Belügyi Közlöny, 1923

1923-04-08 / 17. szám

17 se. BELÜGYI KOZLEMY. 601 Köz- és magánalkalmazásban levő mérnök önálló magángyakorlatot csak akkor foly­tathat, ha a reá­lértékadó szolgálati szabályok vagy szolgálati szerződések (közalkal­mazásban levő mérnöknél kétség esetén az illetékes mini­ster) ezt megengedik , ha a kamara tagja. Az ilyen alkalmazott mérnök a kamarába való belépését tartozik szolgálatadójának , bejelenteni. v Egyes kivételes esetekben a köz- és magánalkalmazásban levő mérnök magánmun­kát a kamarának a megbízás elfogadásától számított tizenöt napon belül való bejelentés mellett teljesíthet anélkül is, hogy a kamarának tagja lennie, feltéve, hogy a kamara a bejelentéstől számított 15 napon belül a megbízatás elfogadása ellen kifogást nem emel. Hsa valamely mérnöki munkálat végzésére való jogosultság vitássá válik, a vitás kérdésben a kamara, illetőleg kamarák meghallgatása után s a netán érdekelt szakminis­zerekkel egytértőleg a kereskedelemügyi miniszer dönt. E törvény felhatalmazza az igazságügyminiszert, hogy a mérnöki kamara, illetőleg kamarák meghallgatása után az érdekelt társminiszerekkel egyetértőleg rendeleti úton részletesen szabályozza azt a kérdést, hogy a fennálló törvények korlátai közt kik jogo­sultak technikai szakkérdésekben bíróságok előtt szakértői működésre. II. CÍM. Mérnöki kamara és mérnöki tanács. 4. §. A mérnökök erkölcsi és anyagi érdekeinek a közérdekkel összhangzásban való állama és előmozdítása céljából Budapesten mérnöki kamara szerveztetik, amelynek hatásköre a vidéki kamarák felállításáig a magyar állam egész területére kiterjed. A kereskedelemügyi miniszer a budapesti kamara megalakulásától számított három év elteltével a budapesti kamara meghallgatásával és az illetékes társminiszerekkel egyet­értőleg intézkedik, hogy külön mérnöki kamara szerveztessék minden olyan helyen, amelynek körzetébe legalább nyolcvan kamaratag tartozik s külön kamara felálliítását ezeknek legalább kétharmad része kívánja. Úgy a fentemintett időpontban, mint a szükség­hez képest később hasonló módon szervezendő vidéki kamarák megalakulása alkalmával az egyes kamarák hatáskörének területi határait a kereskedelemügyi miniszer rendelettel szabályozza. Nyolcvannál kevesebb tagból álló kamara nem alkotható. Ha valamely már megalakított kamara tagjainak száma tartósan nyolcvan alá le­száll, joga van a kereskedelemügyi miniszernek a fennforgó körülmények mérlegelésével azt a ka­­m­arát feloszlatni és területét és tagjait a szomszédos kamara vagy kamarák közt felosztani. A 11., 71. és 72. §-okban érintett nyilvántartások országos egybefoglalása vidéki kamarák alakítása esetén is a budapesti kamara feladata.

Next