Belügyi Közlöny, 1951
1951-06-15 / 1. szám
1. szám. Baranya megyeiVas megyei Győr-Sopron megyei Csongrád megyei Baranya megye Somogy megye Tolna megye Vas megye Zala megye Győr-Sopron megye Csongrád megye Havrán István s. k., a miniszter első helyettese. 8.140—957 1951. F. M. (BK. 1.) szám. CSÉPLÉSNÉL DOLGOZÓ MUNKACSOPORTOK TAGJAINAK JUTALMAZÁSA AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOKBAN. Az állami gazdaságok cséplési munkálatainak gyors befejezése érdekében az élelmezési miniszterrel egyetértésben az alábbiakat rendelem el: Az állami gazdaságok cséplési munkálatainál dolgozó olyan munkacsoportok tagjai, amelyek az alábbi táblázatban feltüntetett gabonamennyiséget a cséplés megkezdésétől számítva 14 munkanapon belül elcsépelték, fejadag járandóságukon felül személyenként 50 kg kenyérgabona jutalomban részesülnek a búzánál 80.— Ft, a rozsnál 60.— Ft mázsánkénti ár térítése ellenében. Amenynyiben a dolgozók legalább 90%-ban búzát csépeltek, a jutalmat búzában kapják meg, ha pedig az elcsépelt kenyérgabonának több mint 10%-a rozs, úgy 30 kg búzát és 20 kg rozsot vásárolhatnak. Az 50 kg kenyérgabonára a jutalomban részesült dolgozók külön vámőrlési engedélyt is kapnak. A jutalom elnyeréséhez az alább feltüntetett gabonamennyiség elcséplése szükséges: Legkisebb elcséplendő Cséplőgép dobszélessége gabonamennyiség 14 munka-mm nap alatt q-ban Az előírt feltételek teljesítése esetén az állami gazdaság vezetője a cséplésben résztvevő munkacsoport tagjainak nevét és lakóhelyét kimutatásba foglalja, a kimutatáson feltünteti, hogy az elcsépelt gabonamennyiség hány százaléka a búza, a jutalomra való igényjogosultságot záradék formájában igazolja és a kimutatást két példányban késedelem nélkül a megyei tanács V. B. mezőgazdasági osztályának küldi meg. A mezőgazdasági osztály véleményezése alapján a begyűjtési osztály az igényjogosultak részére kiállítja a kenyérgabona utalványokat és azokat az illetékes állami gazdaságinak megküldi. Az engedélyeket az állami gazdaság vezetője adja át azzal, hogy azokat a dolgozók a beváltás előtt a lakóhely szerinti helyi tanácsnál mutassák be a gabonalapra való rá-* vezetés, illetőleg a vámőrlési engedély megadása végett. Az utalványra az abban feltüntetett mennyiségű kenyérgabona a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes földművesszövetkezetnél vásárolható meg. A kiutaláshoz a begyűjtési osztály csekklapot mellékel, melynek elismervény része a kiutaló levéllel együtt a szövetkezetnél leadandó. Erdei Ferenc s. k., földművelésügyi miniszter. 800— 815 1.300 900— 915 1.600 1070—1100 2.000 1200—1220 2.400 1300—1320 2.500 1370 2.600 1510 2.700 1600 2.800 1700 2.900 BELÜGYI KÖZLÖNY 8.650 1—956/1951. F. M. (Bk. 1.) szám. KOCASERTÉSEK IVARTALANITÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA Az állattenyésztés és a takarmánytermelés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozatban, továbbá a szarvasmarha, ló, sertés és juh fedeztetésének, valamint az elületési terv készítésének és a növendékállatok felnevelésének szabályozásáról kiadott 8.541/227/Hiv/1951. számú körrendeletem (megjelent a Mezőgazdasági Értesítő 1951. évi 12. számában) utolsóelőtti bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében a kocasertések ivartalanítását a hasznosítási célnak (tenyésztés, hizlalás) megfelelően akként szabályozom, hogy a gyakorlatot folytató állami állatorvosok a jövőben kocasertést csak a községi (városi) tanács végrehajtóbizottságának az állattulajdonos által beszerzett engedélye alapján ivartalaníthatnak. Ez a rendelkezés a termelőszövetkezetek (csoportok), állami gazdaságok, más állami vállalatok és államigazgatási szervek sertéseire nem vonatkozik. Az állatorvos köteles az engedélyt az ivartalanítás alkalmával bevonni és azt két évig megőrizni. A községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága az ivartalanítási engedélyeket olyan mértékben adja ki, hogy ezáltal a sertéstenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztése, valamint a közellátási érdekek hátrányt ne szenvedjenek. Fentiekkel kapcsolatban utalok a 237/1950. (IX. 17.) MT. számú rendelet 1. és 7. §-aiban foglaltakra, amely szerint állatorvosi gyakorlatot és állategészségügyi feladatokat — tehát ivartalanítást is — csak állami állatorvos, illetőleg állatorvosi szaksegéd végezhet. Aki ennek ellenére ivartalanítást végez, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a 100.000/1932. F. M. számú rendelet 190. §-ába ütköző kihágást követ el Dr. Hajdú Isván s. k. főosztályvezető. 5 144.000/47/1951. Elm. M. (BK. 1.) szám. A PARKTERÜLETEK MENTESÍTÉSE A BEADÁSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE ALÓL. A parkok a kataszteri birtokívben kertként szerepelnek.. Ennek következtében a helyi tanácsok a parkokat is beadási kötelezettséggel terhelik. A kifejezetten parkként (díszkertként) használt területeket a termény- és állat-, valamint baromfi- és tojás- beadási kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Ilyen irányú kérelmet a helyi tanács a helyszínen vizsgálja meg. Jegyzőkönyvet kell felvenni, hogy a kérdéses terület kizárólag park céljait szolgálja és azon semilyen mezőgazdaságiművelés nem folyik. Mentesíteni ugyanis a parknak csak azt a részét lehet, amelyen mezőgazdasági művelés ténylegesen nem folyik. Hegedűs Tibor s. k. főosztályvezető, 144.000/47/1951. Élm. M. (BK. 1.) szám. BAROMFI- ÉS TOJÁSBEADÁS TELJESÍTÉSÉNEK NYILVÁNTARTÁSA. Tájékoztatásul közlöm, hogy a minisztériumnak az az elgondolása, hogy az 1951/52. évben a községeknek nem kell majd beadási naplót vezetniök, hanem a felvásárló szervek a vételijegyet a vételijegy-összesítő kíséretében küldik meg a községeknek s ezen vételijegy-összesítő végösszegét kell a községeknek a községi begyűjtési törzslapra hetenkénti részletezésben rávezetni. A községi begyüjtési törzslapot a minisztérium küldi meg a tanácsoknak. A kérdés még tárgyalás alatt van és a teljesítési rendelet, végrehajtási utasításában nyer majd eldöntést. A legnagyobb problémát a baromfi- és tojásbeadás teljesítése okoz mind a vételijegy, mind a vételi jegy összessítő vonalán. Miután a baromfi- és tojásbeadás már v