Filatéliai Szemle, 1963 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
Budapesti eredmények és feladatok 1962. március 1.—december 1. között, tehát kilenc hónap alatt a fővárosban 48 üzemi bélyeggyűjtő kör alakult. A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa Elnökségének 1962. szeptemberében hozott határozata erőteljesen éreztette hatását az 1962. év utolsó negyedében. Olyan jelentős üzemekben, mint pl. az Április 4. Gépgyár, vagy a Lőrinci. Fonók a szakszervezet kérésére és közreműködésével szervezték meg az Üzemi bélyeggyűjtő kört. Számos más üzemben is alakult bélyeggyűjtő kör, így az Orion gyárban, a Telefongyárban, a Budapesti Orvosi Műszergyárban, a Zományipari Műveknél stb. Az 1962. év utolsó hónapjában a Sportkórházban, a Kohászati Alapanyagellátó Vállalatnál, az ÉM. 22. sz. Építőipari Vállalatánál folytak új körök szervezési munkái. Jellemzője az új körök alakulásának, hogy a taglétszám 70—80%-a újonnan belépő és csak kis részük más körökből átigazolt bélyeggyűjtő. Általános tapasztalat az is, hogy számos üzemben, ahol bélyeggyűjtő kör alakult, jónéhány régebbi bélyeggyűjtő, aki jelenleg még valamelyik kerületi kör tagja, előbb meg akar győződni az új vállalati kör életrevalóságáról és csak azután kíván átjelentkezni. (Ez nem helyes, mert éppen a régi gyűjtőktől vár az új kör példamutatást, segítséget.) Bár a Küldött Közgyűlésen elhangzott beszámolókban megemlítették, milyen jelentős változás történt az elmúlt évek során a budapesti és vidéki tagok arányában a vidékiek javára, de még jelenleg is a MABEOSZ-ba tömörült filatelistáknak valamivel több mint fele valamelyik fővárosi kör (kerületi vagy üzemi kör) tagja. Döntő fontossága van tehát annak, hogy a Küldött Közgyűlés határozatait — az üzemi és a vidéki körök számának növelését — hogyan váltják valóra. A Budapesti Szervező Bizottság 1963. évi munkatervében egyik fontos feladat a nagy létszámú körök decentralizálása. Ennek megfelelően pl. az 1962. év utolsó heteiben a Csepel Vas- és Fémművek több mint 700 főt számláló bélyeggyűjtő köréből több gyárrészleg önálló bélyeggyűjtő kört kívánt alakítani, így a Motorkerékpárgyár, a Fémmű, a Varrógép és még néhány más gyárrészleg. Ez a decentralizálás a szakszervezeti bizottságok egyetértésével és segítségével ment végbe. A decentralizáció következtében gyorsabbá válik a tagok bélyegellátása, szorosabb kapcsolatokra nyílik lehetőség az egyes filatelisták között, könnyebb aktivizálni a tagságot, könnyebb eleven és gazdag közi életet teremteni. (Folytatás a 4. oldalon) A vidéki munka tapasztalataiból Három megye — Vas, Győr és Komárom — legutóbbi hónapokban végzett filatelista munkájának tapasztalatait elemezve jónéhány olyan következtetést is levonhatunk, amely más megyékre is jellemző vagy legalábbis más megyékben is hasznosítható. Az 1962-es esztendő utolsó hónapjaiban a legtöbb kör életében a helyi vagy megyei kiállítások megrendezése volt a legfontosabb esemény. Szombathelyen régen nem rendeztek ilyen impozáns és nagyszabású bélyegkiállítást, mint 1962. november 7. tiszteletére. Nemcsak a szombathelyi körök gyűjtői fogtak össze a kiállítás sikere érdekében, hanem bemutatta anyagát több környékbeli gyűjtő is. Celldömölkön nem rendelkeznek olyan sok évtizedes tapasztalattal, mint a szombathelyi filatelisták. A harmadik esztendeje működő cellás melki kör kiállítása ízlésességben, az összeállítás gondosságában felvehette a versenyt sok más nagyváros eddigi kiállításaival. Győrben a megyeszékhely súlyos helyiségproblémája sem volt gátja annak, hogy a győri városi és üzemi körök filatelistái nagyarányú, elsősorban politikai jelentőségű kiállítást rendezzenek Tatabányán a Megyei Tanács bélyeggyűjtő körében még csak maroknyi — többségében pár esztendős filatelista múltra visszatekintő — gyűjtó tevékenykedik, de a kiállítások kulturáltsága, magas színvonala nemcsak a bélyeggyűjtő mо [UNK] galom számára volt nagyszerű propaganda, hanem jól szolgálta a kulturális célkitűzéseket is. Nemcsak a kiállítások igazolták, a Küldött Közgyűlés hatásának egyik jellemzője, hogy megélénkült a legtöbb helyen a közi élet. Összefügg természetesen ez a megélénkülés azzal az országos hangulattal, amely százezreket és milliókat töltött el az MSZMP VIII. Kongresszusának időszakában. Az országosan megnövekedett közéleti aktivitás hatott a filatelista életre is. MABEOSZ Küldött Közgyűlése az elmúlt 10 esztendő eredményeinek az értékelésével és a további feladatok konkrét megszabásával hozzájárult ahhoz, hogy a bélyeggyűjtő mozgalom az eddiginél gazdagabb, színesebb, sokoldalúbb tartalmat kapjon. Ez a megélénkülő filatelista élet jelentkezett abban is, hogy a legtöbb helyen — nemcsak a MABEOSZ országos vezetésében — új erők is bekapcsolódtak a munkába. Új területek és lehetőségek nyíltak meg a filatelista mozgalom előtt. A Küldött Közgyűlésen egyik legfontosabb feladatként megjelölt ifjúsági munkában már az 1962—63-as iskolaév első hónapjaiban sikerült túlszárnyalni a tavalyi eredményeket. Vas megyében pl. a szombathelyi Városi Tanács pedagógus titkára és a sárvári Járási Tanács pedagógus elnökhelyettese segít abban, hogy fiatelista pedagógusok vállalják új ifjúsági bélyegszakkörök szervezését és vezetését. Celldömölkön a Hazafias Népfront járási titkára kérte fel a helyi pedagógusokat ifjúsági bélyegszakkör alakítására. Megindult a tervezgetés, megtették az első lépéseket egy másik — a filatelisták számára eddig elhanyagolt területnek számító — vonalon, a mezőgazdasági dolgozók közötti filatelista propa(Folytatás a 4. oldalon)