Az Őslakó, 1939. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1939-01-01 / 1. szám

Elsőrendű kőszénházhoz szállítva legjutányosabb áron Reismann Testvérek, cégtulajdonos Reismann Ignác kőfaragó mester sírkő, építkezési és fűtőanyag raktárában. Munkács, Sugár u. 30. Telefon: 2339. AZ ŐSLAKÓ Hogy miért került az ukrajnizmus hozzánk Kárpátaljára? Az ukrajnizmusnak a magyarországi ruszinság körében, annak ősi nemzeti érzésében soha semmi talaja nem volt, történelmi múltja nincs. A magyarországi ruszinságot ukránnak a cseh világ előtt soha senki sem nevezte. A pétervári tudományos akadémia »magyar- orosz nemzet«-nek Jugro-russki národnak mondotta a magyarországi gens fidelissimát. Ha békében azt kérdezte valaki egy ruszintól: — hogy beszélsz? — azt felelte rá: — »oroszul«, — mi vagy te?, — »ruszin«, — hangzott a válasz. Az ukrán szó és az ukrán nemzetfogalom az 1919 után Podk. Rusnak elnevezett területen s annak kisorosz őslakossága körében teljesen ismeretlen volt. Az ukranizmust Kárpátalján először 1918 decemberében Huszton vetették fel. A természetesen népképviseleti megbízás nélküli »Huszti Nemzeti Tanács« az akkor vajúdásban volt Ukrajnához kívánta csatolni Kárpátalját, illetve a kárpátaljai ruszinságot. E kívánság azonban magában a ruszin népben semmiféle visszhangra sem talált és egész Kárpátalján egyetlen ruszin község sem csatlakozott ahhoz. Még a máramarosi hucul-ruszinok sem, pedig ezek nyelve, mintegy ruszin tájszólás aránylag közel áll a bukovinai ruszin-ukrán lakosság nyelvéhez. Hogy a magyarországi őslakó ruszinság mennyire távol áll az ukrainizmustól és az ukránoktól, azt bizonyítja az a tény is, hogy amikor 1919 januárjában magukat az ukrán hadsereg csoportjainak nevezve, egyes galíciai ukrán hordák betörtek Máramarosba és Beregbe, a ruszinság sehol sem csatlakozott hozzájuk és semmiben sem támogatta őket. A cseh uralom első két évében még maga Volosin sem vallotta magát ukránnak! Az ukrainizmus Kárpátalján csak 1921 derekán vetődött fel. A galíciai ukránoknak a lengyelek által történt leverése után a csehszlovák kormány százszámra hozta, telepítette Kárpátaljára az onnan és máshonnan menekülő, ismeretlen előéletű ukrán emigránsokat. Persze mindegyik azonnal illetőséget kapott Kárpátalja valamelyik falujában vagy városában, ahol sohasem járt, annak alapján csehszlovák állampolgárságot és még államhivatali tisztséget. Ekkor így vonult be Kárpátaljára mesterségesen, a csehek által importáltan az ukrainizmus. Annak, hogy a csehek Kárpátaljára beplántálták az ukrajnizmust s a ruszinságot ukrajnizálni akarták, három oka volt. A cseh politika a kárpátaljai ukrajnizmussal elsősorban Lengyelországot akarta megzavarni. A lengyelellenes galíciai titkos ukrán propagandát a csehek Kárpátaljáról szították és az itt letelepített emigráns ukránokkal szerveztették De kiterjedt a csehek által diktált és irányított ukrán propaganda a Benessel főszövetséges Románia máramarosi és bukovinai részére is Másodsorban azért tenyésztette ki és favorizálta a cseh politika a kárpátaljai ukrájnizmust, hogy a ruszinság ősi magyarbarát, sőt kimondottan magyar mentalitását elhangolja s a ruszinságot Magyarországtól elidegenítse. A harmadik és legfőbb ok mely miatt a csehek Kárpátalján aj ukrájnizmust meghonosították