Állami gimnázium, Beregszász, 1890
szászev.ref egyházzal az állam megterheltetése nélkül megegyezésre jut, 2. a községi polg. fiúiskola részére évenkint kiszolgáltatott 600 frt járadékot és 12 öt tűzifát, valamint az 5°0 iskolai adó felerészét az állami polgári fiúiskola javára átadja. Ezen feltételek teljesítése mellett egyúttal meg lett engedve, hogy a volt ev. ref. felekezeti algymnasium alapítványainak haszonélvezete a beregszászi ev. ref. egyház részére visszabocsájtassék.2) 1884-től 1890-ig az immár állami polgári iskola a leggondosabb gyámolítás mellett és annak daczára, hogy a latin nyelv tanítására külön tanszék is jön rendszeresítve, nemcsak hogy népszerűvé nem lett, de sőt a helyi közönségben folyton öregbedő ellenszenv fakadozott iárta. Az érdekelt közönség hol küldöttségek, hol a közigazgatási és városi Hatóság közvetítésével egyre ismétlődő kérelmekkel járult a nm. ministerium elé azon czélból, hogy Beregszász városa a nem kedvelt polgári iskolától megszabadíttassék, és hogy helyette egy középiskolát, mégpedig gymnasiumot nyerjen. 1886-ban nagyemlékű Trefort Ágoston minister úr egy kérelmező küldöttség előtt határozottan oda nyilatkozott, hogy „elvileg azért, mert gymnasium már úgyis kelleténél több van az országban, de megtekintetted a terhes pénzügyi viszonyokra, Beregszász kedvéért új gymnasium nem állítható.“ E magas kijelentés után Bereg megye érdekelt közönsége Halász Ferencz kir. tanfelügyelő álláspontját tette magáévá, mely szerint a gymnasium eszméje elejtetett és egy reáliskola elnyerhetése iránti remény kerekedett felül. Halász Ferencz kir. tanfelügyelő 1887. évi április hó 28.-án egy kiváló gonddal és meggyőző érveléssel szerkesztett memorandumot nyújtott báró Perényi Zsigmond főispánnak, melyből az általános érzület megvilágítása czéljából álljanak itt a következők. „Midőn a törvényhezás a népoktatási tanintézetek keretébe a polgári iskolai intézményt beillesztő, azon bölcs feltevésből indult ki, hogy szükséges oly culturális intézmény, mely a tudományos pályára nem lépő, de az elemi képzésnél többet igénylő jelentékeny contingensnek, • főleg az iparos és kereskedő pályára lépő középosztálynak megadja azon értelmiséget, melyre annak jövendő életpályájánál multatlanuul szüksége van. Szép jövő vár tehát a polgári iskolákra oly városokban, melyekben a lakosság jelentékeny része ipar- és kereskedelemmel foglalkozik, vagy ahol ennek legalább kedvező feltételei megvannak.“ „De Beregszász városában a polgári iskolai intézmény nem áll okozati összefüggésben a népesedési viszonyokkal; a polgári ) Az 1885. évi 18710. sz. ministeri leiratban foglalt feltételek a reáliskoa felállítására ezélzó egyezkedésnél is kiindulásul szolgáltak.