Békésvármegye, 1902 (2. évfolyam, 1-13. szám)

1902-01-04 / 1. szám

2 B­É­K­É­S V­Á­R­M­E­G­Y­E. Gyula, 1902. január 4-én. riséggel vegyes községekben úgy az úr­béri rendezés alkalmával, mint azután, általános kényszertagositásnak csak akkor van helye, ha azt a volt földesur vagy a volt jobbágyok nagyobb része kivánja­; nemesi közbirtokosságokban az arányosí­tással együtt vagy azután a kényszer­­tagosítást bármely közbirtokos kérelmére foganatosítani kell­; úrbéri rendezés al­kalmával a volt úrbéresek illetőségét lehe­tőleg egy tagban vagy a körülményekhez képest lehetőleg minél kevesebb számú földrészletben kell kiadni3; kényszer­­tagosítást csak községi határok szerint lehet eszközölni 4 * 6 7; ugyanazon határban a kényszertagosítás csak egy ízben fogana­tosítható5; részleges tagosításnak csak kivételesen, a telepítvények, illetőleg a majorsági zsellérbirtokok rendezésénél lehet helye0. A volt erdélyi részekben s az aradi, szatmárnémeti és zilahi kir. törvényszékek területén kényszertagositásnak nemcsak a község egész határára, hanem egyes határrészekre is van helye­; a birtoko­sok egy negyedrészének kérésére egész határnál el kell, határrésznél el lehet rendelni a tagosítást; állam, törvényha­tóság, község, közalapok, intézetek, tár­sulatok, gyámság és gondnokság alatt álló személyek, valamint a megenged­­hetőség tárgyalására szabályszerűen meg­idézett, de meg nem jelent felek ingat­lanai, továbbá az úrbéri elkülönítés vagy 3 1836: X. t.-cz. 6. §. g) 4 1871: Lili. t.-cz. 49. §. ö 1836: XII. t.-cz. 19. §.$ 6 1873: XXII t.-cz. 9. §. 1896: XXV. t.-cz. 9. §. 7 1880: XL1. törvényczikk 6. §. 1892: XXIV. t.-cz. arányosítás alá eső közös területek al tagosítást kérők birtokához számíttatnak8; erdők elkülönítésénél vagy arányosításá­nál az erdők között fekvő földrészletekre nézve akkor is helye van a kicserélésnek, ha különben tagosítás nem történik­. A volt Jász-Kun és Hajdú kerületek­ben a községbeli érdekelt tulajdonosok birtokaránylagos többségének kérésére peren kívül kell, egy ötödrész kérésére pedig per utján el lehet rendelni a ta­gosítást 10. A volt határőrvidéken kényszertagosí­tásnak a tulajdonosok birtokaránylagos többségének kérelmére van helye. Hiányos és elavult tagosítási szabá­lyainknak ez a különbözősége érezhető hátrány a birtokrendezések körül. Ahol az összes érdekelt tulajdonosok között nincs egyetértés, a tagosítás nehéz, sőt oly községekben, melyekben az úrbéri birtokrendezés már megtörtént, a tago­sítás alig vihető keresztül. Bizonyára elérkezett az ideje, hogy a földbirtok jellegében és minőségében fen­­maradt különbségek végleg megszűnjenek s oly tagositási törvény alkottassák, mely az annyira kívánatos birtokrendezést czél­­szerü módon és az érdekeit birtokosok aránytalan megterhelése nélkül ország­szerte lehetővé tegye. Az uj törvény előkészítésének idősze­rűségét azok a panaszok és óhajok is indokolják, melyeket egyes törvényható­ságok és gazdasági szaktestületek han­goztatnak s melyeknek rövid foglalatja a következő: 1. Legfőbb hibája a mai tagositási el­ 8 1880: XLV. t.-czikk 6. és 9. §. 1892: XXIV. t.-cz. IV. 7. §. 0 1880: XLI. t.-cz. 8. §. 10 1840: XXX. és XXXI. t.-cz. 1. és 2. §. járásnak, hogy nagyon hosszadalmas, igen ritka esetben sikerül a tagosítást néhány év alatt befejezni; az esetek túlnyomó számában évek hosszú sora telik, mig az eljárás véget ér. E hosszadalmasság oka főképen a perrend formáiban keresendő, melyek módot nyújtanak az eljárás húzá­sára. Pedig a tagosítás gyors végrehaj­tása közérdek , mert a tagosítás folya­mában a bizonytalanság közepette nem űzhető helyes gazdálkodás, s ha ez a bizonytalanság éveken át tartó, valósá­gos rablógazdálkodásra ad alkalmat. 2. Tagosítási szabályainknak érezhető hiánya, hogy a birtokosság a tagosítás elhatározásával tulajdonkép azt sem tudja, minek néz elébe, s mily terheket vállal magára. Ez az oka, hogy a tagosításra való hajlandóság vajmi ritka. A birto­kosoknak nincs is alkalmuk meggyőző­dést szerezni a tervezett tagosítás gya­korlati hasznáról; jó példa gyanánt alkal­mazható tagosítási művelet pedig nagyon kevés hajtatott végre az országban. 