és mesterségesen szították, az volt, hogy azzal az addig egységes nemzeti alapon álló ruszinságot belsőleg megosszák. A benesi s általában a prágai politika ugyanis minden Csehszlovákiába parancsolt nemzetiséggel kapcsolatban arra törekedett, hogy azt pártpolitikailag, vallásilag, gazdasági és osztályérdekek szempontjából tagozza, belsőleg egymás ellen hecelje és harcoltassa. A prágai törekvés sikeres is volt elsősorban a ruszínsággal kapcsolatban. A ruszinság megoszlott vallásilag a görög katholikus és pravoszláv, továbbá a szektáskodó, nemzetileg a ruszin-ukrán-nagyorosz, pártpolitikailag az agrár-szociáldemokrata-cseh nemzeti szocialista-cseh nemzeti demokrata-cseh néppárti csoportokra. A ruszinság körében a nyelvi, vallási, pártpolitikai harc tobzódva folyt a cseh tényezők irányítása és pénzelése mellett, hogy a ruszinság e belső meghasonlása miatt ne vegye észre mennyire kizsákmányolja és tönkreteszi gazdaságilag, menynyire uralja politikailag Prága. A divide et impera elv gyakorlati alkalmazása egyetlen bécsi politikusnak sem sikerült annyira, mint amennyire remekeltek azzal időlegesen a csehek Kárpátalján, annak főleg ruszin őslakossága körében. A kárpátaljai, elsősorban a ruszin nyomor enyhítésére, a kis ország annyira reklámirozott gazdasági felemelésére Prágának nem volt pénze, de arra, hogy a máról hónapra magyarból ruszinná, ukránná, nagyorosszá, agrárrá, szociáldemokratává és ki tudja még milyen , cseh pártivá lett ruszin politikusoikat a ruszinság megosztása s egymás ellen való harcoltatása érdekében dolgoztassák, mindig volt pénz bőven. A cseh pártok és hivatalok pontosan be voltak osztva, valam mint azok ruszin vezetői is, hogy melyik támogassa az ukrán vagy nagyorosz, a görög katolikus vagy a pravoszláv, az agrár, szocdem, vagy cseh nemzeti szocialista párti irány-zatot és politikát. A cseh zsoldos a ruszin »politikusok« megszolgálták a népük elárulásáért és tönkretételért kapott temérdek pénzt. Az ukrainizmus tenyésztelepéjévé a ruszin tanítóság egy nagy része lett. A cseh politika a ruszin iskola ügy fővezetőjévé 1921-ben a Galíciából importált dr. Panykevics ukrán pedagógust tette meg. S mi-í vel a csehszlovák iskolaügyi mínisz- s térium élén legtöbbször egy cseh- szlovák szociáldemokrata párti fővezér állott, kinek pártja Kárpát-alján az ukrajnizmust támogatta, a ruszin iskola ügyét és vezetőit hos-szú időre teljesen az ukrajnizmus szolgálatába állították. A ruszin ta-nítóság körében és a ruszin tan- nyelvű tanítás kérdésében indult meg a ruszin-ukrán-nagyorosz nyelvi harc, mely kisebb-nagyobb szü- nettel és lendülettel folyt és szító-ídott 1821-től mindvégig. Hogy azon-jban az ukrainizmus még a legmaga-sabb prágai támogatás mellett sem is tudott talajt verni a ruszin felfogás- jjban, annak bizonyítéka az a sok új iskolai sztrájk, melyet a ruszin szü- 1 í lök rendeztek amiatt, hogy gyerme- jkeiket a ruszin tannyelvű elemi is- ií kolákban mindenáron ukránul akar-' ta taníttatni a kárpátaljai cseh iskolapolitika. — (A kárpátaljai is ) cseh-ukrán iskolaügyi vezetés sokáig egyáltalában nem engedett ruszin, vagy nagyorosz nyelvű tankönyveket be a ruszin tannyelvű iskolába. De a ruszin közhangulat ellenállása az ukránosítással szemben ennek révén sem szűnt meg, sőt inkább fokozódott.Az ukrainizmusnak pártpolitikailag föltámasza a csehszlovák szociáldemokrata párt és a katholikus cseh néppárt volt. 1925-ben a kommunisták kárpátaljai pártja is utasítást kapott Moszkvától, hogy a ruszínsággal kapcsolatban álljon az ukrajnizálás szolgálatába, így aztán egy rendkívül különös összetételű együttes alakult ki Kárpátalján az ukrajnizmussal kapcsolatban, illetve az ukrajnizmus mellett. 