Békésvármegye, 1902 (2. évfolyam, 1-13. szám)
1902-01-04 / 1. szám
2 BÉKÉS VÁRMEGYE. Gyula, 1902. január 4-én. riséggel vegyes községekben úgy az úrbéri rendezés alkalmával, mint azután, általános kényszertagositásnak csak akkor van helye, ha azt a volt földesur vagy a volt jobbágyok nagyobb része kivánja; nemesi közbirtokosságokban az arányosítással együtt vagy azután a kényszertagosítást bármely közbirtokos kérelmére foganatosítani kell; úrbéri rendezés alkalmával a volt úrbéresek illetőségét lehetőleg egy tagban vagy a körülményekhez képest lehetőleg minél kevesebb számú földrészletben kell kiadni3; kényszertagosítást csak községi határok szerint lehet eszközölni 4 * 6 7; ugyanazon határban a kényszertagosítás csak egy ízben foganatosítható5; részleges tagosításnak csak kivételesen, a telepítvények, illetőleg a majorsági zsellérbirtokok rendezésénél lehet helye0. A volt erdélyi részekben s az aradi, szatmárnémeti és zilahi kir. törvényszékek területén kényszertagositásnak nemcsak a község egész határára, hanem egyes határrészekre is van helye; a birtokosok egy negyedrészének kérésére egész határnál el kell, határrésznél el lehet rendelni a tagosítást; állam, törvényhatóság, község, közalapok, intézetek, társulatok, gyámság és gondnokság alatt álló személyek, valamint a megengedhetőség tárgyalására szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent felek ingatlanai, továbbá az úrbéri elkülönítés vagy 3 1836: X. t.-cz. 6. §. g) 4 1871: Lili. t.-cz. 49. §. ö 1836: XII. t.-cz. 19. §.$ 6 1873: XXII t.-cz. 9. §. 1896: XXV. t.-cz. 9. §. 7 1880: XL1. törvényczikk 6. §. 1892: XXIV. t.-cz. arányosítás alá eső közös területek al tagosítást kérők birtokához számíttatnak8; erdők elkülönítésénél vagy arányosításánál az erdők között fekvő földrészletekre nézve akkor is helye van a kicserélésnek, ha különben tagosítás nem történik. A volt Jász-Kun és Hajdú kerületekben a községbeli érdekelt tulajdonosok birtokaránylagos többségének kérésére peren kívül kell, egy ötödrész kérésére pedig per utján el lehet rendelni a tagosítást 10. A volt határőrvidéken kényszertagosításnak a tulajdonosok birtokaránylagos többségének kérelmére van helye. Hiányos és elavult tagosítási szabályainknak ez a különbözősége érezhető hátrány a birtokrendezések körül. Ahol az összes érdekelt tulajdonosok között nincs egyetértés, a tagosítás nehéz, sőt oly községekben, melyekben az úrbéri birtokrendezés már megtörtént, a tagosítás alig vihető keresztül. Bizonyára elérkezett az ideje, hogy a földbirtok jellegében és minőségében fenmaradt különbségek végleg megszűnjenek s oly tagositási törvény alkottassák, mely az annyira kívánatos birtokrendezést czélszerü módon és az érdekeit birtokosok aránytalan megterhelése nélkül országszerte lehetővé tegye. Az uj törvény előkészítésének időszerűségét azok a panaszok és óhajok is indokolják, melyeket egyes törvényhatóságok és gazdasági szaktestületek hangoztatnak s melyeknek rövid foglalatja a következő: 1. Legfőbb hibája a mai tagositási el 8 1880: XLV. t.-czikk 6. és 9. §. 1892: XXIV. t.-cz. IV. 7. §. 0 1880: XLI. t.-cz. 8. §. 10 1840: XXX. és XXXI. t.-cz. 1. és 2. §. járásnak, hogy nagyon hosszadalmas, igen ritka esetben sikerül a tagosítást néhány év alatt befejezni; az esetek túlnyomó számában évek hosszú sora telik, mig az eljárás véget ér. E hosszadalmasság oka főképen a perrend formáiban keresendő, melyek módot nyújtanak az eljárás húzására. Pedig a tagosítás gyors végrehajtása közérdek , mert a tagosítás folyamában a bizonytalanság közepette nem űzhető helyes gazdálkodás, s ha ez a bizonytalanság éveken át tartó, valóságos rablógazdálkodásra ad alkalmat. 2. Tagosítási szabályainknak érezhető hiánya, hogy a birtokosság a tagosítás elhatározásával tulajdonkép azt sem tudja, minek néz elébe, s mily terheket vállal magára. Ez az oka, hogy a tagosításra való hajlandóság vajmi ritka. A birtokosoknak nincs is alkalmuk meggyőződést szerezni a tervezett tagosítás gyakorlati hasznáról; jó példa gyanánt alkalmazható tagosítási művelet pedig nagyon kevés hajtatott végre az országban. 