Bereg, 1888 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-16 / 38. szám

38. szám. XIV. évfolyam. Megjelenik minden vasárnap. Beregszász, 1888. szeptember 16. Szerkesztőség: hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők: Bereg­szász, Péter-utcza 782. szám. Kiadóhivatal : hová az előfizetés, hirdetés és nyílt­­tér dijai küldendők: Beregszász, Namény-utcza, 492. szám. Egyes szám ára 10 kr. Nyilttér sora 20 kr. TÁRSADALMI ÉS MEGYEI ÉRDEKŰ HETILAP. Előfizetési dijak: Egész évre.............4 frt. Félévre..................2 frt. Negyedévre .... 1 frt. Községek s néptanítóknak egész évre 2 frt 50 kr. Hirdetési dijak: 50 szóig 90 kr, 100 szóig 1 frt 40 kr, 200 szóig 2 forint 40 kr. Hirdetési és nyílttéri dijak előre fizetendők. BEREGVÁRMEGYE HIRDETÉSEI. A KIR. TANFELÜGYELŐSÉG. A KÖZMŰVELŐDÉSI EGYLET ÉS A GAZDASÁGI EGYESÜLETNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megyei hivatalos közlemények. 9224. sz Másolat: Janiczky Gyula megyei főszámvevő beterjeszti az 1889. évre összeállitott megyei költségvetést felül­vizsgálat és jóváhagyás végett. Határozat: A beterjesztett 1889-ik évi költségvetés, a men­­nyiben a folyó ev­aug. hó 29 én 71/7869—8588. B. szám alatt hozott közgyűlési határozat még eddig jog­erőre nem emelkedett, az I-sö rovat 3, 7 és 9, továbbá a II-ik rovat 2, 3, 4, 7, 8, 9, 10, 11, 12 és 15. téte­leire nézve a nagym. m. kir. belügyminisztérium jóvá­­hagyásától feltételezőleg jóváhagyandónak véleményez­­tetik, egyidejűleg ezen költségvetés az 1886. évi XXI. t. sz. 17. §-a értelmében 15 napi közszemlére az alis­­páni irodában kitétetni, és hogy arról minden egyes adózó polgár tudomást szerezhessen, és netalán­ ész­revételeit a közgyűlést megelőzőleg 5 nappal megte­hesse. ezen határozat a „Bereg“ czimű heti­lapban közzé tétetni határoztatik. — Kelt Beregvármegye ál­landó választmányának Beregszászon 1888-ik évi szep­tember hó 14-én tartott üléséből. 9028/K. I. 1888. sz. Az igazoló választmány elnökétől. Az igazoló választmány tisztelt tagjaihoz. A legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1889-ik évre érvényes névjegyzékének kiigazítása végett a f. évi október hó 11-ik napjának d. e. 9 órájára saját hivatalos helyiségembe igazoló választmányi ülést hirdetek, s arra a t. választmányi ta­g urakat ezennel meghívom. Beregszász, 1888. évi szeptember hó 11-én. Az ig. vár elnöke : Táj­el Ödön, főjegyző. 9140/1888. K. I. sz. Beregvármegye alispánjától. A folyó évi október hó 3. és 4-én Beregszászban a vármegyei székház nagytermében megtartandó és d. e. 10 órakor kezdetét veendő törvényhatósági rendes őszi közgyűlés tárgysorozatát a következőkben teszem közhírré: 1. Alispán időszaki jelentése. 2. M. kir. belügyminiszteri rendelet a fegyelmi bírságpénzek hováfordítása és kezelése iránt alkotott törvényhatósági szabályrendelet átdolgozása tárgyában. 3. M. kir. belügyminisztérium körrendelete a köz­ségi tűzrendészet tárgyában. 4. A törvényhatóság 1889-ik évi költségelőirány­zatainak megállapitása. 5. A közművelődési egyesület kérvénye a törvény­­hatóság által szabályrendeletileg 5 évre megszavazott 1 °­0 pótadónak 1889-ik évre való igénybevétele iránt. 6. Alispáni előterjesztés, betegápolási pótadónak az 1875. III. t. -ez. alapján való megállapitása és a h­a­­tósági szabályrendelet idevágó §§-inak módosítása iránt. 7. A nemesi kölcsönpénztár 1889-ik évi költség­előirányzatának megállapitása. 8. M. kir. belügyminisztérium leirata a t.hatósági nyugdíjalap gyarapítása czéljából elrendelendő állami sorsjáték rendezése végett intézett h­atósági felter­­­­jesztésre. 9. Alispáni előterjesztés a községi és körjegyzői nyugdíjintézeti választmányba két bizottsági tag vá­lasztása iránt. 10. Igazoló választmány jelentése. 11. Alispáni előterjesztés a községi és körjegyzői szigorló bizottságba két bizottsági tag választása iránt. 12. Berzsenyi Pál elhalálozása folytán üresedésbe jött felvidéki járási főszolgabírói állás betöltése esetleg ezen választás következtében netalán üresedésbe jött egyéb tiszti állások betöltése.’ 