Békésmegyei Közlöny, 1938. április-június (65. évfolyam, 73-144. szám)

1938-04-01 / 73. szám

/­\rü­­ j inior 9 1938 április 1. péntek lotton 85. évfolyam 73. szám Csúcs-pénzintézetet kap Békéscsaba ? , (A B. ti. tudósítója Értesülésünk szerint Kamrédy jelenti.) Béla készgazdasági miniszter, akinek már pénzügyminisztersége alatt programja volt, hogy egészséges fúziókkal leépítse a túlméretezett hitelszervezetet, ma talán még ak­tuálisabbnak tartja a pénzintézeti fúziókat, elsősorban csucsintézetek felállításával. Az így felállítandó csucsintézetek körzetéhez tartozó és a kellő tőke hiánya miatt amúgy is kihagyásokkal dolgozó pénzin­tézetek beolvadnának a csucsin­tézetekbe és mint a csucsintézet fiókjai folytatnák működésüket. A tervek szerint csúcsintézetet kapna Békéscsaba, Debrecen, Ka­posvár, Pécs, Szeged és Szombat­hely. Az átszervezés munkája igen nehéz lesz és így a beolvadások tempóját aligha kívánják fokozni, hiszen az alapos munkához idő kell. Mindenesetre ez átszerve­zéssel a Pénzintézeti Központ igen nagy szolgálatot tesz egész gaz­dasági életünknek. Hatalmas vihar pusztított az Egyesült Államokban (A B. K. tudósítója jelenti.) A borzalmas vihar nemcsak Kan­sas és Ohio állam területén dü­höngött, de óriási pusztításokat vitt véghez Ilionis államban, ahol szá­zával döntötte fel a lakóházakat és South- Pekin­g állomáson olyan hatalmas pusztítást okozott, hogy ott kő kövön nem maradt. A vi­harnak ezen a helyén mintegy harminc ember esett áldozatul. Emelkedne a termelés, ha felemelnék a selyemgubó árát (A B. K. tudósítója jelenti.) Március 28-án járt le a Magyar K­ ralyi Selyemfonodák haszonbér­letének a földmivelésügyi minisz­térium által kiírt pályázata, amelyre sem belföldi, sem külföldi érdek­lődés nem volt. Ajánlatot senki sem nyújtott be. Tekintettel arra, hogy a selyemtermelési szezon most veszi kezdetét, a kormány részéről sürgős intézkedések kívá­natosak, nehogy fennakadás áll­jon elő. A selyemgubó beváltási árát számítások szerint 80 fillérrel kell kilogrammonként felemelni, hogy a selyemtermelés ne csökkenjen, mert a mostani árak mellett nem lehet számítani többre, mint 10 ezer kilogrammos gubótermelésre és amennyiben a pénzügyminisz­térium 80 fillérrel emelné kilogram­monként az árakat, így 4—500 ezer kilogrammos termelés volna várható. Ha az áremelés valóban létre­jön, így a békéscsabai selyem­hernyótenyésztó nincstelen lakos­ságot is jótékonyan érinti. (A B. K. tudósítója jelenti.) Sztranyavszky Sándor elnök dél­előtt 10 órakor nyi­ota meg a Ház tegnapi ülését. Bejelentette, hogy Farkas István képviselő által budapesti és vidéki munkásifjúság­a kérvényt nyújtott be a választójogi korhatár leszállítására. Bejelentette továbbá, hogy Temple Rezső in­dítványt nyújtott be, hogy az ülé­sek időtartamát napi nyolc órában állapítsák meg. Es indítvány fölött a legközelebbi ülésen fog dönteni a Ház. Ezután rátértek a választójogi törvényjavaslat folytatólagos tár­gyalására. Meizler Károly volt az első szó­nok Arról beszélt, hogy évtizedek óta frivol játék folyt a választójog kérdésével. Elég volt már a­­­bboldaliság jelszavából, a mely alá minden széls­aéget be lehet ma már sorolni. Széchenyi György jsróf volt következő felszólaló. Ez az ország a minden forradalommal csak ve­szíthet. Azért szólal fel a javaslat mellett, mert helyesli a titkosságot és úgy érzi, hogy ez a javaslat gátat vethet e forradalmi esemé­nyek bekövetkezésének. Helytele­níti a választók számának csök­kentését, helyteleníti az ipari szak­munkások és mezőgazdasági mun­kások tömeges kiszorítását a vá­lasztójogból. Nem kell félni a munkásságtól, am­ely hazájának önállósága és függetlensége mellett az utolsó óráig kész volt szükség esetén még fegyverrel is kiállani. — A külpolitikát el kell tudni választani a belpolitikától, mert minden engedmény katasztrófa felé viheti az országot. Vannak fél­őrültek, akik az egész magyar politikát