1937 őszén az ukrán-ruszin vezetők és testületek egy hatalmas kongresszust rendeztek Ungváron, melynek felvonulásában és szónokai sorában együttszaladtak és együttnyilatkoztak meg a cseh katholikus néppárt, a kommunista párt és a csehszlovák szociáldemokrata párt »reprezentánsai«. Volosin és más görög katholikus papok mellett a kommunisták, zsidó és a csehszlovák szociáldemokrata párt szintén atheista vezetői. S ezek az urak úgy tudtak uralkodni magukon, hogy még csak el sem mosolyogták magukat a komédia miatt, melyet népük előtt és népük érdekei ellen játszanak. Az ukrainizmus Kárpátalájn, a ruszinság körében mesterséges volt a cseh uralom alatt s mesterséges ma is Volosinék Kárpátaljai Ukrajnájában. Az ukrajnizmusnak a ruszinság körében ma sincs talaja. A mai, még megszállott területi kárpátaljai ukrajnizmust csak a galíciai emigráns, az idegen ukránok tartják, forszírozzák és az az egy pár ruszin vezető, kinek nincs más existenciális életútja mint ragaszkodni az utolsó, az ukrainizmus szalmaszálához. Aki ismeri a ruszinságot, annak nincs kétsége afelől, hogyha a ruszinság megszólalhatna, egyszers mindenkorra véget vetne az erőszakkal rákényszeríteni akart ukrainizmusnak! Az elavult, „olcsó" lámpa falja az áramot — az áram pedig pénzbe kerül. Takarékoskodik? Krypton-fényt válasszon! Az új Kryptonlámpa ontja az izzófehér fényt, mégis kisebb az áramfogyasztása. Az igazán olcsó világítás: TUNGSRAM nwDi — A boradó Magyarországon. A magyar törvények szerint az egész ország városai és községei, Budapest kivételével a boradót illetően három osztályba vannak beosztva. Az első osztályba tartozó városok és községek literenként 9 fillért, a második osztályba tartozók 7 fillért és a harmadik osztályba sorozott városok és községek 6 fillért fizetnek. Munkács valószínűleg a harmadik osztályban lesz sorozva. A bortermelőknek az állam azt a kedvezményt nyújtja, hogy a saját részükre elfogyasztandó bor után 50 százalékkal kevesebb adót fizetnek. trMrTHMTOMmflMBMOWMgaWMIMW — Hogyan szerezhetünk útlevelet? A magyar törvények szerint az útleveleket az illetékes alispáni hivatalok állítják ki. A munkácsiak részére tehát a beregszászi alispáni hivatal. A kérvényt a rendőrség útlevél osztályán kell beadni, ahol a kérelemről jegyzőkönyvet vesznek fel. Az útlevél kérvényhez a következő okmányok szükségesek: keresztlevél (születési bizonyítvány), illetőségi, illetve állampolgársági bizonyítvány, továbbá az útlevél kiállításával járó díj csekken befizetett összegének igazolása. Ez az összeg a kivándorlás célja szerint és a kivándorló vagyoni állapotának megfelelően különböző. A határátlépési és szőlőbejárási igazolványokat ezidő szerint a határbiztosító katonai parancsnokság adja ki, a gazdasági iskolában. 3. oldal. „CSILLAG“ kávéház — étterem — szálloda Munkácson Naggy Szilvesader-est ! Tombola! » Meglepetések! - Kellemes szórakozás!