13. Alispáni előterjesztés ,a közig. bizottságból az év végével kilépő 5 közig. bizottsági tag helyének vá­lasztás utjáni betöltése iránt. 14. Alispáni előterjesztés a sóavató bizottság újra alakítása iránt. 15. Alispáni előterjesztés az igazoló választmány újjá­alakítása iránt. 16. Alispáni előterjesztés az 1889-ik évi közmunka váltsági árak meghatározása iránt. 17. A közigazgatási bizottság szabályrendeleti ja­vaslata a megyei országutak fentartása körüli munkák teljesítésével megbízott utbiztosok és felfogadott útka­­parók számára. 18. Az erdészeti albizottság megkeresése a községi erdőgondnokok teendőire vonatkozó megyei szabály­­rendelet módosítása tárgyában. 19. Munkács r. t. város­szervezési szabályrende­letének felülvizsgálása. 20. A közig. bizottság szabályrendeleti javaslata a községi utak kiépítéséről­­­ fentartásáról és kezeléséről. 21. A felvidéki járásbeli községeknek a községi kötelékbe való felvételi díjak megállapítása tekinteté­ben alkotott szabályrendeleteinek felülvizsgálása. 22. Kálnik községnek a legelő területről és a le­geltetési jog gyakorlásáról alkotott szabályrendelete fe­lülvizsgálása. 23. Bilke községnek a legeltetési jog gyakorlá­sáról szóló szabályrendeletének felülvizsgálása. 24. Drágabártfalva községnek az 1888-ik évre kivetett községi pótadó kezelése, a felekezeti iskola fentartási és taneszközökkel leendő ellátási költségeinek fedezése, a Mauszkopf Dávidnál kint levő tartozás be­hajtása, továbbá az egyház által bérelt községi erdő bérösszegének elengedése tárgyában hozott határozata. 25. Vári községnek a legeltetési jog gyakorlását megállapító szabályrendelete s ezen szabályrendelet el­len Gecsey Ferencz és társai részéről beadott felebbezés. 26. M.-Kaszony község határozata 930 frt érték­ben kisorsolt szőlő dézsmaváltsági kötvényének bevál­tása és hováfordítása tárgyában. 27. B.-v.-Ardó úrbéres közönségének kérvénye, továbbá községi képviselőtestületének határozata Szernye mocsár 2. számú tjkvi ingatlan tulajdonjogá­n­­ak kiigazítása tárgyában. 28. N.-Lohó (B.-Szöllös) község határozata a le­gelő egy részén nevelt bükk- és cserfák eladása tár­gyában. 29. Gorond község határozata községház építése és ezzel kapcsolatban Czap Mihály és társai gorondi lakosok folyamodványa a községház építése alól való felmentésük iránt. 30. Kassay Antal bilkei lakos felebbezése Misz­­ticze és Lukova községek képviselőtestülete által a bir­tokívekben előforduló változások keresztül vezetéséért szedhető dijak megállapitása tárgyában hozott határo­zat ellen. 31. Veleczki Sándor felebbezése az állami iskola tanító díjazása tárgyában Váralja község képviselőtes­tülete által hozott határozat ellen. 32. Klein Herman felebbezése Kaszony község képviselőtestülete által éjjeli őrök részére járó fizetés kivetése tárgyában hozott határozat ellen. 33. Hónig Markusz és társai munkácsi lakosok felebbezése a vizi-utcza egyik oldalának lapos bejáró­­val való ellátása ügyében hozott 3551. sz. képviselő­testületi határozat és ezen alapuló tanácsi végzés ellen. 34. Papp Sámuel munkácsi lakos s városi gazda felebbezése fizetésének felebbemelése ügyében hozott városi képviselőtestületi határozat ellen. 35. Cziklár János munkács városi mérnök és egyes tiszttársai felebbezése tisztibiztositók letételét elrendelő képviselőtestületi határozat ellen. 36. Községi zárszámadások felülvizsgálása. 37. Beregszász r. t. város 1887. évi gyámpénz­tári mérlegének felülvizsgálása. 38. Munkács r. t. város 1887. évi gyámpénztári mérlegének felülvizsgálása. 39. Kolozsvármegye körirata a vadházasságok megakadályozása tárgyában. 40. Pozsony sz. kir. város körirata a közigazga­tási bíróságok létesitése tárgyában. 41. Zemplénvármegye körirata az árvatári köl­csönök jelzálogi biztosítékaikra vonatkozó 1877. XX. t. sz. 289. §-ának módosítása iránt. 42. A jövő 1889-ik évben tartandó rendes tör­vényhatósági közgyűlések napjainak meghatározása stb. Kelt Beregszászban, 1888. évi szept. hó 11-ikén. Jobszty Gyula, alispán. Másolat. Szabályrendelet a kis- és nagyközségek erdeiben termett makk értékesítési módozatainak megállapításáról. 