Belügyi Közlöny, 1953
1953-01-04 / 1. szám
(4) A házastárs által avagyonközösség fennállása alatt kötött ügylethez a másik házastárs részéről megkívánt hozzájárulás (Csjt. 30. §) nincs alakszerűséghez kötve. A gyermekek neve: 1). §. (1) Házasságban élő szülők gyermekük nevére vonatkozóan akkor köthetnek megállapodást [Csjt. 42. § (1) bek.], ha az anya kizárólag a maga családi nevét viseli. (2) A gyermek nevére vonatkozó esetleges megállapodást legkésőbb a gyermek születésének anyakönyvi bejegyzése során lehet az anyakönyvvezetőnek bejelenteni. Házasságban élő szülők későbbigyermeke azonban nem viselhet más nevet, mint amelyet a korábbi közös gyermekre fdézve már bejelentettek. (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott időpontban az egyik szülő nem él, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a szülői felügyeletet — annak megszüntetése vagy szünetelése folytán — nem gyakorolhatja, egyedül a másik szülő határozhatja meg, hogy a gyermek melyik szülő családi nevét viselje. (4) Az anya a képzelt személy apaként való bejegyzésére irányuló eljárás során bejelentheti, hogy gyermeke továbbra is az ő családi nevét viseli. (5) Ha a gyermek családi nevére nézve a Csjt. 42. §-a, illetőleg a jelen § (1) — (4) bekezdései alapján rendelkezés nem történt, a gyermek az apa családi nevét viseli. Törvényes képviselet. 10. §. A mindkét szülőt együtt illető szülői felügyelet esetén adható olyan meghatalmazást [Csjt. 85. § (3) bek.], hogy a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletet az egyik szülő a másik szülő nevében is gyakorolja, a szülők — külön-külön vagy kölcsönösen — közokiratban vagy két tanú előtt aláírt magánokiratban adhatnak egymásnak. 11. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülő érdekellentét miatt gyermekét nem képviselheti [Csjt. 86. § (1) bek.], a törvényes képviseletet a gyámhatóság által kirendelt gondnok [37. § (1) bek. a) pont] látja el. A gondnok kirendelését bármelyik szülő vagy maga a gyermek kérheti. 12. A szülő köteles a kiskorú gyermek nevében tett olyan jognyilatkozatot, amelynek érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, a gyámhatósághoz bemutatni. A szülői felügyelet megszüntetése. - 13. §. (1) Ha a kiskorú gyermek érdekében a szülői felügyelet sürgős megszüntetése szükséges, a bíróság azt a szülői felügyelet megszüntetése iránt indított perben vagy a keresetindításra jogosultak valamelyikének külön kérelmére már a per megindítása előtt hozott ideiglenes intézkedéssel is elrendelheti. Az ideiglenes intézkedés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A bíróság az ideiglenes intézkedést bármikor hatályon kívül helyezheti. (2) Ha az ideiglenes intézkedést a per megindítása előtt kérték és a kérelmet előterjesztő fél a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló keresetet az ideiglenes intézkedés közlésétől számított harminc nap alatt nem indítja meg, erről a bíróság a többi keresetre jogosultat értesíti s ha ettől számított további harminc nap alatt sem indítanak keresetet, az ideiglenes intézkedést hatályon kívül helyezi. 14. A szülői felügyelet megszűnése, illetőleg szünetelése esetén a szülő és a gyermek érintkezésének módját (Csjt. 93. §) a felek bírói egyességében is szabályozhatják. Nemzetközi vonatkozású rendelkezések: 15. §. Abban a kérdésben, hogy a házasság a házasságkötés alaki kellékei szempontjából érvényes vagy érvénytelen-e, azt a jogot kell alkalmazni, amely a házasságkötés idejében a házasságkötés helyén hatályban van. 16. §: (1) A házasság anyagi jogi érvényességére a házasulók hazai joga és ha ez a jog különböző, mindegyik ,házasulóra a saját hazai joga irányadó. (2) Magyarországon történő házasságkötés esetében a Csjt. 7. és 8. §-ában foglalt rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a házasulók egyike sem magyar állampolgár. (3) Annak igazolására, hogy a külföldön házasságot kötő magyar állampolgár házasságkötése a magyar jog szerint nem ütközik akadályba, az igazságügyminiszter tanúsítványt állít ki. 17. §. (1) Annak megállapításánál, hogy valamely férfit a gyermek apjának kell-e tekinteni, a férfinak a gyermek születésekor hatályban volt hazai joga irányadó. (2) Egyebekben a szülők és a gyermek közt fennálló jogviszonyra a gyermek hazai joga irányadó. (3) A Magyarországon lakó gyermek ügyében mind az (1), mind a (2) bekezdés alá tartozó esetben, illetőleg a magyar állampolgár gyermek ügyében az (1) bekezdés esetén a magyar jogot kell alkalmazni, ha a gyermekre nézve ez a kedvezőbb. 18. Magyar állampolgár kiskorúnak külföldi állampolgár által való örökbefogadása csak a ma- gyar gyámhatóság engedélyével érvényes. 19. §. A gyámság alá helyezésnek és a gyámság megszűnésének előfeltételei tekintetében a gyámság alá helyezendő, illetőleg gyámság alatt álló személy hazai joga irányadó. 20. §. (1) Magyar állampolgár gyámsági ügyében a magyar gyámhatóságnak kizárólagos joghatósága van. Külföldön lakó kiskorú magyar állampolgár elhelyezésének, tartásának és gondozásának érdekében azonban a magyar gyámhatóság utólagos jóváhagyásával a lakóhely gyámhatósága is eljárhat. (2) A Magyarországon lakó kiskorú külföldi állampolgár elhelyezésének, tartásának és gondozásának érdekében a kiskorú hazai gyámhatóságának utólagos jóváhagyásával a magyar gyámhatóság is eljárhat. (3) Ha Magyarországon folyó hagyatéki eljárásban a kiskorú külföldi állampolgár törvényes képviselőjének meghallgatása nehézségbe ütközik, részére gondnokot kell kirendelni és törvényes képviselőként a gondnokot kell meghallgatni.