Bereg, 1880 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1880-01-13 / 2. szám

2. szám. Szerkesztőség: Hová a lap szellemi részét illető közlemények kül­dendők: Beregszászban, Árok-utcza 43. sz. Kiadóhivatal: Hová az előfizetési és hirdetési díjak s reclamitiók intézendők: Nagy Lajos és Sallay Gyula könyvnyomdája. A kéziratok nem adatnak vissza. Beregszász, 1880. január 13. TÁRSADALMI és MEGYEI ÉRDEKE HETILAP. A MEGYEI KIR. TANFELÜGYEL­ŐSÉG HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. ELŐFIZETÉSI DÍJÁEl Egész évre............................................. 4 írt. Félévre ................................................2 frt. Negyed évre....................... 1 írt. Egyes számp 10 kr. VI-ik évfolyam. Bélyegdíj: minden egyszeri hirdetésnél 30 kr. Hirdetések s a nyilttérbe szánt közlemények kész­pénzfizetés mellett fogadtatnak el. HIRDETÉSI DIJAK: minden 50 szónál kisebb hirdetésnél 50 kr, 100 szóig 1 frt stb. aránylag. Nagyobb terjedelmű hirdetésnél iOo/o_ levonatik. ELŐFIZETÉSI a ISSO-ik évi hatodik évfolyamára. Lapunk a jelen uj­év beálltával hatodik évfolyamát kezdte meg. A letűnt 5 év alatt beláthatta megyénk közönsége, hogy egy ily közművelődési közegre tanügy, ipar, kereskedelem előmozdítása s általában a tár­sadalmi közszellem felébresztése, fentartása s lehetőleg előbbrevitele szempontjából nél­külözhetetlen szüksége van. Nem akarunk jelenleg e tárgyról, mely­ről már annyit és annyiszor beszéltünk, hosszasan értekezni, csupán egyszerűen bá­torkodunk kérni a megyei olvasóközönség szives szellemi és anyagi támogatását ez uj­ évben is. Lapunk jelenleg már helyben nyoma­­tik és expediál­tatik ,,Nagy Lajos és társa Sallay Gyula“ könyvnyomdájában, mely czég a lap kiadását is magára vállalta s a pontosságért kezeskedik. Az előfizetési árak az eddigiek: Egész évre .......................A frt. Félévre ............................2 frt. Negyedévre.......................1 frt. Ny­il­ttér * r­a 20 kr. Kérjük az előfizetési összegnek mielőbb leendő beküldését a lap kiadóhivatalához czímezve, nehogy a szétküldésnél akadály álljon elő. Gyűjtőknek 10 előfizető után egy tisz­­­teletpéldányt küldünk Felkérjük a megye köztörvényhatósági, lelkészi és tanítói hiva­talait gyűjtések eszközlésére. Beregszász, IKSO. január 5. % Kóródy Sándor, Janka Sándor, főmunkatárs, felelős szerkesztő, lap tulajdonostársak. Sallay Gyula, Nagy Lajos, kiadótulajdonostársak. j^ELHIVÁS J^YRAI ÁLOÉK. I. Tövises rózsa Czégértek egy utcza-szögleten libegett. Ott láttalak egyszer az utcza ajtóba. És e naptól fogva nem látott engemet Soha senkise más vendég-fogadóba, Ti nálatok lettem mindennapos vendég, Lekötve szépséged varázsa, bűbája ... Elgondoltam: hej ! ha leszakíthatnálak Útszéli csapszéknek kinyílott rózsája! Bezzeg büszke is volt a „tátelelében“ Az úri vendégre!... Mindig két rét hajolt Ha hozta a pincze legisiegjobb borát,­­­ A mi voltaképpen: maszlagos í­re volt. S egyedül csakis a nagy tisztelet miatt fogott fizetéskor duplán a krétája... Bántam is én! csakhogy téged láthattala k Utszéli csapszéknek kinyílott rózsája! Hányszor látott az est, — elfödezvén árnya — Titkon besuhanni a kis benyitóba. Te már vártál reám... Csókhoz is jutottam Alkalom adtával, bár csak hébe-hóba. Mert menyke-legény volt a „táti“ s résen állt... Egy pár szó Beregmegye házi iparáról­ A házi ipar ügye országszerte hódítá­sokat tesz. — A házi ipar nem uj dolog; meg volt ez hazánk egyes közegeiben em­ber-emlékezet óta; különböző produktumok házi iparszerü előállításával megyénknek is