Bélyegvilág, 2009 (62. évfolyam, 1-12. szám)
2009-12-01 / 12. szám
2009/12 BÉLYEGVILÁG - WhMM §2®mi® 29 (HUN MI Bt 234, 4382-83, 4404-05,4839). Vele kezdődik a hazai oktatás első fejezete. 1055-ben I. András király - a nem Turul nemzetségből származó ORSEOLO Péter és ABA Sámuel után az Árpádház megújítója - alapította a második bencés apátságot a Tihanyi félszigeten (HM Mi 3419). Bencés apátságot alapított I. László király is 1091-ben a francia földről, Saint-Gillesből idehívott szerzetesek számára. Ekkor épült meg a jáki templomhoz hasonló háromhajós, két homlokzati tornyos román stílusú bazilikájuk is, aminek ma látható alapjai és mérete lenyűgöző. A zirci cisztercita apátság (HUN Mi 3570) 1182-ben - III. Béla király idején - létesült. Mai határainkon kívül létesültek a családom hiteshelyeiként is szereplő garamszentbenedeki bencés apátság (SVK Mi 559) és 1075-ben a pannonhalmi bencések által alapított Zobor-hegyi apátság. Ennek egyik temploma Gimeskosztolányon található (SVK MI 205) 1232-ben - II. Endre király idején - létesült a szepesi prépostság (SVK MI 439, 602) Szepesváralján. A templomépítésben élen jártak a szerzetesrendek. Ezek német, olasz és francia földről érkeztek és a clunyi apátság megújult szellemét (HUN Mi 5035) hozták el hazánkba. Egyházi építkezéseik közül kiemelkedik a ciszterciták szentgotthárdi kolostora (HUN Mi 3608) 1182-ből és az 1232-ben alapított bélapátfalvai templom és kolostor, amely két pillérsorral tagolt, kereszthajós, egyenes záródásos szentélyű bazilika; értékét növeli, hogy a cisztercita román stílusú építészet ma is meglévő egyetlen építészeti emléke hazánkban. Sajnos bélyegen még nem látható! Idetartozik a bencések háromhajós, két homlokzati tornyos jáki bazilikája is (HU Mi 4614, 5035) a XIII. század első feléből. A városiasodás már az Árpád-korban megkezdődött hazánkban, aminek jele a templomépítések is, hiszen a polgárság gazdagabb közösségei egyre méretesebb templomokkal adtak hitüknek és gazdasági súlyuknak kifejezést. Ennek a filatéliában több dokumentuma az északi országrészhez - ma Szlovákia - kötődik. Ide sorolható Nyitra legrégibb temploma a Szent Emmeramus (SVK Mi 221) 1158-ból, a szakolcai román stílusú Szent György körtemplom (CSR Mi 1721, SVK Mi 438) szintén az 1100-as évekből. Témám legérdekesebb és filatéliailag - sajnos nem a magyar filatéliában - leggazdagabb fejezete az Árpád-kori falusi templomok sora. István király rendelte el, hogy minden tíz település építsen templomot. A Duna Televízió Árpádkori templomok sorozat segítségével hazánk területén húsz felbecsülhetetlen művészeti és történelmi értékű kisméretű Árpádkori falusi templomot ismerhettem meg. Felsorolom és tömören ismertetem ezeket - néhány kivételével -a Mecsekaljáról kiindulva a déli, délnyugati és északi országszegélyen át, majd bemutatom az északi országhatáron kívül eső Árpád-kori templomokat is a szlovák bélyegkiadás tükrében. Magyar bélyegen sajnos csak egyet tudok bemutatni: a csempeszkopácsi homlokzati tornyos, egyhajós, félköríves szentélyű téglatemplomot, pontosabban ennek déli kapuját. (HM Mi 2741), amelyen felismerhető a jáki templom hatása. Belsejében románkori és gótikus alakos falfestményeket tártak fel. a Mecsekalja MÁNFA festői fekvésű temploma a XII. században épült román stílusban. MECSEKNÁDASD kiemelt műemléke a XIII. századvégi már koragótikus Szent István-kápolna. b) Zala KALLÓSD XIII. századi körtemploma félköríves szentéllyel, résablakokkal és bent ülőfülkesorokkal a körtemplomok hazánkban ritka példája. (Lásd a szakolcai körtemplomot fentebb!) BÖDE XIII. századi román stílusú, homlokzati tornyos temploma értékes homlokzati domborművel (Agnus Derékes. c) Őrség ŐRISZENTPÉTER XIII. század eleji román stílusú temploma ikerablakos tornyú, félköríves szentélyű, a jáki templomra hasonlító kapuzatú falusi építmény. VELEMÉR XIII. század végi temploma már koragótikus, egyhajós, homlokzati tornyos temploma egyik legszebb példája a korabeli falusi egyházi építményeknek. d) Balaton-felvidék FELSŐŐRS XIII. század végén épített háromhajós bazilikáját teljes szépségében és építészeti gazdagságában (patkóalakú főszentély, kettős ablakú mellékhajók, négyszögű torony, faragásos bejárat) állították helyre. DÖRGICSE XII. századi felsődörgicsei templom romja valaha két egybeépített templom volt, a XIII. századi alsódörgicsei templom az érett román stílus jegyeit mutatja. Ikerablakos tornyú, egyenes záródású szentélyű templomunk a középkori építészet szép emléke. e) Kemeneshát MAGYARSZECSŐD XIII. századi román stílusú egyhajós, félköríves szentélyű temploma díszes bejáratával, kőkeretes ablakaival, lézenasoros homlokzati díszeivel hívja fel magára a figyelmet. f) Pesti síkság ÓCSA (ma ref.) temploma két homlokzati toronnyal három kereszthajós román stílusú bazilika a XIII. század elejéről alakos falképmaradványokkal. g) Mátraalja FELDEBRŐ XI. századi román stílusú altemplomában XII. századi freskótöredékeket rejtett feltárásukig. TARNASZENTMÁRIA szintén XI. századi román stílusú templom altemplomocskával. h) Boldvavölgy BOLDVA XII. századi félköríves szentélyű háromhajós románkori (ma ref.) templomát az is híressé te