A Polgár, 1929 (3. évfolyam, 3-26. szám)
1929-01-20 / 3. szám
1929 január 20. A POLGÁR Tanoncmunka kiállítások írta: dr. RÓNAY ÁRPÁD, ipt. titkár. II. A tanoncmunka kiállítások három félék: helyiek, központiak és országosak. Az uzhorodi társulat főnöksége 1927-ben rendezte meg első helyi és központi kiállítását Uzhorodon. Míg azonban a központi kiállítás szépen sikerült, a helyi kiállítás gyenge volt. Az uzhorodi kézműipari mesterek, csak ti társulat többszöri figyelmeztetésére voltak hajlandók tanoncaikat a tanoncmunka kiállításra serkenteni, nekik erre megfelelő anyagot és időt adni. Amíg a munkácsi helykiállításra 296, a beregszászira 114, a husztira 108, a szőllősire 90 tanonc jelentkezett, addig Uzhorodon alig 43 tanonc. Az 1927. évi tanoncmunka kiállításunk megnyitására nemcsak a mesterek nem jöttek el, hanem még a bírálóbizottság tagjai sem. Mindazonáltal több dijat (700 Ki) és oklevelet adományoztunk azoknak a tanoncoknak, akik jó példával jártak elő. De az uzhorodi ipartársulat sönkségét nem kedvetlenítette el az 1927. évi tanoncmunka kiállítás sikertelensége. Annál nagyobb felkészültséggel fogtunk 1928 évi helyi tanoncmunka kiállításhoz, amelynek első nyertesei a brünni országos kiállításon is részt vettek. A tanonctartó mestereket névszerint szólítoták fel, hogy serkentsék tanoncaikat a kiállításra, nekik arra megfelelő anyagot és időt engedélyezzenek. Felszóllításunknak meg is volt az eredménye, mert a helyi kiállításon több, mint 130 tanonc vett részt. Míg az 1927. évi megnyitáskor a zupanatus terme kongott az ürességtől, addig az 1928 évi kiállítás megnyitása alkalmával a Massarykté і iskola nagy terme nem tudta befogadni az érdeklődőket. A kiállításon 68 tanoncot jutalmaztunk meg , és pedig 43 at az Idő, 26-ot a H-ik és 19-et a III ik díjjal. A fényes eredmény elérésében nagy része van Földesi Gyulának, a rendező bizottság elnökének, aki kitartó munkával és agilitással serkentett minden tanoncot a részvételre. Köszönetünket kell kifejeznem Medgyessy István, tanonciskolai igazgató, Zsák János tanár urnak és Csernoch K. ipartárs, instruktor urnak, akik a társulat főnökségével karöltve dolgoztak sikeresen. Munkánk várakozáson felül sikerült, ami kitűnik az alábbi statisztikából. A brünni kulturkiállítással kapcsolban 1928 augusztus hó 18 megnyit az országos tanoncmunka kiállítás is. Erre a kiállításra Csehországból 41, Morvaországból 30 Sziléziából 3 Szlovenszkóból 12, Podkarp. Ruszból 4 ipartársulat küldte fel a díjazott munkákat. A podkarpatska ruszi ipartársulatok közül első helyen állt Uzhorod 32 tárggyal, utána Munkács 13, Húst 11 és Vei. Sevljusi ipartársulat 2 tárggyal. Ami a brünni díjazást illeti,, a legszebb eredményt értük el, mert 13 első és 34 második djat kaptunk. Szlovenszkó összesen 34 első és 92 második dijjat nyert. Ha ezeket a számokat összehasonlítjuk és ha megállapítjuk, hogy míg Szlovenszkónak 29 ipartársulat, eddig Podkarpatszka Rusznak csak 12 ipartársulata van, az eredmény — a diíjak számát viszonyítva a Podkarpatszka Rusz javára dől el. Iparok szerint az országos kiállításon a legszebb eredményt érték el a kötszerészek, az órások és női