Filatéliai Szemle, 1973 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1973-09-01 / 9. szám
ii alapján, a párizsi Cail és Társa cég megépítette a déli összekötő vasúti hidat, amelyet 1903—13-ban Kölber Ernő, MÁV-felügyelő tervei alapján átépítették. A szerelést a Budapesti Állami Gépgyár végezte, mégpedig a forgalom szüneteltetése nélkül. A tetszetős, sarlós tartójú hidast 1944. december 31-én a fasiszták felrobbantották. A régi pillérekre épített új hidat dr. Korányi Imre tervezte. Az új déli összekötő vasúti hídról egyetlen bélyegábránk az 1964. évi Budapest hidjai sorozat 2,50 Ft-os záróértéke (7. 2058). Budapest negyedik hídját — az újpesti (északi) összekötő vasúti hidat 1894—96 között építette a torinói Savigliano cég. Ezen a hídon halad át az esztergomi vasútvonal. Sajnos, képe nem került be a Budapest hidjai sorozatba sem és így fővárosunk hídjait nem tudjuk hiánytalanul bemutatni bélyegképeken. Fővárosunkban 1894-ben újabb két híd építésére hirdettek tervpályázatot. Az akkori Eskü téri és Fővám téri hidak közül elsőnek a Fővám térit építették meg — Feketeházy János II. díjas terve alapján. Az 1896. évi millenniumi ünnepségek során — október 4-én nyitották meg, s az uralkodó iránti hízelgés alapján a ,,Ferenc József’ nevet adták a hídnak. Vasszerkezetét a MÁV Gépgyár szállította és szerelte; szép formájával és szerkezeti megoldásával Európa-szerte elismerést szerzett alkotóinak. Az újjáépített Szabadság-híd rajzát az 1947. évi Repülő sér 50 f-es és az 1964. évi Budapest hídjai 1,50 Ft-os címletén láthatjuk (Z. 985 és Z. 2056). Az Eskü téri híd elsődíjas pályázata német alkotóké volt, de mert hazai anyagból nem lehetett megvalósítani, Czekelius Aurél (1844— 1927), hídépítő mérnök vezetésével új tervet dolgoztak ki. Hosszas vita után — amely a hídtengely elhelyezése körül bontakozott kd — 1898— 1903 között felépült a világ legnagyobb nyílású (290 m) lánchídja, s ma is viselné e címet, ha a németek el nem pusztították volna. A híd két lánca 4094 db lánclemezből állt, amelyet a Diósgyőri Acélmű szállított. A beépített vasszerkezet súlya 11170 tonna volt. A régi Erzsébet1930-ban újabb híd építésére hirdettek tervpályázatot. A Boráros tér magasságában megépítendő Duna-hídra 17 pályamunka érkezett be. A megvásárolt tervek alkotói között volt Hajós Alfréd építészmérnök, a margitszigeti Sportuszoda tervezője, az első újkori olimpiai játékok kétszeres bajnoka. Az eredeti terveken többször változtattak, végül dr. Algyői Hubert Pál (1894—1956) elképzeléseit valósították meg, s olyannak építették meg, amilyennek ma is láthatjuk a Petőffi-hidat. A Petőfi-híd képe az 1964. évi Budapest hidjai sorozat 2 Ft-os értékén jelent meg Az Árpád-hid megépítését már 1908-ban elhatározták — építésére azonban csak 1930-ban írtak ki pályázatot. Itt is több tervet vetettek el, majd Széchy Károly javaslatát fogadták el. A hidat 1939-ben kezdték el építeni, de a munkálatok a háború miatt megszakadtak. Befejezésére 1950-ben került sor — a terv fele szélességében. A híd Hajógyári sziget és Margitsziget feletti pillérét Sávoly Pál (1893—1968) Kossuth-díjas hídépítő mérnökünk tervezte, aki irányította a Lánchíd újjáépítését és megalkotta az új Erzsébet-hidat Az Árpád-híd ábrázolásával Budapest hidjai sorozat 20 f-es címéletén kívül (Z. 2052) az 1951. évi ötéves terv eredményei sorozat 2 Ftos értékén (Z. 1207) találkozunk. 