Az Őslakó, 1941. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-05 / 1. szám

4* oldal Fórum (A közönség köréből.) Miért olyan nehéz Munkácson is keresztény újságot kapni? — Tek. Szerkesztőség! — Engedjék meg,­­ hogy egy egészen érthetetlen mun-­­ kácsi dolgot tegyek szóvá. Ha reg­­­ gel, vagy délután megérkeznek a bu-­­­dapesti napilapok városunkba, s a­­ rikkancsok egymással versenyre-­­ hanást és ordítást rendezve eláraszt­­j­­ák a Csillagot és környékét, halljuk­­ elsősorban a liberális lapok címének ordítását, mely szakadatlanul tart, halljuk közbeközbe kiáltani a nyila­sok lapjának a címét, de az igazi ke­resztény lapok megnevezését szinte sohasem halljuk kiáltani. Ez azonban még nem elég! — Egy idő múlva megszűnik az ordítozás, csak egy-két rikkancs marad az utcán, de ezeknél aztán a keresztény újságok nem kap­hatók. Jártam sokszor a főutcákat, az Árpádvezér utcát, a Rákóczi ut­cát, a Szent István út elejét napo­kon át, de a komoly s értékes ke­resztény újságok árusítóhelyét sehol sem tudtam megtalálni. Kérdem: miért nem lehet Munkácson »Nem­zeti Ujság«-ot, »Függetlenség«-et, az­­ új »Magyarország«-ot és az új »Pest­iét megérkeztekor kiabálni hallani s később utánjárással sem megkapni? ■isztelettel: — D. J. ■ B^ Munkácson a cégtáblák még [indíg ízléstelenek és rendezetlenek. A polgármester figyelmébe! — |[Munkács város utcáin, de legelső­­d­alban igen szemetszúróan a főut- R|n, magán az Árpád vezér úton | |A üzlet cégtáblája még mindig §§|Bi, mintha csak tegnap takarod­­j­áiBrolna ki a csehek és még nem f ■BBolna idő arra, hogy a 20 gya­­j ■IBs cseh év nyomát teljesen el­ is ■HBsék a cégtáblákról. Sok helyen Hilben vékony mázolással átfes­­zifB volt cseh felírás, mely kiüt a­­Kíjft vékonysága alól. A kiírás, a ■Ha megmaradt a cseh világból. HBH cseh nyelvű felírást igyekez- HBBt öntetni, ennek következtében ■E^Biagyott kiírások nem szimetri- WUtt ízléstelenek, szemetszúrók. ilp W tűrhetetlen állapot! — A pol- jj meistert, a iparügyi osztály és a­­ IBHki hivatal vezetését felelőssé . Elvenni ezekért az ízléstelen, a (^^■arsägot szinte gúnyoló és pro- I^Hló cégtáblákért. — Tessék, ha |HB:h világbelit nem lehet teljesen B|Bdésesen megváltoztatni, új cég- I^^Pikat csináltatni! — Ne tűrjük |^Kbb ezt a szörnyű állapotot! — ■(Vékezzünk: — a cseh rendőrség a rossz helyesírású táblákért is ^Bitetett! — A város, a rendőrség \ ^Bitessé a meg nem felelő cégkiírá­­s ként, — el kell venni az iparenge­­^Blyt azoktól, akik a két évvel eze- ‘ ^■tt történteket, az ezeréves alapra adó visszatérést nem akarják tudo- másul venni! — Legyen egyszer már !­öind és ízlés Munkácson is! — Tisz­telettel: — H. B. | A munkácsi bérkocsik legna­­■gyobb része mind a lovait, mind a koc Icsít tekintve szörnyű állapotban van ! A ló — sántasága és vaksága mellett — szinte már kevesebb mint csont és bőr. A kocsik ülése rongy, össze­szakadt bőr, madzaggal összekötö­zött, alátámasztott részekkel, szinte kieső padlóval! — Ha a szemléken nem a hétköznapi használatú lovak és kocsik jelennek meg, akkor miért nem nézi meg a rendőrség a bérkoc­j­esi állomáshelyeken, a vasútnál eze-­­ ket a kocsikat? — Az igazat meg­vallva, nem értjük, hogy lehet ezt tűrni?!!! * Egy nagyon jogos panaszos le­vél! — Tek. Szerkesztőség! — Meg­döbbenve és szégyenkezve hallot­tam, hogy fiát annak a munkácsi or­vosnak, ki a cseh megszállás alatt igen sok keresztény magyar számára példát adóan dolgozott és áldozott a magyar kisebbség érdekeiért, ki a tíz évvel ezelőtti népszámláláson olyan nagy és értékes magyar mun­kát végzett, nem vették fel a debre­ceni egyetemre, vele szemben olyan orvos apák fiait részesítették előny­ben s vették fel, kik a 20 év alatt nemcsak nem dolgoztak a magyarság javára, hanem kerülve kerülték azo­kat is, akik magyaroknak vallották magukat.