3. A tagosítási eljárás költséges volta is panasz tárgyát képezi. A költségek szaporodása az eljárás hosszadalmasságágával jár együtt s a gyakorlatban többnyire úgy áll a dolog, hogy a birtokos nemcsak a biróilag megállapított költségeknek reá eső részét fizeti, hanem ezen felül évek során át egyéb szolgalmaitokkal is terheltetik, sőt azok az esetek sem ritkák, hogy érdekeinek védelmére a tagosító mérnöknek és segédeinek megajándékozását és külön jogvédő félfogadását is szükségesnek tartja. 4. A tagosító mérnökök hiánya egyik legfőbb panasz, s e részben az a helyzet, hogy a műszaki feladatok teljesítését gyarló minősítésű földmérőkre kénytelen i 1853. évi nyiltparancs 26. §. 1871: Lik. törvényczikk 49. §. ' a 1836: XIII.-cz. 19. §. VI. 7. §. c. k-val. Sok mily boldogan szúrjuk le az aranyos kacsokba a koronáinkat, arra a biztatásra, hogy ez megváltás az uj évi üdvözletektől. S minő csalódás. Ez csak minket vált meg koronáinktól, de nem bennünket az uj évi üdvözletektől. De nézzük végig, hogy egy boldog uj év mikép kezdődik, hogy fogalmunk legyen arról a végtelen boldogságról, mely hatalmas áradatban zudul a boldog halandóra s tisztára kimossa összes zsebeit az utolsó fillérig. Természetesen az ember az ó év utolsó napján nem fekszik le, fenntartja magának az élvezetet az uj esztendő első napjának reggeli 1, 2, 3, 4, 5 órájára, amikor egykét—kilencz pohár sziverősítő bekebelezése után mámoros fővel dől le pihenéssel kezdeni az uj évet, az ó év fáradalmaira csak homályosan emlékezvén. S hat órakor már orkánszerü robajjal ébresztgetik a helybeli zenekarok kiváló hangászai, abba nem hagyván mindaddig a dobhártyák elleni merényletüket, mig egykét koronával meg nem engeszteljük a disharmoniában nyilvánuló haragjukat. Körülbelül 8 órára végeznek a rotyogós bandák és huza-vonó hangszerek vályogvető kezelői veled és tárczáddal, de még a nadrágot sem húztad fel, már csenget a közönséges levélhordó, (t. i. nem a levélhordó közönséges, hanem a levél, amit hord) nyomban követi a pénzes levélhordó, a ki ugyan egész évben nem hordott számodra pénzt, de azért boldogságodat illő ellenérték fejében melegen kivánja ; utánuk a pakkos levélhordó szállítja el a maga kompetencziáját s rögvest rád ijeszt a sürgönyhordó és valahány féle hordó a világon van, lapkihordó, szeméthordó, vizhordó, fahordó, szénhordó stb. stb., az mind eléd gördül s azt mind meg kell tölteni. S még mindég csak 9 óra reggel, rémült pillantást vetsz tárczáka, ki birja-e estig ? Felsoroljam-e még kik jönnek ezután. Nem, nem sorolom tovább, elég volt azt nektek végig élvezni, de mikor azután megjelenik a néma lány s még az is b. u. é. k-t kíván, őrülten felkapod a kalapodat s menekülsz szokott korcsmádba, hogy egy kis sörrel csillapítsad felhangok idegeidet s a mint belépsz, a pinczér mosolygó arczczal nyújtja feléd a czédulát: b. u. é. k. Oh azok a mosolygós arczok ! S mikor végre elmúlik a nehéz nap s erkölcsileg és anyagilag kimerülve ledőlsz, hogy kipihenjed az esztendő első napjának fáradalmait, még álmodban is csupa b. u. é. k. jelenik meg s töröd rajta a fejedet, hogy mit jelent ez a négy betű ? Sokan azt mondják, hogy azt jelenti : boldog új évet kivánok. Pedig nem úgy van, uj év napján ez a négy betű egész mást jelent, — tapasztalásból tudom — azt jelenti: bármily udvariasan érintkezel, károsodol. Egyébként pedig, a ki elolvassa ezt a czikket, annak kegyelem, nem kívánunk neki b. u. é. k-t. Oh azok a b u. é. k. S még mind ez nem elég, hogy kined teljes legyen, egész nap hordja a posta s különböző cseléd leányok a leveleket, a melyek mindegyikéről egy-egy b. u. é. k. vigyorog reád s még erre mindre válaszolni kell, vizit kártyákat szépen kibetűzni, borítékba rakni, bélyeget venni, bélyeget nyalni s mindez azért, mert 1901. helyett, mától kezdve 1902-őt írnak, egyéb változás nincs semmi.