozó ezred utóda, a mai alakulatok déli 11 órakor gyerkeztek meg. A Széchenyi-uccai hídfőnél a város nevében Medovarszky Mátyás dr. főjegyző, Kis Sándor főszámvevő, Gally Géza dr. népjóléti tanácsnok, Tamássy Károly dr. I. o. aljegyző fogadták a csapatokat, amelyek bevonulásuk alkalmával ugyancsak a hősi emlékműnél állapodtak meg és azt az ezred nevében Legeza ezredes koszorúzta meg.