Békésmegyei Közlöny, 1938. április-június (65. évfolyam, 73-144. szám)
1938-04-01 / 73. szám
/\rü j inior 9 1938 április 1. péntek lotton 85. évfolyam 73. szám Csúcs-pénzintézetet kap Békéscsaba ? , (A B. ti. tudósítója Értesülésünk szerint Kamrédy jelenti.) Béla készgazdasági miniszter, akinek már pénzügyminisztersége alatt programja volt, hogy egészséges fúziókkal leépítse a túlméretezett hitelszervezetet, ma talán még aktuálisabbnak tartja a pénzintézeti fúziókat, elsősorban csucsintézetek felállításával. Az így felállítandó csucsintézetek körzetéhez tartozó és a kellő tőke hiánya miatt amúgy is kihagyásokkal dolgozó pénzintézetek beolvadnának a csucsintézetekbe és mint a csucsintézet fiókjai folytatnák működésüket. A tervek szerint csúcsintézetet kapna Békéscsaba, Debrecen, Kaposvár, Pécs, Szeged és Szombathely. Az átszervezés munkája igen nehéz lesz és így a beolvadások tempóját aligha kívánják fokozni, hiszen az alapos munkához idő kell. Mindenesetre ez átszervezéssel a Pénzintézeti Központ igen nagy szolgálatot tesz egész gazdasági életünknek. Hatalmas vihar pusztított az Egyesült Államokban (A B. K. tudósítója jelenti.) A borzalmas vihar nemcsak Kansas és Ohio állam területén dühöngött, de óriási pusztításokat vitt véghez Ilionis államban, ahol százával döntötte fel a lakóházakat és South- Peking állomáson olyan hatalmas pusztítást okozott, hogy ott kő kövön nem maradt. A viharnak ezen a helyén mintegy harminc ember esett áldozatul. Emelkedne a termelés, ha felemelnék a selyemgubó árát (A B. K. tudósítója jelenti.) Március 28-án járt le a Magyar K ralyi Selyemfonodák haszonbérletének a földmivelésügyi minisztérium által kiírt pályázata, amelyre sem belföldi, sem külföldi érdeklődés nem volt. Ajánlatot senki sem nyújtott be. Tekintettel arra, hogy a selyemtermelési szezon most veszi kezdetét, a kormány részéről sürgős intézkedések kívánatosak, nehogy fennakadás álljon elő. A selyemgubó beváltási árát számítások szerint 80 fillérrel kell kilogrammonként felemelni, hogy a selyemtermelés ne csökkenjen, mert a mostani árak mellett nem lehet számítani többre, mint 10 ezer kilogrammos gubótermelésre és amennyiben a pénzügyminisztérium 80 fillérrel emelné kilogrammonként az árakat, így 4—500 ezer kilogrammos termelés volna várható. Ha az áremelés valóban létrejön, így a békéscsabai selyemhernyótenyésztó nincstelen lakosságot is jótékonyan érinti. (A B. K. tudósítója jelenti.) Sztranyavszky Sándor elnök délelőtt 10 órakor nyiota meg a Ház tegnapi ülését. Bejelentette, hogy Farkas István képviselő által budapesti és vidéki munkásifjúsága kérvényt nyújtott be a választójogi korhatár leszállítására. Bejelentette továbbá, hogy Temple Rezső indítványt nyújtott be, hogy az ülések időtartamát napi nyolc órában állapítsák meg. Es indítvány fölött a legközelebbi ülésen fog dönteni a Ház. Ezután rátértek a választójogi törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Meizler Károly volt az első szónok Arról beszélt, hogy évtizedek óta frivol játék folyt a választójog kérdésével. Elég volt már abboldaliság jelszavából, a mely alá minden szélsaéget be lehet ma már sorolni. Széchenyi György jsróf volt következő felszólaló. Ez az ország a minden forradalommal csak veszíthet. Azért szólal fel a javaslat mellett, mert helyesli a titkosságot és úgy érzi, hogy ez a javaslat gátat vethet e forradalmi események bekövetkezésének. Helyteleníti a választók számának csökkentését, helyteleníti az ipari szakmunkások és mezőgazdasági munkások tömeges kiszorítását a választójogból. Nem kell félni a munkásságtól, amely hazájának önállósága és függetlensége mellett az utolsó óráig kész volt szükség esetén még fegyverrel is kiállani. — A külpolitikát el kell tudni választani a belpolitikától, mert minden engedmény katasztrófa felé viheti az országot. Vannak félőrültek, akik az egész