1944—45 telén fővárosunk Dunahídjai a fasiszta pusztítás áldozataivá váltak. Egy évszázad munkájának eredménye omlott a Dunába. A pusztítás képét — hídjaink roncsaival — megdöbbentőlen szemlélteti a hazánk felszabadulásának évfordulójára 1970-ben kiadott blokk első bélyegképe (Z. 2553). Egységes fővárosunk élete hidak nélkül elképzelhetetlen volt, az ideiglenes pontonhidak és egyéb hídpótlások a téli jégzajlásban nem maradtak meg. A városnak pedig híd kellett. 1945. április 19-én már a Minisztertanács előtt feküdt két tartós, de nem állandó jellegű híd, a Petőfi- és a Kossuthhíd építésének a terve. Az új hidak építéséhez, valamint a roncsok kiemeléséhez pedig hamarosan elkészültek a József Attila és az Ady Endre 100 tonna teherbírású úszódaruk. Megkezdődött a hídcsata. A Petőfi-pontonhíd 5 hónap alatt készült el, de erre télen — a már ismert okok miatt — nem számíthattunk. De már épült az „élet hídja”, a Kossuth-híd. 1945—46 telén 10 fokos hidegben dolgoztak magyar és szovjet hídépítők. S 1946. január 18- án, amikor már minden szükséghidat elsodort a jég, elkészült a Kossuth-híd. 1957-ig biztosította a kapcsolatot a két városrész között — 1960-ban bontották le, miután feladatát maradéktalanul teljesítette. Ábráját ugyan a Budapest hídjait bemutató sorozat bélyegei már nem szemléltethetik, de megtaláljuk képét az 1947. évi Repülő sor 5 Ft-os értékén (7. 990). 1960-ban — egy kivételével — az összes dunai hidat helyreállítottuk fővárosunkban. Az Erzsébet-híd sérülése viszont olyan súlyos volt, hogy helyébe teljesen új hidat kellett építeni. Az új Erzsébet-híd építésénél megismétlődött a régi viták egyike. Lánchíd legyen, vagy kábelhíd? A régi híd korának legkorszerűbb hídja volt. A régi Erzsébethídhoz akkor vágytunk hűek, ha az újat is korszerűnek építjük. Sávoly Pál, a híd építője ezt az utat követte és az Erzsébet-híd kábelhídként született újjá. 1964. november 21-én — két nappal Erzsébet napja után — az új Erzsébet-hidat átadták a forgalomnak. Az Erzsébet-híd megnyitása alkalmára jelent meg a hidat ábrázoló blokk (Z. 2051), de a hozzátartozó sorozat 1 Ft-os értékén is láthatjuk képét (Z. 2055). Ezen kívül az 1961. évi panoráma-sorozat negyedik címletén (Z. 1781), az 1970. évi felszabadulási blokk második bélyegén (Z. 2554) és az 1965-ben Tyereskova látogatásának emlékére kiadott bélyegen (Z. 2104) jelent meg rajza. Stilizált rajzával találkozunk az 1970. évi Budapest '71 sorozat első értékén (Z. 2546), a városkép alatt. Ma már minden elpusztított hidunk állt, vagy helyébe újat építettünk. De városunk tovább gyarapodik, tovább erősödik. Már új híd építésének tervén dolgoznak hídépítőink. Most pedig ünnepelünk, fővárosunk egyesítéséinek 100. évfordulóját. Ehhez az ünnepségsorozathoz kívántunk mi is egy kis ismeretcsokrot nyújtana, amelyet a centenáriumi kiállításra készülő bélyeggyűjtők és szakkörök felhasználhatnak munkájukban, dokumentálva fővárosunk gazdagságát, szépségét és megifjodását második évszázadának küszöbén. Dr. Jasinszky István indról csak olyan bélyegképünk van, amelyen rammaradványait láthatjuk. 1 17