Állami gimnázium, Beregszász, 1890

szász­­ev.­ref egyházzal az állam megterh­eltetése nélkül meg­egyezésre jut, 2. a községi polg. fiúiskola részére évenkint kiszol­gáltatott 600 frt járadékot és 12 öt tűzifát, valamint az 5°­0 iskolai adó felerészét az állami polgári fiúiskola javára átadja. Ezen feltételek teljesítése mellett egyúttal meg lett engedve, hogy a volt ev. ref. felekezeti algymnasium alapítványainak haszonélvezete a beregszászi ev. ref. egyház részére visszabocsáj­­tassék.2) 1884-től 1890-ig az immár állami polgári iskola a leggon­dosabb gyámolítás mellett és annak daczára, hogy a latin nyelv tanítására külön tanszék is jön rendszeresítve, nemcsak hogy népszerűvé nem lett, de sőt a helyi közönségben folyton öregbedő ellenszenv fakadozott i­árta. Az érdekelt közönség hol küldött­ségek, hol a közigazgatási és városi Hatóság közvetítésével egyre ismétlődő kérelmekkel járult a nm. ministerium elé azon czélból, hogy Beregszász városa a nem kedvelt polgári iskolától megszaba­dít­tassék, és hogy helyette egy középiskolát, mégpedig gymnasi­um­ot nyerjen. 1886-ban nagyemlékű Trefort Ágoston minister úr egy kérelmező küldöttség előtt határozottan oda nyilatkozott, hogy „elvileg azért, mert gymnasium már úgyis kelleténél több van az országban, de meg­tekintetted a terhes pénzügyi viszonyokra, Beregszász kedvéért új gymnasium nem állítható.“ E magas kijelentés után Bereg megye érdekelt közönsége Halász F­erencz kir. tanfelügyelő álláspontját tette magáévá, mely szerint a gymnasium eszméje elejtetett és egy reáliskola elnyerhetése iránti remény kerekedett felül. Halász Ferencz kir. tanfelügyelő 1887. évi április hó 28.-án egy kiváló gonddal és meggyőző érveléssel szerkesztett memorandumot nyújtot­­t báró Perényi Zsigmond főispánnak, melyből az általános érzület megvilágítása czéljából álljanak itt a következők. „Midőn a törvényhez­ás a népoktatási tanintézetek keretébe a polgári iskolai intézményt beillesztő, azon bölcs feltevésből in­dult ki, hogy szükséges oly culturális intézmény, mely a tudo­mányos pályára nem lépő, de az elemi képzésnél többet igénylő jelentékeny conti­ngensnek, • főleg az iparos és kereskedő pályára lépő középosztálynak megadja azon értelmiséget, melyre annak jövendő életpályájánál mult­atlanuul szüksége van. Szép jövő vár tehát a polgári iskolákra oly városokban, melyekben a lakos­ság jelentékeny része ipar- és kereskedelemmel foglalkozik, vagy a­hol ennek legalább kedvező feltételei megvannak.“ „De Beregszász városában a polgári iskolai intézmény nem áll okozati összefüggésben a népesedési viszonyokkal; a polgári­ ­) Az 1885. évi 18710. sz. ministeri leiratban foglalt feltételek a reális­­k­oa felállítására ezélzó egyezkedésnél is kiindulásul szolgáltak.

Next