Filatéliai Szemle, 1963 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1963-01-01 / 1. szám

Budapesti eredmények és feladatok 1962. március 1.—december 1. között, tehát kilenc hónap alatt a fővárosban 48 üzemi bé­lyeggyűjtő kör alakult. A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa El­nökségének 1962. szeptemberében hozott hatá­rozata erőteljesen éreztette hatását az 1962. év utolsó negyedében. Olyan jelentős üzemekben, mint pl. az Április 4. Gépgyár, vagy a Lőrinci. Fonó­k a szakszervezet kérésére és közremű­ködésével szervezték meg az Üzemi bélyeg­­­gyűjtő kört. Számos más üzemben is alakult bélyeggyűjtő kör, így az Orion gyárban, a Telefongyárban, a Budapesti Orvosi Műszer­gyárban, a Zományipari Műveknél stb. Az 1962. év utolsó hónapjában a Sportkórház­­ban, a Kohászati Alapanyagellátó Vállalatnál, az ÉM. 22. sz. Építőipari Vállalatánál folytak új körök szervezési munkái. Jellemzője az új körök alakulásának, hogy a taglétszám 70—80%-a újonnan belépő és csak kis részük más körökből átigazolt bélyeggyűj­tő. Általános tapasztalat az is, hogy számos üzemben, ahol bélyeggyűjtő kör alakult, jó­­néhány régebbi bélyeggyűjtő, aki jelenleg még valamelyik kerületi kör tagja, előbb meg akar győződni az új vállalati kör életrevaló­ságáról és csak azután kíván átjelentkezni. (Ez nem helyes, mert éppen a régi gyűjtőktől vár az új kör példamutatást, segítséget.) Bár a Küldött Közgyűlésen elhangzott be­sz­ámolókban megemlítették, milyen jelentős változás történt az elmúlt évek során a buda­pesti és vidéki tagok arányában a vidékiek javára, de még jelenleg is a MABEOSZ-ba tömörült filatelistáknak valamivel több mint fele valamelyik fővárosi kör (kerületi vagy üzemi kör) tagja. Döntő fontossága van tehát annak, hogy a Küldött Közgyűlés­­ határozatait — az üzemi és a vidéki körök számának nö­velését — hogyan váltják valóra. A Budapesti Szervező Bizottság 1963. évi munkatervében egyik fontos feladat a nagy létszámú körök decentralizálása. Ennek meg­felelően pl. az 1962. év utolsó heteiben a Cse­pel Vas- és Fémművek több mint 700 főt számláló bélyeggyűjtő köréből több gyár­részleg önálló bélyeggyűjtő kört kívánt alakí­tani, így a Motorkerékpárgyár, a Fémmű, a Varrógép és még néhány más gyárrészleg. Ez a decentralizálás a szakszervezeti bizottságok egyetértésével és segítségével ment végbe. A decentralizáció következtében gyorsabbá vá­lik a tagok bélyegellátása, szorosabb kapcso­latokra nyílik lehetőség az egyes filatelisták között, könnyebb aktivizálni a tagságot, kön­­­nyebb eleven és gazdag közi életet teremteni. (Folytatás a 4. oldalon) A vidéki munka tapasztalataiból Három megye — Vas, Győr és Komárom — legutóbbi hónapokban végzett filatelista munká­jának tapasztalatait elemezve jónéhány olyan kö­vetkeztetést is levonhatunk, amely más megyék­re is jellemző vagy legalábbis más megyékben is hasznosítható. Az 1962-es esztendő utolsó hónapjaiban a leg­több kör életében a helyi vagy megyei kiállítá­sok megrendezése volt a legfontosabb esemény. Szombathelyen régen nem rendeztek ilyen im­pozáns és nagyszabású bélyegkiállítást, mint 1962. november 7. tiszteletére. Nemcsak a szom­bathelyi körök gyűjtői fogtak össze a kiállítás sikere érdekében, hanem bemutatta anyagát több k­örnyékbeli gyűjtő is. Celldömölkön nem rendelkeznek olyan sok év­tizedes tapasztalattal, mint a szombathelyi fila­­telisták. A harmadik esztendeje működő cellás melki kör kiállítása ízlésességben, az összeállí­tás gondosságában felvehette a versenyt sok más nagy­város eddigi kiállításaival. Győrben a megyeszékhely súlyos helyiségprob­lémája sem volt gátja annak, hogy a győri városi és üzemi körök filatelistái nagyarányú, elsősor­ban politikai jelentőségű kiállítást rendezzenek Tatabányán a Megyei Tanács bélyeggyűjtő köré­ben még csak maroknyi — többségében pár esz­tendős filatelista múltra visszatekintő — gyűjtó tevékenykedik, de a kiállítások kulturáltsága, magas színvonala nemcsak a bélyeggyűjtő mо [UNK] galom számára volt nagyszerű propaganda, ha­nem jól szolgálta a kulturális célkitűzéseket is. Nemcsak a kiállítások igazolták, a Küldött Közgyűlés hatásának egyik jellemzője, hogy meg­élénkült a legtöbb helyen a közi élet. Összefügg természetesen ez a megélénkülés azzal az orszá­gos hangulattal, amely százezreket és milliókat töltött el az MSZMP VIII. Kongresszusának idő­szakában. Az országosan megnövekedett közéleti aktivitás hatott a filatelista életre is. MABEOSZ Küldött Közgyűlése az elmúlt 10 esz­­­tendő eredményeinek az értékelésével és a to­vábbi feladatok konkrét megszabásával hozzá­járult ahhoz, hogy a bélyeggyűjtő mozgalom az eddiginél gazdagabb, színesebb, sokoldalúbb tar­talmat kapjon. Ez a megélénkülő filatelista élet jelentkezett abban is, hogy a legtöbb helyen — nemcsak a MABEOSZ országos vezetésében — új erők is bekapcsolódtak a munkába. Új területek és lehe­tőségek nyíltak meg a filatelista mozgalom előtt. A Küldött Közgyűlésen egyik legfontosabb fel­adatként megjelölt ifjúsági munkában már az 1962—63-as iskolaév első hónapjaiban sikerült túlszárnyalni a tavalyi eredményeket. Vas me­gyében pl. a szombathelyi Városi Tanács peda­gógus titkára és a sárvári Járási Tanács peda­gógus elnökhelyettese segít abban, hogy fiatelista pedagógusok vállalják új ifjúsági bélyegszakkö­­rök szervezését és vezetését. Celldömölkön a Ha­zafias Népfront járási titkára kérte fel a helyi pedagógusokat ifjúsági bélyegszakkör alakítá­sára. Megindult a tervezgetés, megtették az első lépéseket egy másik — a filatelisták számára ed­dig elhanyagolt területnek számító — vonalon, a mezőgazdasági dolgozók közötti filatelista propa­­(Folytatás a 4. oldalon)

Next