egyetlen mondatra akarják leegyszerűsíteni. Szóvá kell tenni, hogy a lovasberényi választási agitációban pángermán propagan­dát fejtettek ki. Voltak józan svábok, akik azt mondották, hogy tudják , milyen nagy baj volna, ha bejönne Hitler, de magyar községekben, sajnos, ugyanezt nem tudják. Nyugalma­zott katonatisztek uniformisban agitáltak az egyik jelölt mellett, amit senki sem helyeselhet. Az állam létfeltétele a hadsereg poli­tikamentessége. A magyar katona szereti a hazáját, otthonát és nem­zetét, ne engedje tehát magát lel­kiismeretlen agitátorok által be­folyásoltatni. Helyesen mondotta Bethlen István gróf, hogy jobb­oldali propaganda folyik kommu­nista eszközökkel. — A demokráciáknak — folytatta Széchenyi György gróf — nagy erejük van, a demokráciák eltűr­ték az ellentétes irányok képvise­lőinek szervezkedését is. Illúziók­ban él az, aki a diktatórikus ál­lamok nagyobb belső erejében buik. A diktatúráknál nagyobb a külső feszítő erő és a kockázat. Éppen — Nincs senki a zsidók között sem, aki ne látná be, hogy a belső elégedetlenséget növeli a beszivár­gás. Ez azonban rendészeti kér­dés. A gazdasági kérdést ugyan szintén nem lehet külön zsidó­kérdésnek minősíteni. Az egész zsidókérdésből hátra marad a faji kérdés. — Ha faji kérdésről beszélünk — fo­glalta Széchenyi György gróf —, mondjuk meg nyiltan, hogy van más faji kérdés is. Az táj szabadság hatása alatt felébrednek olyan érzelmek, amelyek bennünket nemzeti létünkben határozottan ve­szélyeztetni képesek. Az ország nem egy vidéken és komoly veszedelmet jelent. Ne fe­lejtsük el, hogy vagyonilag a né­metség ebben az országban privi­legizált helyet foglal el. A német­ségnek, amely vagyonosabb, mint az itt élő magyarság, veszteni­valója van és remélem, hogy a németség ennek tudatában él­­jék . Bármilyen rendezés is történ­a Duna völgyében, ütköző állam csak az az ország lehet, amely nem viseli magán sem a germán, sem a szláv jelleget. Hangoztatta ezután Széchenyi György gróf, hogy a választójog szempontjából legfontosabb az egészséges atmoszféra kialakítása. — Számíthatunk-e arra, hogy a kormány a szélsőségek ellen ko­a diktatórikus irányzat ha­tása alatt folyton fokozódik az antiszemita irányzat Ma­gyarországon. Az antiszemita agitáció nem egyez­tethető össze a renddel. Mint ke­reszténynek, jogom van ezzel a kérdéssel foglalkozni. Ennek kérdésnek vagyoni és hatalmi ré­­ sse van. A vagyoni rész megol­dása azociális kérdés. — Éppen az antiszemita propa­ganda bizonyítja, hogy a zsidó­ságnak részben igaza van, mikor azt gondolja, hogy vele szemben nem akarnak igazságot szolgál­tatni, molyan felveszi a harcot és helyreállítja a ma megbolygatott egységet, számíthatunk-e arra, hogy a kormány eláll eddigi két­laki álláspontjától, amelyet idáig képviselt ? A kormánynak a mos­tani magatartása a nemzet vég­zetét is jelentheti. • A m­­agyarság a nemzetiségi kérdésben a mai napig a szent­istváni alapon őrlott. Ha erre bi­zonyítékot akarnék felhozni, hivat­kozhatnék a kormányra, amely­nek tagjai között tudomásom szerint csak egyetlenegy a magyar származású. A kérdés, hogy mások nem fogják-e a magyarságot en­nek az álláspontnak a fel­adására kényszeríteni ? Ez nincs kizárva. Itten óvja Ma­gyarországot, Itten vezesse e kor­mányt ! — fejezte be nagyhatású beszédét Széchenyi György gróf. Vázsonyi János volt a követ­kező felszólaló, aki a tömeghisz­téria okaira, az uszításra és a gyűlölködésre mutatott rá. A pánik hangulat lan, mert a külföldi indokolat­esemé­nyek a magyar függetlensé­get nem érinthetik és az ezeréves függetlenség mel­lett az ország minden fia egy em­berként áll. — A választójoggal egyidejűleg szociális és gazdasági intézkedé­sekre van szükség. Beszéde végén jobboldaliság és az antiszemitizmus kérdése szerepelt a titkos választójog tegnapi vitájában A Duna völgyében csak a maradhat meg, amelyik magán sem a germán sem jelleget állam viseli szláv

Next