fodrászok, 3 kötszerész közzül kettő nyert első díjat, a 17 órás közzül 7-en és a 209 női fodrász és parókakészítő közzül 68-an nyertek első díjat. A legrosszabb eredményt érték a fotográfusok és könyvkötők, mert 17 fotográfus közzül csak egy és 18 könyvkötő közül csak 4 nyert első djat. A podkruszi ipartársulatok az elért eredménnyel meg lehetnek elégedve. A tanoncok is. Csak tovább így, csak tovább előre, mert csak tanulással, továbbképzéssel és szorgalommal lehet célt érni. (Vége.) A Csehszlovákiai Iparosok és Kereskedők Középosztály Pártjának országos titkársága akciót indított, hogy a Felső Talabor iparosai és kereskedői Huszt, Szálldobos és Buffina állomásokon szabadraktárt kapjanak A kereskedőket — önhibájukon kivül — óriási fekbérekkel terheli meg az államvasut A Felső Talabor völgy mellett fekvő községek iparosai és kereskedői egy régi panaszát kell a nyilvánosság előtt szóvátennünk. Ezek a községek ugyanis 60 — 80 kilométernyi távolságra feküsznek Huszt—Szálldobos és Bustina vasútállomásoktól s igy Verhovina elzárt községei és a vasútállomások közt csak a legnagyobb nehézségek leküzdésével lehet a 60 — 80 kilométeres disztanciát áthidalni. A Felső Talabor községeiből csak hetenkint egyszer, szerdán vagy csütörtökön (hetivásárkor) indulna szekerek a vasutállomásokhoz s igy a kereskedők árui — a pályaudvaron hevernek, a kereskedőket pedig busás fekbérekkel terheli meg az államvasut. Még komplikáltabbá teszi a a helyzetet, hogy a Felső Talabor községeibe csak Batyun és Volovecen keresztül közlekedik a posta, igy tehát egyedül 3—4 napig tart, míg az áru megérkezését jelző avizet kézbesítheti a posta az igaіrosnak és kereskedőnek. "Bár ilyen körülmények között iegtörténik, hogy a Felső Talabor melletti községek kereskedői önhibájukon kívül néha 12—14 napi fekbért tartoznak az államvasútnak fizetni, holott ezért semmiféle hanyagság nem terheli őket Szükségesnek tanjuk, hogy az államvasutak gyorsan segítsenek a Felső Talabor iparos és kereskedőinek panaszán és pedig úgy, hogy szabadraktárak alakításával mentesítsék a kereskedőket a fekbértől A kereskedőknek ez a kívánsága jogos, igazságos s ezért a Csehszlovákiai Iparosok és Kereskedők Középosztály Pártjának országos titkársága már is exponálta magát ebben az ügyben s úgy a kosicei vasút iazgatóságnál, mint a vasutügyi minisztériumban akciót kezdett ennek a sérelemnek orvoslására. Weisz úr, maga mégis téved! Nézze Weisz úr, maga megint téved. Sőt nemesen téved hanem tendenciózusan össze-vissza beszél tücsköt-bogarat. Azt mondja, hogy mi funr hangon írunk. Megállapjuk, hogy a maga stílusa nem fair. Dehát ez a maga dolga, ízlésre és tónusra mi nem tanítunk senkit. Maga azt írja és bevallja Weisz Ur, tény, hogy a podkarpatszkaruszi iparosoknak és kereskedőknek itt fontos érdekei vannak, de hát ezenk az érdekeknek a képviseletére nem az iparosok és kereskedők organizációját tartja alkalmasnak. Hát kit Weisz úr ? Ugyan kit Weisz úr ? Talán a dalai láma pártját? Vagy az arab bedunok pártját ? Nézze Weisz гіг, ne legyen n.iivt Azután azt írja, hogy az iparosok és kereskedők csak relativ győzelmet arattak, mert egyesegyedül a ruszinszkói