Belügyi Közlöny, 1923
1923-04-08 / 17. szám
17 se. BELÜGYI KOZLEMY. 601 Köz- és magánalkalmazásban levő mérnök önálló magángyakorlatot csak akkor folytathat, ha a reálértékadó szolgálati szabályok vagy szolgálati szerződések (közalkalmazásban levő mérnöknél kétség esetén az illetékes minister) ezt megengedik , ha a kamara tagja. Az ilyen alkalmazott mérnök a kamarába való belépését tartozik szolgálatadójának , bejelenteni. v Egyes kivételes esetekben a köz- és magánalkalmazásban levő mérnök magánmunkát a kamarának a megbízás elfogadásától számított tizenöt napon belül való bejelentés mellett teljesíthet anélkül is, hogy a kamarának tagja lennie, feltéve, hogy a kamara a bejelentéstől számított 15 napon belül a megbízatás elfogadása ellen kifogást nem emel. Hsa valamely mérnöki munkálat végzésére való jogosultság vitássá válik, a vitás kérdésben a kamara, illetőleg kamarák meghallgatása után s a netán érdekelt szakminiszerekkel egytértőleg a kereskedelemügyi miniszer dönt. E törvény felhatalmazza az igazságügyminiszert, hogy a mérnöki kamara, illetőleg kamarák meghallgatása után az érdekelt társminiszerekkel egyetértőleg rendeleti úton részletesen szabályozza azt a kérdést, hogy a fennálló törvények korlátai közt kik jogosultak technikai szakkérdésekben bíróságok előtt szakértői működésre. II. CÍM. Mérnöki kamara és mérnöki tanács. 4. §. A mérnökök erkölcsi és anyagi érdekeinek a közérdekkel összhangzásban való állama és előmozdítása céljából Budapesten mérnöki kamara szerveztetik, amelynek hatásköre a vidéki kamarák felállításáig a magyar állam egész területére kiterjed. A kereskedelemügyi miniszer a budapesti kamara megalakulásától számított három év elteltével a budapesti kamara meghallgatásával és az illetékes társminiszerekkel egyetértőleg intézkedik, hogy külön mérnöki kamara szerveztessék minden olyan helyen, amelynek körzetébe legalább nyolcvan kamaratag tartozik s külön kamara felálliítását ezeknek legalább kétharmad része kívánja. Úgy a fentemintett időpontban, mint a szükséghez képest később hasonló módon szervezendő vidéki kamarák megalakulása alkalmával az egyes kamarák hatáskörének területi határait a kereskedelemügyi miniszer rendelettel szabályozza. Nyolcvannál kevesebb tagból álló kamara nem alkotható. Ha valamely már megalakított kamara tagjainak száma tartósan nyolcvan alá leszáll, joga van a kereskedelemügyi miniszernek a fennforgó körülmények mérlegelésével azt a kamarát feloszlatni és területét és tagjait a szomszédos kamara vagy kamarák közt felosztani. A 11., 71. és 72. §-okban érintett nyilvántartások országos egybefoglalása vidéki kamarák alakítása esetén is a budapesti kamara feladata.