­­ Ugyanakkor nem vették fel ennek a kiváló magyar munkácsi orvosnak fiát az egyetemre, amikor egy másik, egy valóban zsidó mun­kácsi orvos fiát a felszabadulás után — érthetetlenül és indokolatlanul, nem tudjuk milyen protekció révén, vagy talán valami ékszeres hagyaték­ból származó érvvel — mindnyájunk megrökönyödésére azonnal felvették, pedig apja s az egész család nem tündöklött a magyarság melletti megmaradásban, a népszámláláskor zsidónak vallotta magát s a fiú nem mutatta, hogy akárcsak a legkisebb közösséget tartaná a magyarsággal! — Hogy lehet ez?! — Aki a 20 év alatt itt volt, az a zsidók túlnyomó többségének a magyarsággal szem­ben tanúsított magatartása miatt na­gyon is megérti, a nemzet érdekében állónak tartja a zsidótörvényt. Igenis meg kell szabadulni azoktól, kik a magyarságtól olyan sokat kaptak, de aztán hangos poklanázók és mand­­­ázók lettek, a magyarságról tudni sem akartak, amint szomorúra fo­r­­dul­t a magyar sors. De azt a pár em­bert, azt a Péter Zoltánt, Friedmann Miksát, Fried Sándort és a kevés hozzájuk hasonlót, akik egészen egyek voltak velünk, akik a magyar érdek szolgálatában az első magya­rokkal voltak egy sorban, jobban meg kell becsülni, azokat nem lenne szabad mellőzni a magyarságukban a felszabadulás u­tán, melyért ők lelke­sen dolgoztak! Azt a kirívó igazság­talanságot, mely a két munkácsi or­vos fiainak egyetemi felvételével kapcsolatban történt, sürgősen jóvá kell tenni. — Nem szabad mellőzni, megszégyeníteni azt, aki magyar volt, előnyben részesíteni, kitüntet­ni, jutalmazni azt, aki elhagyta a ma­gyarságot s annak érdekeivel szem­ben helyezkedett. — Igazságosaknak kell lennük! — Tisztelettel. — B. B. AZ ŐSLAKÓ Az élem­ halai az elmúlt évben Munkács közélelmezése az el­múlt évben közmegelégedésre oldot­ta meg nehéz feladatát. A város 103 utcája 6 élelmezési kerületre volt felosztva. Az élelmezési hivatal 1940 áp­rilis 15-től az év végéig öszesen 191.040 darab cukorjegyet adott ki a város lakosságának, ezenkívül 5383 drb. cukorszállítási és 4154 drb. cu­korvásárlási igazolványt. A közel­látási hivatal 56 vendéglátó iparost, 29 közintézetet és 49 ipari feldol­gozó telepet látott el havonta cukor­ral. Eddig összesen 9.908 méter má­­zsa cukrot utaltak ki, a kereskedők útján a közönségnek, illetve az inté­zeteknek, vendéglátó üzemeknek és ipari feldolgozóknak. A városi közélelmezési hivatal 1940 augusztus 13-tól 18.584 drb. háztartási petróleum jegyet és 808 drb. ipari célt szolgáló petróleum utalványt adott ki. Denetuliált szesz­re 5589 drb. utalványt kaptak a háztartások és 1348 drb. utalványt az iparüzemek. Zsír szállításra 213 drb. igazol­ványt és gabona szállításra 20 drb. igazolványt állított ki a közellátási hivatal, amely 19 hirdetményben és 12 újságcikkben értesítette a város közönségét a tudnivalókról. Megállapíthatjuk, hogy jó