rabbik győztek.Nézze Weisz úr,minek ez a köntörfalazás ? Minek keres ürügyet, miért áltatja magát és miért akarja a pozitív tényeket „relativitásokkal" lefokozni ? Nézze Weisz úr, ha magának örömet okoz, hogy mi csakrelativ* győzelmet arattunk, hát csak örülön Bennünket nem hánt a maga öröme, nem fáj nekünk, hogy maga örül arelativitáson*. Csak örüljön Weisz úr. Magáé az öröm — és miénk a mandátum. Mi megelékszünk azzal, hogy csaknem 12 000 podkarpatszkaruszi iparos és kereskedő követett bennünket és fog követni a jövőben igazságos, becsületes, az iparosok és kereskedők jobb jövőjéért folytatott kampányban. Azután pénzről és pénzforrásokról beszél, Weisz úr Hát nézze Weisz úr, ne állítson valótlansáságokat. Ha hivatkozik a mi fair hangunkra, akkor használjon velünk n nemben fair fegyvereket is. 3. oldal Mert a mi ,korteseink, a mi embereink nem pénzért, hanem becsületből, önzetlenül dolgoztak. Dokumentumokkal tudjuk bizonyítani, hogy száz és száz iparos és kereskedő, száz és szász kisember a maga pénzén járt faluról falura, hogy táborunkat gyarapítsa, hogy agitáljon, dolgozzon programmunk érdekében. Ez az igazság Weisz úr. Ami pedig a nacionális elvhűségre és a zsidóság cionista pszichológiájára való hivatkozását illeti arra ne építsen túlhajtott reményeket. Ne építsen azért, mert míg három évvel ezelőtt a zsidópártra 20.000 zsidó szavazott le, a legutóbbi választásoknál ez a szám 6000-re csökkent le. Nemcsak az állításai, de következtetései is tévesek tehát, Weisz úr. A zsidó iparos és kereskedő nem nacionalizmusra és pszichológiára áhítozik, hanem kenyérre, jobb megélhetésre. Ezt pedig a mi pártunk fogja nekik kiküzdeni. Egyébként többé nem vitatkozunk magával, Weisz url Elég volt. Ha még mindig nem értett meg bennünket, hát örüljön csak tovább — a relativitásának. Ti: • '====*= ч "1 ■ 'і-тая Csevegjünk! Kedves Barátom! Tegnap este a kávéház asztalánál, mikor A Polgárt végigolvastad, arra figyelmeztettél, sokan nem is tudják, mi tulajdonképen a mi programunk? A P M. H. cikkeit véve alapul, feltételezheted rólam, hogy pont az ellenkezője annak, amit ők nekünk imputálnak. Nos valóban így is van! Felesleges tehát nekem a detailokba belemenni. Amíg nem tartották érdemesnek velünk foglalkozni, rosszul állottunk ! Aki kiabál, az fél valamitől s aki haragszik, annak nincs igaza, nemde? Intelligens ember létedre nem lesz nehéz Neked lapunk hasábjairól kihámozni céljainkat, programunkat. Mint tudod, e hó végén, vagy jövő hó elején a grémiumban tisztújítás lesz. Egy főutcai trafikosnál (nem cernoknál, az már nem trafikos, egy másiknál), küldöttség járt, vállalja el a grémium elnökségét. „Ennek a küldöttségnek nem elég jó a jelenlegi elnök, „azért“ kellene nekik olyan „új“ trafiktulajdonos, akivel Te szegány barátom, még csak érintkezni sem tudsz. Hogy miért? Találd ki! Erről jut eszembe, hogy ez is programunkba vág. Téged kedves barátom megkímélni attól, hogy élőtrafiksága, grémiumi elnököd legyen! Amidőn még kérlek, add át az M. H. cikkírójának őszinte köszönetemet szíves fáradozásaiért, maradtam szolgálataidra mindenkor készen Kosice, jan. hó, baráti szeretettel igaz, tuvsd !»тШ