minden községe dicsekedhetik. — Az a kéz­zelfogható haszon, mely a házi ipar által termelt különböző készítményekből pár ga­­rasocskát hoz a konyhára, mindinkább megkedvelteti ez ügyet hazánkban. Megyénk székvárosában a kormány anyagi segítségével, a város és az értelmi­ség áldozatkészségével felállíttatott a kosár­fonó tanműhely, s a polgári nőnövelde mellett a varró iskola. Sohasem csukódott le a szempillája, , Fennvirasztott velünk... Féltett kissé téged Útszéli gsapszéknek kinyílott rózsája! — Csalfa pillangóként — te tudtad a módját: Hogyan kell a legényt lépre csalogatni, Biztatni a remény csen­gő aranyával, Hanem a fizetést egyre halogatni.... így tartott a játék. Én egyre reméltem, hogy czélom elérem végre, valahára.... S hozzátok vándorolt minden fizetésem Útszéli csapszéknek kinyílott rózsája! Csak mulattam egyre... Mig egy napon az­tán Hivatalomból is szépen kicseppentem­. Persze, hogy ezután másképpen fogadott Emberséges atyád, ha hozzátok mentem. Kiegyenesedett dereka mint a nád, Fanyalgó mosolytól elszokott a szája,... Hanem azért duplán fogott a kvétá ok Útszéli csapszéknek kinyílott rózsája! Soká sen­ mulattam egyszer! s hogy kevés a Pénzem, vettem észre csak a számadáskor. Se­baj! szóltam vigan felszedelőzködve, Ezt a kis tartozást megfizetem máskor. S indulni akartam, de te utam álltad, Szóltál: ily fizetés minálunk nem járja! És sajátkezüleg le húztad a rokkom, Utszéli csapszéknek tövises rózsája", Közben legyen mondva az anyagilag virágzó, gazdag Munkács város képviselő­testülete még a múlt évi költségvetés tár­gyalása alkalmával elejtette egy „műmetszeti tanoda“ felállításának ügyét, s a­mily nagy volt a buzgalom a miniszteri biztos Mun­kácson járta alkalmával, oly kevés lett, akkor, midőn tettre került volna a dolog. Szalma­tűz hirtelen lobban, gyorsan alszik! Megyénk egyes községeiben a házi iparnak különböző nemei gyakoroltatnak , s egyes iparág meglehetős jövedelmet biz­tosit az azzal foglalkozóknak. Legterjedtebb a kendernek durvább­­szerű­ feldolgozása, mely e megye minden községében honos. — A felvidék lakói, kü­lönösen a Munkács körül fekvő orosz és magyar községek lakói, a vásznat fehéri­­tetlen állapotban, rőfönként árulgatják a munkácsi piaczon, sőt a vászon fehérítve — mint ruhanemű is — kerül itt árusitás alá. Kendők, zsákok orosz asszonyoknál rendesen kaphatók. A Tiszahát módosabb lakóinál hol a talaj is alkalmasabb a ken­dertermelésre, a szövés nagyobb mértékben otthonos mint a felvidéken, de e népnél már azt tapasztaljuk, hogy a fényűzés ütött tanyát s a gazdasszonyok a téli napok munkájával elkészitett vásznat fele értékben becserélik az úgynevezett csipkéstótoknál, alig pár hónapig tartó durva gyolc­csal. — Vannak azonban módosabb családok, hol a házilag készült vászon 100 — 200 méteré­vel van összehalmozva. II. Modern szerelem. Elmondtam a kis leánynak Akadozva, észhagyottan: Hogy ki eddig érzéketlen Ke valók, tűz vagyok mostan . . . Hogy szivemnek minden egyes Dobbanását csak ő birja, S ha ö nem lesz, csak a sir lész Vérző szivem balzsamirja .. . Hogy egy fotó mosolyáért Éltemet is oda adnám, S egy csókjáért becsületem Sárbadobnám, eltapodnám. S tudj isten! még mit beszéltem. Szavaimra mit se mondott. Csak egyszerre — óh boldogság! — Reszkető karomba omlott. . . Ráborult a kebelemre Mint virág borul a habra ... „Hát eljössz-e feleségül Hozzám?“ kérdém szivdobogva. S mit felelt ő ? úgy szeretlek Hogy érted tán meg is halok . . . De — megbocsáss! — nőd nem leszek, Mivel nincsen hivatalod! Szunyoghy Sándor,

Next