mun­kát végzett a közellátási hivatal és reméljük, hogy ugyanilyen eredmé­nyes munkát fog végezni 1941-ben is. HANDELSMAN BÉLA­ férfi és női szabó boldog újévet kíván megrendelőinek. HÍREK Három évszám 1241—1541—1941 A idő végtelen homokóráján is­mét lepergett egy év, egy nehéz és eseményekben gazdag esztendő, olyan, amilyen kevésszer ment el felettünk az ezeréves történelmünk folyamán. Amikor először mondjuk ki és írjuk le 1940 után az 1941-et, a kö­rülöttünk tomboló világesemények hatása alatt szinte érezzük, hogy a magyarság sorsának döntő for­dulójához érkeztünk el. A régi egyiptomi fáraók minden évben egyszer fellebbenthették az istenség szobrát takaró saisi fá­tyolt, hogy megismerjék a jövő fel­adatait, de mi nem láthatunk a jö­vőbe, mi csak a múltunkba nézhe­tünk vissza, hogy meglássuk, mer­re kell mennünk? Az ezréves múlt nekünk az a csodatükör, amelyből erőt és okulást nyerhetünk a re­ánk váró súlyos feladatok megol­dásához. Ezelőtt hétszáz esztendővel vir­radt reánk ilyen sorsdöntő időszak. Az 1241-ik évben a vad tatárok lépték át a vereckei gyepüket, Munkácsnál szétszórták őrtálló katonáinkat és fergetegként nyo­multak le a magyar síkságra. Egy év alatt temetővé lett az Árpádok országa, s mi magyarok elvérez­tünk Nyugat védelmében anélkül, hogy egyetlen kár emelkedett vol­na a segítségünkre. Négyszáz évvel ezelőtt, 1541- ben másodszor a török csapásai alatt bukott el a magyar­­ főváros, hogy 145 évig nyögje az idegen faj uralmát. Mindkét esetben a visszavonás, a testvérharc, az átkos pártviszály volt oka vesztünknek, bukásunk­nak. Az elsőnél 1241-ben egy nagy szakadék választotta el az önző nemességet bölcs királyától, vezé­rétől. 1541-ben pedig kettészakad­va egymást pusztítottuk, hogy aza­latt ellenségeink megosztozkod­hassanak rajtunk. Vajjon elég lesz-e nekünk ennyi tanulság 1941 problémáinak a megoldásához? Mert annyi bizo­nyos, hogyha okosak és józanok maradunk, ha nem sikerül közöt­tünk a nemzeti egységet megbon­tani, akkor nem kell félnünk a jö­vőtől. Szilveszter éjszakáján minden nép hagyományos szokások között búcsúzik el az óévtől. A székelyek végigjárják a falut, s tüzet horda­nak végig a falun, mert éjfél­kor nem szabad ennek egy házban sem kialudni. Mentsük át mind­nyájan a hazaszeretet lobogó tü­­zét az új évben, 1941-ben. Mert ebben az évben talán újabb száza­dokra dől el a Duna-medence sorsa. Ebben az évben lehet alkalma a Nyugatnak is megfizetni, meghá­lálni azokat a szolgálatokat, ame­lyeket 1241-ben és 1541-ben Eu­rópának tettünk. Dr. Tárczy Károly. —o— — Új évi üdvözlés megváltása. —Bertók Béla ref. püspök, a MÉP­ munkácsi csoportjának elnöke új évi üdvözlés megváltása címén la­punk szerkesztőségéhez 10 P-t kül­dött az ideiglenesen Munkácson ott­hont nyert erdélyi menekültek támo­gatására. — Nedeczey-Ruzsák Elzát Mun­kács m. város szociális ügyosztálya tanácsadójává osztotta be az orsz. szocilis ügyek vezetősége. — Halálozás. — Hosszas, évti­zedes szenvedés után elhalálozott Meisels Samu ny. munkácsi postafő­­tiszt. Felesége, gyermekei, dr. Mei­sels László orvos gyászolják. — Kárpátalja Kormányzóbiztosa Szerednyén. A szerednyeiek ez idén nagyon kellemes meglepetésben ré­szesültek a karácsonyi ünnepek előtt. Kozma Miklós, Kárpátalja kor­mányzói biztosa látogatta meg a köz­séget. A községháza előtt a község elöljárósága