magyar politikát egyetlen mondatra akarják leegyszerűsíteni. Szóvá kell tenni, hogy a lovasberényi választási agitációban pángermán propagandát fejtettek ki. Voltak józan svábok, akik azt mondották, hogy tudják , milyen nagy baj volna, ha bejönne Hitler, de magyar községekben, sajnos, ugyanezt nem tudják. Nyugalmazott katonatisztek uniformisban agitáltak az egyik jelölt mellett, amit senki sem helyeselhet. Az állam létfeltétele a hadsereg politikamentessége. A magyar katona szereti a hazáját, otthonát és nemzetét, ne engedje tehát magát lelkiismeretlen agitátorok által befolyásoltatni. Helyesen mondotta Bethlen István gróf, hogy jobboldali propaganda folyik kommunista eszközökkel. — A demokráciáknak — folytatta Széchenyi György gróf — nagy erejük van, a demokráciák eltűrték az ellentétes irányok képviselőinek szervezkedését is. Illúziókban él az, aki a diktatórikus államok nagyobb belső erejében buik. A diktatúráknál nagyobb a külső feszítő erő és a kockázat. Éppen — Nincs senki a zsidók között sem, aki ne látná be, hogy a belső elégedetlenséget növeli a beszivárgás. Ez azonban rendészeti kérdés. A gazdasági kérdést ugyan szintén nem lehet külön zsidókérdésnek minősíteni. Az egész zsidókérdésből hátra marad a faji kérdés. — Ha faji kérdésről beszélünk — foglalta Széchenyi György gróf —, mondjuk meg nyiltan, hogy van más faji kérdés is. Az táj szabadság hatása alatt felébrednek olyan érzelmek, amelyek bennünket nemzeti létünkben határozottan veszélyeztetni képesek. Az ország nem egy vidéken és komoly veszedelmet jelent. Ne felejtsük el, hogy vagyonilag a németség ebben az országban privilegizált helyet foglal el. A németségnek, amely vagyonosabb, mint az itt élő magyarság, vesztenivalója van és remélem, hogy a németség ennek tudatában éljék . Bármilyen rendezés is történa Duna völgyében, ütköző állam csak az az ország lehet, amely nem viseli magán sem a germán, sem a szláv jelleget. Hangoztatta ezután Széchenyi György gróf, hogy a választójog szempontjából legfontosabb az egészséges atmoszféra kialakítása. — Számíthatunk-e arra, hogy a kormány a szélsőségek ellen koa diktatórikus irányzat hatása alatt folyton fokozódik az antiszemita irányzat Magyarországon. Az antiszemita agitáció nem egyeztethető össze a renddel. Mint kereszténynek, jogom van ezzel a kérdéssel foglalkozni. Ennek kérdésnek vagyoni és hatalmi ré sse van. A vagyoni rész megoldása azociális kérdés. — Éppen az antiszemita propaganda bizonyítja, hogy a zsidóságnak részben igaza van, mikor azt gondolja, hogy vele szemben nem akarnak igazságot szolgáltatni, molyan felveszi a harcot és helyreállítja a ma megbolygatott egységet, számíthatunk-e arra, hogy a kormány eláll eddigi kétlaki álláspontjától, amelyet idáig képviselt ? A kormánynak a mostani magatartása a nemzet végzetét is jelentheti. • A magyarság a nemzetiségi kérdésben a mai napig a szentistváni alapon őrlott. Ha erre bizonyítékot akarnék felhozni, hivatkozhatnék a kormányra, amelynek tagjai között tudomásom szerint csak egyetlenegy a magyar származású. A kérdés, hogy mások nem fogják-e a magyarságot ennek az álláspontnak a feladására kényszeríteni ? Ez nincs kizárva. Itten óvja Magyarországot, Itten vezesse e kormányt ! — fejezte be nagyhatású beszédét Széchenyi György gróf. Vázsonyi János volt a következő felszólaló, aki a tömeghisztéria okaira, az uszításra és a gyűlölködésre mutatott rá. A pánik hangulat lan, mert a külföldi indokolatesemények a magyar függetlenséget nem érinthetik és az ezeréves függetlenség mellett az ország minden fia egy emberként áll. — A választójoggal egyidejűleg szociális és gazdasági intézkedésekre van szükség. Beszéde végén jobboldaliság és az antiszemitizmus kérdése szerepelt a titkos választójog tegnapi vitájában A Duna völgyében csak a maradhat meg, amelyik magán sem a germán sem jelleget állam viseli szláv