1. §. A községek erdeiben termett makk, községi vagyont képezvén, annak értékesítése csak­is a következő módozatok mellett engedélyezhető: 2. §. Ha a község használatában levő erdőkben, legyen az a községet vagy az úrbéri közönséget illető erdő, makk­termés mutatkozik, köteles a községi elöljáróság a mutatkozó termést az év augusztus havának második felében lelkisme­­retesen felbecsülni s a becsről szabályszerű becslevelet kiállítani. Az áldozat. — Elbeszélés. — — írta: SZÍNI PÉTER. — (Folytatás.) — Apám, apám! Újságot mondok! — rontott be Irma kisasszony illő zajjal s ezzel be lett végezve a vita. — Mit ne ? — kérdezte mogorván Pőre. — A segédjegyző azt mondta, még ma megkéret tőted! Ugy­e beleegyezel? Pőre Tamás csak elképedt. Milyen furcsa is az, mikor valaki a hetedik égben képzeli magát s valaki azzal riasztja fel képzeletéből, hogy jöjjön elő, mert kifőzték a krumpli­levest. — Mi—mi— mit beszélsz te? Mit akar a segéd­­jegyző ? — Megkéret tőled feleségül! — Engem? Téged? Az én leányomat? Egy se­gédjegyző? , i . — Nem segéd már! Állomást kapott. Meg lett vá­lasztva Nagy-Bükkre. — Ha meg is ! Hogy merészli erre a száját fel­nyitni? Egy sehonnai, egy irka-firkász? Még a Port famíliába akarna öltözködni? . . Ejnye, hogy a!.. No csak jöjjön, ne csak kérjen! Majd adok én neki leányt, de nem köszöni meg! Nem! — De édes jó apám! — kérlelte Irma a dühön­­göt. — Én magam is óhajtanám! — Mit? Akit tudsz te? Egy képviselőjelölt leánya csak nem lehet jegyzőnél Még az kellene! . El akartok tiporni, nevetségessé tenni! Azt akarjátok, hogy a fa­míliám becsületét tönkre tegyem?! Irma tüzes arcza elsápadt. Leverten hagyta oda édes­apját s anyjához menve, keservesen panaszkodott. — Ugy­e, téged is bántott? . . Mi lelte most azt? Talán . . . ? — Ügyet se vess reá! Meg van az bolondolva ! Majd akkor beszélj vele, ha megjő az esze! IV. Szegény Pőre Irma! . . Épen úgy járt, mint a ga­lamb, melynek párját kegyetlen vadász orvul lelőtte. — Milyen boldog volt az édes tudatban, hogy Győző­jével elutazik Nagy-Bükkre s ott — egymást boldo­gítva, egymást szeretve — élnek. És ime mily hirtelen vége lett az édes álomnak! Apja hajthatatlanságán megtörik minden óhajtása. A nagy keserűség miatt nem is gondolt Győzőre, kivel úgy állapította meg a dolgot, hogy előkészíti ap­ját a közelgető pillanatra. A­mint az est elérkezett, kigyultak a lámpák a falu házaiban. Pőre Tamás nem ügyelt most semmire. Máskor gondos gazdaként körüljárta az udvart, meg­tekintette az istálót, megvizsgálta a magtár ajtaját, most mindez elmaradt. Terjedelmes asztal előtt öblös tintatartóba már­­togatja a perczegő tollat és egy iv papírra ákom-bákom írásokat csinál. Egy-egy megkészitett sort kitöröl s helyette másat ir. Néha-néha hosszan elgondolkozik egy papírra vetett mondaton. — Hja, hja! Minden, de minden fáradságba kerül ezen a világon ! Az a segédjegyző mily hirtelen tudna egy ékes szónoklatot firkantani! Nekem meg nem akar menni! Még derék lesz, ha belesülök! Mélyen tisztelt Uraim! Nem így kell azt sem! Mélyen tisztelt Polgár­társak ! Ez a divatos megszólítás! Újra töröl és korrigál. Kihúzza az „uraim“-ot és helyette „polgártársak“-ot ír. — Az a segédjegyző? Miféle bolond ember az? Hát van neki esze, hogy ilyent még álmodni is me­részel? Egy képviselőjelölt jegyzőhöz adja a leányát! Najszen érdekes lenne! Volna mit kaczagni az ellen­pártnak. Mert lesz az is! Tudom, ismét fellép Kövér Habakuk, pedig már eléggé meghízott a kormány zsír­jából! No de folytassuk! Odábbtolja a terjedelmes tintatartót s mélyen be­lemártja tollát. — A ház szolgája, urambátyám! — szólal meg egy hang háta megett. — Mit csinál, mit? Pőre dühösen tekint hátra. No épen jókor hozza az ördög ezt a segédjegyzőt. Majd torkára forrasztom most a szót. — írok, öcs­­m, írok. Szónoklatot készítek. Vasár­nap követjelölő gyűlésünk lesz. — Hát urambátyám fog . . . (Folyt, küv.)

Next