3. A tagosítási eljárás költséges volta is panasz tárgyát képezi. A költségek szaporodása az eljárás hosszadalmasságá­gával jár együtt s a gyakorlatban több­nyire úgy áll a dolog, hogy a birtokos nemcsak a biróilag megállapított költsé­geknek reá eső részét fizeti, hanem ezen felül évek során át egyéb szolgalmaitok­kal is terheltetik, sőt azok az esetek sem ritkák, hogy érdekeinek védelmére a tagosító mérnöknek és segédeinek meg­ajándékozását és külön jogvédő félfoga­dását is szükségesnek tartja. 4. A tagosító mérnökök hiánya egyik legfőbb panasz, s e részben az a­ hely­zet, hogy a műszaki feladatok teljesítését gyarló minősítésű földmérőkre kénytelen i 1853. évi nyiltparancs 26. §. 1871: Lik­. tör­vény­czikk 49. §. ' a 1836: XII­I.-cz. 19. §. VI. 7. §. c. k-val. S­ok mily boldogan szúrjuk le az aranyos kacsokba a koronáinkat, arra a biztatásra, hogy ez megváltás az uj évi üdvözletektől. S minő csalódás. Ez csak minket vált meg koronáinktól, de nem bennünket az uj évi üdvözletektől. De nézzük végig, hogy egy boldog uj év mikép kezdődik, hogy fogalmunk legyen arról a végtelen boldogságról, mely hatal­mas áradatban zudul a boldog halandóra s tisztára kimossa összes zsebeit az utolsó fillérig. Természetesen az ember az ó év utolsó napján nem fekszik le, fenntartja magának az élvezetet az uj esztendő első napjának reggeli 1, 2, 3, 4, 5 órájára, a­mikor egy­két—kilencz pohár sziverősítő bekebelezése után mámoros fővel dől le pihenéssel kez­deni az uj évet, az ó év fáradalmaira csak homályosan emlékezvén. S hat órakor már orkánszerü robajjal ébresztgetik a helybeli zenekarok kiváló hangászai, abba nem hagyván mindaddig a dobhártyák elleni merényletüket, mig egy­két koronával meg nem engeszteljük a disharmoniában nyilvánuló haragjukat. Körülbelül 8 órára végeznek a rotyogós bandák és huza-vonó hangszerek vályog­vető kezelői veled és tárczáddal, de még a nadrágot sem húztad fel, már csenget a közönséges levélhordó, (t. i. nem a levél­hordó közönséges, hanem a levél, a­mit hord) nyomban követi a pénzes levélhordó, a ki ugyan egész évben nem hordott szá­modra pénzt, de azért boldogságodat illő ellenérték fejében melegen kivánja ; utánuk a pakkos levélhordó szállítja el a maga kompetencziáját s rögvest rád ijeszt a sür­gönyhordó és valahány féle hordó a vilá­gon van, lapkihordó, szeméthordó, vizhordó, fahordó, szénhordó stb. stb., az mind eléd gördül s azt mind meg kell tölteni. S még mindég csak 9 óra reggel, ré­mült pillantást vetsz tárczák­a, ki birja-e estig ? Felsoroljam-e még kik jönnek ezután. Nem, nem sorolom tovább, elég volt azt nektek végig élvezni, de mikor azután megjelenik a néma lány s még az is b. u. é. k-t kíván, őrülten felkapod a kalapodat s menekülsz szokott korcsmádba, hogy egy kis sörrel csillapítsad felhangok idegeidet s a mint belépsz, a pinczér mosolygó arcz­­czal nyújtja feléd a czédulát: b. u. é. k. Oh azok a mosolygós arczok ! S mikor végre elmúlik a nehéz nap s erkölcsileg és anyagilag kimerülve ledőlsz, hogy kipihenjed az esztendő első napjának fáradalmait, még álmodban is csupa b. u. é. k. jelenik meg s töröd rajta a fejedet, hogy mit jelent ez a négy betű ? Sokan azt mondják, hogy azt jelenti : boldog új évet kivánok. Pedig nem úgy van, uj év napján ez a négy betű egész mást jelent, — tapaszta­lásból tudom — azt jelenti: bármily ud­variasan érintkezel, károsodol. Egyébként pedig, a ki elolvassa ezt a czikket, annak kegyelem, nem kívánunk neki b. u. é. k-t.­­ Oh azok a b u. é. k. S még mind ez nem elég, hogy kined teljes legyen, egész nap hordja a posta s különböző cseléd leányok a leveleket, a melyek mindegyikéről egy-egy b. u. é. k. vigyorog reád s még erre mindre válaszolni kell, vizit kártyákat szépen kibetűzni, bo­rítékba rakni, bélyeget venni, bélyeget nyalni s mind­ez azért, mert 1901. helyett, mától kezdve 1902-őt írnak, egyéb változás nincs semmi.

Next