üdvözölte a kormányzó­biztost, majd a leventék és a zárda­iskolás növendékek. A Kormányzó­­biztos úr ezután a közjegyzői hivatal egyik helyiségében sorra fogadta a különféle ügyekben hozzáfordulókat. A sérelmeket, a panaszokat, a kéré­seket türelemmel hallgatta végig és hathatós és gyors segítséget ígért. Kozma Miklósra vall, hogy amikor elébe tárták a helybeli iskolák sze­gény gyermekeinek súlyos helyeztét, hogy nincs miben iskolába járniok, nyomban kiutalt azok részére 500 pengőt és felszólította a község elöl­járóit és az iskolák vezetőit, hogy a szükséget szenvedő gyermekek kö­zött igazságosan osszák azt szét. A kormányzóbiztos nemes gesztusa azt bizonyítja, hogy a gondjaira, kor­mányzására bízott lakosságnak a szívéhez vezető utat megtalálta. Megkapó jelenete volt a látogatás­nak, amikor Szerednye községből és a környékbeli falvakból az átkos uk­rán uralom idején börtönbe hurcolt, megkínzott, s ott hónapokon át síny­­lődött ruszin és magyar nemzetiségű polgárokból álló küldöttség jelent meg a Kormánybiztos úr előtt Ka­­báczy Rezső szerednyei gör. kath. esperes üdvözlő szavaira meleg, kedves, csupa szív szavakban kaptak választ a küldöttség tagjai. Egyúttal nemes gesztussal, őszinte, megértéssel, hathatós támogatást ígért, amit a küldöttség tagjai hálás szívvel köszöntek meg. — A december 29-én életbelép­tetett vasúti személyforgalom korlá­tozások, Munkácsot — szerencsére — nem nagyon érintik a budapesti vonatkozásban. Megmaradt a d. u. 4 óra után Munkácsról, Inauló. (Bu­dapestről ide d. u. 2 óra után érke­ző) gyorsvonat és megmaradt az este közvetlenül 7 (19) óra után induló hálókocsis (Budapestről ide i. e. 10 óra után érkező) személyvonat — Változás a Schönborn-mara­­dékbírtokek és üzemek vesztésében. — Schőnborn György gróf, a Schön­­born-maradélkbirtokok és vállalatok tulajdonosa Kámpfner János mérnö­köt, a maradékbirtokok és vállala­tok igazgatóját saját kérelmére fel­mentette és helyére­­ Tréger Lász­lót, a szintén Schönborn-érdekeltsé­­get képező budapesti Országos Ipar­bank rt. igazgatóját nevezte ki. — Kämpfner János a Schömborn-mara­­dékbirtok éltét modernizálta, a vál­lalatokat komoly iparteleppé fejlesz­tette, s ebből a szempontból, a köz­érdekűséget tekintve a Schönborn­­maradékbirtokot szinte a volt kiski­­rályságnál is jelentősebbé tette. — — Sz. Tréger László fiatal kora el­lenére elméletben és gyakorlatban egyaránt pénzügyi-kereskedelmi szak­ember s így reméljük, hogy vezetése alatt s a kedvező körülmények kö­zött a Sohenborn-maradékbirtok és vállalatok közgazdasági élete még nagyobbá, még értékesebbé válik. — A MAGYAR NEMZETI BANK HELYBELI FIÓKJÁTÓL NYERT ÉRTESÜLÉS SZERINT KÖ­ZÖLJÜK OLVASÓINKKAL, HOGY A BEVONÁS ALATT ÁLLÓ 1929. FEBRUÁR 1.-I KELETTEL ELLÁ­TOTT 10 PENGŐS BANKJEGYEK BECSERÉLÉSI HATÁRIDEJE 1943. DECEMBER 31-ÉN JÁR LE. így tehát a közönség ne nyugtalankod­jon, hogy a régi 10 pengősök értékü­ket vesztik és különösen ne higyjen olyanoknak, akik esetleg olcsóbban akarják azokat összevásárolni, hogy ily módon jogtalan haszonra tegye­nek szert, mert a Magyar Nemzeti Bank a beváltási határidőig teljes ér­tékben cserélt be szóbanforgó bank­jegyeket, sőt átmenetileg a m. kír. postahivatalok és a pénzintézetek is elfogadják azokat. " Karácsonyra!!! * „CONCORDIA“ fűszerházban, — Árpád-vezér utcában kapható.

Next